A csukahorgászat legszebb módja a műcsalival történő csukázás. Nem állítom, hogy a késő őszi úszós csukázásoknak nincs varázsa, de még a bukdácsoló úszó látványa sem tudja azt az érzést kárpótolni, mikor a csalink által keltett rezgések egy éles koppanással megszűnnek, és a következő pillanatban a menekülni próbáló ragadozó eleven lüktetése járja át karunkat.
Hiába voltak eredményesek a kishalas rablóhalazásaim mégis úgy éreztem, hogy valami hiányzik. Nem térhettem haza anélkül a Duna-deltából, hogy ezt az űrt ne pótoltam volna. A műcsalival fogott csukák hiánya lassan elviselhetetlenné vált. Megszállott pergető horgászként nem engedhettem meg magamnak, hogy ne szerezzek csalijaimnak néhány új harci sebet, amit büszkén viselhetnek majd.
A Delta számtalan tavában még vadul burjánzott a vegetáció. Nehéz, időigényes feladat lett volna megtalálni a krokodilpofájúakat, hisz mindenütt kitűnő rejtekhelyet nyújt számukra a sűrű növényzet. Választásom a Duna egyik oldalágára esett, ahol némileg könnyebb volt a dolgom, a partot ölelő részeken volt csak növény.
Ilyen helyeken reméltem a ragadozókat |
No meg itt | És természetesen itt is |
Kora reggel indultam, hogy a legjobb időszakban már a növényzet közt billegethessem támolygó kanalaimat, wobblereimet. A víz tükörsima, még lágy szellő sem lengedezett, nem volt akadályozó tényező, dobásaim pontosságát nem gátolta semmi. A növények közti kis tiszta foltokra koncentráltam –ha én csuka lennék, biztos ott táplálkoznék -elv alapján. Bármennyire is vonzók voltak az ilyen tisztások, a tigrisek nem mutatták jelenlétüket.
Újabb stratégiaként a növényzet szélét kezdtem vallatni a mélyebb részek felől. A kishalak ész nélkül menekültek a műcsalim minden egyes mozdulatától, de egy árva kapásom sem akadt. Az előző nap kishalas tapasztalataiból kiindulva a medertörésekre is odafigyeltem. Vízközt járó wobblerekkel kudarcot vallottam, a feneket is felszántókkal sem volt fényesebb a helyzet, a támolygók sem hoztak halat, egyenesen siralmas volt az állapot.
A fényesen szikrázó napkorong egyre magasabbra kúszott a halványkék égbolton, egyre kevésbé kezdtem bízni a sikerben. Magamba roskadtam és a kudarcom okán kezdtem agyalni.
-A csalit a vízbe dobom, a halak is ott vannak, tehát idáig stimmel a dolog… Próbáltam a növény közt, növény mellett, sőt még a medret is felszántottam. Az összes kéznél lévő műcsodámat meghúzgáltam, mind a 11 kilónyit. Hm… lehet, hogy mégsem én hibázok?
Közben eszembe jutottak egy közeli horgászbarátom szavai – a szél meghozza a csukákat. Lévén, hogy lassan deltai őslakosnak számít, hittem neki.
Tehát nem volt más dolgom csupán várni a szélre, vagy valami széltánc félét eljárni. Mivel ilyen táncról még nem halottam, ezért inkább vártam.
A déli órákban megtörtént a csoda. Először csak a fűzek levelei kezdtek ide-oda himbálózni, majd lassan az ágak is megmozdultak, végül a víz is hullámozni kezdett.
Teljesen átszellemülve kezdtem csapkodni a vizet. És láss csodát, az egyik tavirózsa levelei alól előkerült egy éhes kroki, és egyenesen a wobbleremre vetette magát.
A szél csak meghozta | Csukák | A kannibál |
Végre pendült kezemben a horgászbot, és szaladt a meglepett ellenfél. Volt ott kérem ugrás, fejrázás, tarkófogás, fotózás, meg minden, ami kell.
Fújt a szél rendületlenül és immár én is egyre jobban bíztam minden bevontatásban.
-Lesz itt még hal – biztatgattam magam. Cserélgettem a csalikat, pásztáztam a vizet minden régióban. A következő játékos ismét a növényzet mellől startolt egy kisebb, de ugyancsak kétrészes wobblerre. Megtetszett neki és haza akarta vinni, de nem adom könnyen az ékszereimet. Rövid fickándozás után őt is a kezemben tarthattam. Nem voltak hatalmas méretei, sőt határozottan kisebb volt, mint előző társa, de az enyém volt és pergetve fogtam, csupán ez számított.
Megadóan ringatja magát a hullámmal | Ez a fotó is megvan, most már mehetek ugye?! |
A krokodilok végig ott rejtőztek a növények közt, csak vártak a szélre, ami felébresztette ragadozó ösztönüket. Végre minden együtt volt, hogy jól érezzem magam: kellemes idő, csodálatos táj, hullámzó vízfelület, a delta hamisítatlan illata és természetesen a csukák, amikre mindennél jobban áhítoztam, és csakazértis megfogtam őket, mégpedig pergetve.
Forgolódik még egy kicsit | Csak egy pillanatra |
Immár nem siet sehova | Az eredményes modellek és színek |
Horgásztanya Gorgován, a Szulina ágon: www.dunadelta.ro
Használt termékek:
Salmo Frisky | Salmo Minnow |
Salmo Pike | Drótelőke 6-9-12 kg |
A mindössze kettő napba szorított katlovi pontyos túránk számos tapasztalattal gazdagított minket a rövid idő ellenére. Bár a nappali órák a jóslatoknak megfelelően nem hoztak pontykapásokat, Zsolti kollégám számtalanul fogta a szebbnél szebb dévéreket az aranyhasúaknak szánt kisebb wafterekkel, pop-upokkal. Naplemente után viszont minden megváltozott, a sötét éjszakában teljesen új arcát mutatta meg a tó. A szélrózsa minden irányából hatalmas...
A hosszú hétvégére nem terveztem pecát, de 16-án mégis úgy adódott, hogy a család nélkülözni tudott néhány órára. Emiatt hirtelen felindulásból „reggel”, 08:30 körül úgy döntöttem, hogy kilátogatok a lakóhelyemhez közeli Csömöri Horgásztóra. Gyors pakolás - persze minimál felszerelés, csak a legszükségesebbek – és 08:45-kor már úton is voltam. Mivel tényleg elég közel van hozzánk a tó, 9 órára oda is értem. Amíg a...
Az utóbbi hetekben a természet elkezdett éledezni és a tavaszi időjárás is már megmutatta magát. Ennek köszönhetően a körülmények ideálissá váltak ahhoz, hogy elkezdjem a 2024-es horgász szezont. A Törökbálinti Horgászparkot vettem célba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nagy testű halakat is eredményesen horogra lehet csalni kifejezetten kisméretű csalikkal. A Törökbálinti Horgászparkot methodos körökben azt gondolom...
A spiccbotos horgászat mindig is a legkedveltebb módszereim közé tartozott. Gyermekkoromban (sokakhoz hasonlóan) ezzel az úszós módszerrel fogtam meg az első halaimat és mind a mai napig szívesen nyúlok az orsó nélküli botokhoz. A FeHoVa kiállításon találkoztam először a CARP EXPERT új spiccbotjaival és a SCOBAR névre keresztelt típust kézbe véve egyből éreztem, hogy egy pazar eszközről van szó... Hol vannak már azok az idők, amikor bambuszbottal...
Szeptember második hétvégéjét már nagyon vártuk a srácokkal. Mindannyiunk gondolata, napokkal az indulás előtt, Csehország egyik legszebb és legszerethetőbb pontyos vizének partjára kalandozott. Teljes joggal, hiszen azoknak az estéknek a hangulata semmihez sem hasonlítható: a levegő lehűl, pára borít mindent, a természet zaja elhalkul. Majd a pontyóriások sorra, egymás után csobbannak bele a katlovi éjszakába. Isten hozott valóság! Az előzetes...
Megújult külsővel és minőségben kerültek forgalomba a Carp Expert márka zsinórjai. A tetszetős piros csomagolás messziről megismerhető, de természetesen nem csak ezért érdemes kézbe venni őket. A Specialist és Power család 4-4 tagja között mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A piros csomagolás szép és figyelemfelkeltő. A legtöbb horgász a zsinórok szakitószilárdságának adatait nézi, amikor választ. Természetesen így is remek...