Majdnem a déli órákig ténferegtünk az udvaron, vártuk hogy barátságosabbra forduljon az idõ, de nem akart bekövetkezni. Nem volt mese, hamarosan a hazaútra kellett koncentrálnom, ezért az utolsó két napomat maximálisan szerettem volna kihasználni. Szerencsére Árpi és Szabolcs is hasonlóan vélekedett, így hát elindultunk. A haditerv egyszerû volt: rápróbálunk a csukákra, ha kudarcot vallunk, akkor a barátaim által korábban felfedezett sügéres csatornát vesszük célba. Ezzel a sügéres csatival csak az volt a gond, hogy nem tudták hol kell visszamenni, na itt jöttem én a képbe. Viszonylag jól ismerem már a környéket, és házigazdánk Levente útbaigazításával már nem is tûnt olyan bonyolultnak, hogy megtaláljam, ha a szükség úgy hozza.
Árpi hozza a legszükségesebbeket |
Amint azt sejteni lehetett, a csukák ránk sem hederítettek. Néhol meg-megvillant egy tarka test a tiszta vízben, de hamar ráuntunk a meddõ kíséletezésre. Egy torkolatot még megnéztünk az esetleg ott bandázó sügérek reményében, de ott is néma csend volt, tehát jöhetett a B terv… Irány a tuti sügéres pálya!
Bõszen róttuk a kilométereket, nem volt közel, annyi szent, de minden egyes percért bõkezûen kárpótoltak a kis tüskések. A helyszín egy összekötõ csatorna volt, két tó közt képezett átjárót és ezekbõl a tavakból vándorolt ide a sügérnépség a könnyû prédára. A kis csati hossza alig haladhatta meg a 200 métert, a mélysége 4 méter körül alakult a legmélyebb szakaszokon.
Elképesztõ mennyiségben voltak jelen a kis ragadozók. Amerre a szem ellátott mindenhol apróhalak menekültek, néha fél szobányi területen egyszerre spricceltek az ivadékok. Az izgalomtól remegtem, hogy végre közéjük ejtsem a mûcsalit.
Szabolcs volt a leggyorsabb |
Az én sárga gumimnak sem tudtak ellenállni | Nem volt ritka az ilyen pillanat |
Nem szeretem ismételni önmagam, de töménytelen mennyiségû sügér volt alattunk. Érdekes volt megfigyelni, hogy a rajok, amikor támadásba lendültek, valósággal közrefogták az ivadékokat. Minden oldalról ostromoltak, nem sok esélyt adva a menekülésre. Ezeket a rohamokat 3-4 alkalommal egymás után megismételték, majd visszavonultak kis idõre, hagyták, hadd érezzék biztonságban magukat az apróságok. Néha egy-egy türelmetlen példány bevágott közéjük, ezzel kisebb riadalmat okozva, de az igazi pokol ismét akkor szabadult el, mikor támadásba lendültek nagyobb létszámban. Valóságos mészárlást rendeztek, esélyük sem volt a kicsiknek, egyre inkább sajnáltam a védtelen csöppségeket.
Ideges jószág | Nem teketóriázott, torokra kapta |
Árpi egy formást sügérrel pózol |
Neki is bejött a piros | Csodás színekben pompáztak |
A halak megfogása nem bizonyult különösebben nehéz feladatnak. Az volt a nehéz, hogy olyan csalit tegyünk fel, amit nem támadnak. Bármit csatoltam a kapocsba mindennek nekimentek. Körforgót, támolygót, kis wobblereket eszeveszettül ették az alig tenyérnyi, féltenyérnyi apróságok. Az nyilvánvaló volt, hogy ha a termetesebbek közül szeretnénk fogni, akkor a meder aljára kel leküldeni a csalit nekik. Evidens, hogy a legjobb megoldást a gumik jelentették, legyen szó akár twisterrõl, akár hal formájú plasztikról. Természetesen mást is le lehetett juttatni az aljzatra, de azt egybõl elhappolták az apróságok. A gumikat is csipkedték a kicsik, de nem akadtak fel rá és épp ez volt a lényeg, hogy a nagyobbaknak idõt engedjünk megtalálni a 7-8 centis csalikat. A termetesebb példányok gond nélkül vették torokra a puha testekbe rejtett horgokat. A csali vezetésében nem volt nagy titok, az emelem-ejtem mûsor ment, akár süllõzés közben.
Két darabból vágtam össze, nagyon menõnek bizonyult | És rögtön az elsõ dobásra… |
Állandóan nyomás alatt tartották a kishalakat | Patthelyzet |
Egy fakó példány | Ez valamivel élénkebb |
Ahhoz, hogy ne csak a 4-5 dobásonként fogjunk, hanem majd’ minden dobásban legyen jelentkezõ, a színek helyes megválasztása volt a kulcs. Hiába volt a rengeteg hal, ha nem tetszett nekik, amit láttak, csak ritkábban fogtunk, viszont a jó árnyalatokkal egyre-másra volt kapásunk. A legütõsebbnek a sárgás, UV-zöldes, fehéres, pirosas tónusok, valamint ezek kombinációi bizonyultak. A natúr színek is adtak halat, de közel sem annyit, mint a kirívó színkombinációk. Úgy látszik, hogy a sügérek olyanok, mint a csajok, szeretik a feltûnõt.
Az alján lassan ejtegetve, még a Thrillt is ették | Ez a példány sem csúnya |
Hosszú út állt elõttünk, hogy a szállásra érjünk |
Az utolsó elõtti napom a Deltában igazán jól telt, ám a befejezést mégsem a sügérekkel képzeltem el. Az ottlétem alatt nem igazán volt idõm egy jót õnözni, ezért a finist mindenképp rájuk akartam szentelni, de errõl majd a következõ részben emlékezek meg.
Horgászat a Duna-deltában: www.fishtours.ro
A mindössze kettő napba szorított katlovi pontyos túránk számos tapasztalattal gazdagított minket a rövid idő ellenére. Bár a nappali órák a jóslatoknak megfelelően nem hoztak pontykapásokat, Zsolti kollégám számtalanul fogta a szebbnél szebb dévéreket az aranyhasúaknak szánt kisebb wafterekkel, pop-upokkal. Naplemente után viszont minden megváltozott, a sötét éjszakában teljesen új arcát mutatta meg a tó. A szélrózsa minden irányából hatalmas...
A hosszú hétvégére nem terveztem pecát, de 16-án mégis úgy adódott, hogy a család nélkülözni tudott néhány órára. Emiatt hirtelen felindulásból „reggel”, 08:30 körül úgy döntöttem, hogy kilátogatok a lakóhelyemhez közeli Csömöri Horgásztóra. Gyors pakolás - persze minimál felszerelés, csak a legszükségesebbek – és 08:45-kor már úton is voltam. Mivel tényleg elég közel van hozzánk a tó, 9 órára oda is értem. Amíg a...
Az utóbbi hetekben a természet elkezdett éledezni és a tavaszi időjárás is már megmutatta magát. Ennek köszönhetően a körülmények ideálissá váltak ahhoz, hogy elkezdjem a 2024-es horgász szezont. A Törökbálinti Horgászparkot vettem célba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nagy testű halakat is eredményesen horogra lehet csalni kifejezetten kisméretű csalikkal. A Törökbálinti Horgászparkot methodos körökben azt gondolom...
A spiccbotos horgászat mindig is a legkedveltebb módszereim közé tartozott. Gyermekkoromban (sokakhoz hasonlóan) ezzel az úszós módszerrel fogtam meg az első halaimat és mind a mai napig szívesen nyúlok az orsó nélküli botokhoz. A FeHoVa kiállításon találkoztam először a CARP EXPERT új spiccbotjaival és a SCOBAR névre keresztelt típust kézbe véve egyből éreztem, hogy egy pazar eszközről van szó... Hol vannak már azok az idők, amikor bambuszbottal...
Szeptember második hétvégéjét már nagyon vártuk a srácokkal. Mindannyiunk gondolata, napokkal az indulás előtt, Csehország egyik legszebb és legszerethetőbb pontyos vizének partjára kalandozott. Teljes joggal, hiszen azoknak az estéknek a hangulata semmihez sem hasonlítható: a levegő lehűl, pára borít mindent, a természet zaja elhalkul. Majd a pontyóriások sorra, egymás után csobbannak bele a katlovi éjszakába. Isten hozott valóság! Az előzetes...
Megújult külsővel és minőségben kerültek forgalomba a Carp Expert márka zsinórjai. A tetszetős piros csomagolás messziről megismerhető, de természetesen nem csak ezért érdemes kézbe venni őket. A Specialist és Power család 4-4 tagja között mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A piros csomagolás szép és figyelemfelkeltő. A legtöbb horgász a zsinórok szakitószilárdságának adatait nézi, amikor választ. Természetesen így is remek...