Pont egy évvel korábban egy mesés hetet töltöttem a Krisán (Crişan) nevezetű településen, a Duna-delta középső ágán. Ennek a hétnek az eseményeit méltánytalanul elhallgattam, de itt az ideje fellebbenteni a fátylat, és néhány sorban megemlékezni a történésekről, az ott fogott halakról.

Az egyik este mailben kaptam, néhány, jókora csukát ábrázoló fotót Farkas Levente (ismertebb nevén Fari) barátomtól, ezzel a kísérő szöveggel – Nemrég fogtam őket. Két nap múlva megyek vissza a Deltába, jössz-e?
Számomra ez nem is lehetett kérdéses, rögtön egyeztettünk, és mire felocsúdtam volna a fotókon látott halaktól, máris beléptem Fari horgásztanyájának kapuján. Csendben megjegyezném, hogy az említett kapu csak pár lépésre van a komótosan kanyargó Dunától, a későbbiekben ennek még nagy jelentősége lesz.

Még ki sem csomagoltunk, máris nyaggatni kezdtem barátomat a csukák lelőhelye felől. – Majd estefelé kimegyünk – nyugtatgatott mosolyogva. Azt tudni kell, hogy nem minden öbölben vannak ezrével az ordasok, és a tuti helyeket Fari csak a barátai és a vendégei számára fedi fel, de ezt ki kell várni.
Gyorsan elvégeztük a házikók körüli teendőket, hogy az érkező vendégeknek minden a rendelkezésére álljon, majd bedobáltuk csalis dobozainkat a csónakba és irány a csukás pálya.

Egy eldugott tó lapos részére siklott a vízi járgányunk, az utolsó száz métert már az elektromos motor segítségével, zajtalanul tettük meg. A napkorong már a horizontot súrolta, ezért siettem is az első dobással, de elkéstem. Még meg sem tudtam áztatni a csalimat a Delta vizében, máris fotózhattam barátom első halát. – Ilyen egyszerűen nincs – jegyeztem meg.
Az első kroki közel sem járt a korábban fotón látott halakhoz, de nem volt csúnya példány.

Máris megvan az első

Egy igazi deltai ordas

Minden este hasonló naplementéket élvezhettünk

Egy átlagos ködös reggel

Az első nap alig egy órányi horgászidő állt rendelkezésünkre, ami elegendő volt ahhoz, hogy meggyőződjek a hely eredményességéről. Igaz, elsőre nem sikerült nagyobb példányt zsákmányolnunk, „csupán” két kiló körül alakult az átlagsúly, de felettébb jól szórakoztunk.

A következő napokban, minden reggel és estefelé a csukákat üldöztük. Eleinte a támolygó kanalakat erőltettük, de idővel a Salmo Sliderek eredményesebbnek bizonyultak és értelemszerűen velük fogtuk a nagyobb példányokat is.

Az aprók is bátran mozdultak a jerk csalira

Egy átlagcsuka

Ilyen krokodilokba is beleszaladtunk

Slider, Slider hátán

A nappali horgászat nem elégítette ki horgászszenvedélyemet, az esti-éjszakai órákban kint kóboroltam a parti kövezéseken egy pergetőbot és néhány wobbler kíséretében. A lehűlt víz miatt elsősorban a süllőkre számítottam ezért felszerelésem is ehhez igazodott.
Már első este bekövetkezett, amivel nem számoltam. Egy harcsa cuppantotta be a wobblert, majd hosszas fárasztás után faképnél hagyott anélkül, hogy megpillanthattam volna akár a bajsza végét. Még ki sem hevertem a veszteséget, újabb harcsám ment el. A változatosság kedvéért őt nappal akasztottam, csónakból fárasztottam mintegy negyed órát (Fari mérte az időt), ezúttal a horog akadt ki. Méretükre nem is merek gondolni, még most is kellemetlenül érint a dolog.

Szerencsére a tüskéshátúak kárpótoltak valamelyest. A hideg ellenére igen jól lehetett fogni őket felszín közeli műhalakkal.
Nem kellett értük messze mennem, a kapu előtti kövezésről csipegettem le néhányat belőlük. Az udvaron felkötöttem egy wobblert és kisétáltam a kövekre, ha halat fogtam, csak bekiabáltam barátomnak és máris hozta a fotógépemet.

Az első szebb éjszakai vendég

Egymást követő két dobás eredményei

Ilyen halak kényeztettek az esti műszakom során

Majd minden este sikerült egy-egy jobb halat elcsípnem

Néhány eredményes halacska

Vendéglátóm nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy minden este horgásszon, a vendégekkel is kellett beszélgetni. Mikor sikerült kijutnia, egyszerűen a stéghez kötött csónak végébe állt és onnan fogta a halat, amivel engem az őrületbe kergetett. Én is kipróbáltam, de csak neki működött.

Jogos az öröm

Egy újabb csodás ragadozó

Természetesen én sem hagytam magam

A csukák, süllők mellett a balinokra is szakítottunk időt. Mivel mindketten imádjuk ez a mozgékony rablót, hosszú órákon keresztül eljátszadoztunk velük. Az egyik alkalommal a nap első dobására súlyosat akasztott barátom. Szépen muzsikált a fék, a bot is jelezte, hogy jobb hallal van dolga, és nem is csalódtunk, hamarosan egy jókora őn jelent meg a csónak mellett.
Bizonyos napokon elképesztő mennyiségű fenekeszeget sikerült megfognunk, a csali természetesen a verhetetlen Salmo Thrill volt.

Rendesen küzdenek egymással

No comment

Deltai mércével mérve is a nagyjából van

Természetesen kisebbeket is fogtunk

Egy típusőn

Nekem is jutott

Igazán jó sporthalak

Ő már a kicsik közül való

A túra vége, a legnehezebb pillanatok

Röviden összegezve így telt az egy hetünk, csodás időnk volt és rengeteg hallal találkoztunk, élményekkel megrakodva vettünk búcsút a deltavidéktől.

Horgásztanya Krisánon: www.fishtours.ro

Kapcsolódó termékek:

ET Spin Blade

Salmo Minnow

Salmo Sting

Salmo Slider

Salmo Thrill