A horgászat szempontjából nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, legyen az akár egy békéshalas vagy akár egy ragadozóhalas módszer. Sokan gondolhatnak most az áradó elsősorban zavaros vizekre, természetesen ez is beletartozik, de sok más szempont is lehet amelyeket ismerve nagyban nőhet az eredményességünk.

Áradás után a visszaömlő víz sok ivadékot hoz, ez pedig sok ragadozót is vonz, melyek közül a leglátványosabb a balin.

Már az elején ketté venném az állóvizeket, és a folyókat. Természetesen az állóvizeinkben kevésbé számíthatnak ezek a hatások, de ott is megvannak azok a szempontok amelyek nagy befolyással lehetnek a horgászatra. Mindegyik állóvíznek van valamennyi vízutánpótlása, ha egy völgyzárógátas tóról beszélünk, akkor a felduzassztott folyó, vagy patak vízellátása, vagy áradása nagyban befolyásolhatja a fogásokat. Egyrészt zavarosabb lehet a víz, másrészt létrejönnek olyan áramlások amelyek átrendezik a halakat. Itt nem csak a ragadozókra gondolok, hanem a táplálékhalakra is, a ragadozók, követni fogják a táplálékbázist, és ott foghatóak nagy számban ahol egyébként is táplálkoznak. 

Jól elkapva az időpontot, soka ragadozót megcsíphetünk.

Ezért fordulhat elő, hogy van hogy - a horgászok gondolata szerint - eltűnik a hal, vagy éppen egy adott időszak kiváló. A állóvízen a legszembetűnőbb ebből a szempontból a befolyók környéke, az érkező oxigéndús víz eleve vonzó a halak számára, ezt ha még megspékeljük az áradással érkező táplálékkal is, akkor bizony nem nehéz kitalálni, hogy ott halbőség lesz. A hasonló helyekre, meg természetes, hogy oda áll bármely ragadozó is. Nagyrészt ezek a tavaszi időszakban szoktak leginkább működni, de ha mélyebben megnézzük ez teljesen összefügg a csapadék mennyiséggel. Vagyis, a csapadékos időszakban a befolyók környéke sok halat adhat.

A surranó vizekben sokszor süllőt is foghatunk.

Az állóvizekben érdemes még megemlíteni a szeles időjárást, ez ugyanis - főleg a nagyobb felületű vizekben beindítja az áramlást, amely nehezebben kiszámítható, de ugyancsak extra körülményeket idéz elő.

A zavarosabb vizekben is nagy eséllyel foghatunk süllőt.

Térjünk vissza a folyóvizeinkre, mert ezekre sokkal jellemzőbbek a vízmozgás adta lehetőségek. Kiindulva a téli nyugodt vízről, a vermelő helyek környékén találjuk a halakat, ezek esetében nem csak mély gödrökre kell gondolni, ez azonban egy másik történet. Az első hóolvadással érkeznek az áradások, ekkor a magasabb területeken télen lehullott hóréteg elolvad és elindul a kisebb patakok folyók illetve nagyobb folyók irányában. Ez ha egy esős időszakkal is párosul akkor jönnek létre a nagyobb áradások.

Számomra az áradó vizek egyet jelentenek a harcsával.

Ezek egyébként még kevésbé jelentékenyek a horgászatban, mert nagyrészt hideg vízzel járnak. Persze megmozgatja a halakat de jelentősebb fogásokkal még nem kecsegtet. A vizek felmelegedésével és a tavaszi nagyobb esőzések alkalmával már más a helyzet. Ebben is lehet még bőségesen megolvadt hólé, de itt már nem annyira hideg a víz ez általában késő tavaszra, vagy nyár elejére tehető. Ennek a pergetés szempontjából már nagy a jelentősége. Egyrészt a békéshalaink elkezdenek ívni, amely által a kiöntött területeken milliárd szám lehet ivadék, ez az ivadék tömeg gyors növekedésnek indul és az apadással vissza jön a főmederbe. A visszafolyások környékén éppen ezért igazi pergető álom alakul ki, ahol egymást érik a rablások, ráadásul mivel a táplálékhal apró ezért folyamatosan kell a ragadozóknak táplálkozni, ezért nem csak sűrűn, hanem folyamatosan szinte éjjel nappal számíthatunk a ragadozók aktivitására.

Ha extrát szeretnék akkor egy nyári éjjel az áradásban tuti megkapom.

Ez a jelenség az év későbbi időszakában az áradások függvényében jelentkezhet. Azonban nem csak az apadás, hanem az áradás és annak tetőzése is hozhat jó eredményeket. A nyári időszakban a nagyobb áradások egyértelműen kirakják a szélvízre a halakat, így az egész szelvényben élő hal a meder szélére szorul be. Ez pedig szintén ki lehet használni. Itt egy jó példaként, a zavaros vízben való harcsapergetés, mikor teljesen a folyó szélében foghatóak a harcsák. Bármennyire meglepő a zavaros áradt vízben a szélében a süllő is jól fogható, itt nem a víztetőn, mint a harcsa esetében, hanem elsősorban a mélyebb vízrétegekben érdemes próbálkozni.

A  gyors víz sokszor a süllőt is a szélvízre tolja.

A ruganyok környéke is kiváló lehet az áradásokban, például mikor egy ruganyon éppen csak átsurran a víz, a mögötte lévő terület szintén nagyon jó lehet. Fontos megjegyezni itt nem nagy területről van szó, a kövezés felett átsurranó víz közvetlen közelében alakulnak ki ideális helyek. 

A zavaros víz nem barátja a sügérnek, azonban egy befolyó itt sokat lendíthet az esélyeken.

Természetesen van árnyoldala is a dolognak, mivel áradáskor, a folyó sokszor az árérre is kiönt, az ottani erdőben pedig nem éppen könnyű horgászni. Persze nincs lehetetlen, ha megtaláljuk a halat ott is foghatunk, tudok olyan esetről mikor az ártéri erdőben pergetve lehetett harcsát fogni, ehhez azonban nagyon sokat kell a vízen lenni, és persze nem árt némi szerencse sem. Az apadás pedig sokszor étvágytalan halakkal jár, ez adódhat abból is, hogy az áradásban bezabálnak a ragadozók, de lehet  olyan is, hogy egyszerűen az áradás teljesen átrendezi a pályát, a halak kilométerekkel arrébb vannak mint mi gondoljuk.

Extrém alacsony vízállásnak is megvan a maga lehetősége, hiszen, kisebb a halak élettere, ezáltal a halsűrűség is nagyobb a vízben.

Szerencsére, a pergetésnek pont az egyik szépsége, hogy a halat nekünk kell megkeresni, í sok befektetett munka pedig meghozza a gyümölcsét. 

Forrás: Lukácsi Béla