![]() Igazi folyóvízi, gyors akciójú, pörgős horgászatot lehetővé tévő pálca a 3,60-as E.T. Black Spider feeder |
Hálával, tisztelettel, és mérhetetlen szeretettel gondolok én is annyi év után vissza a sebes folyású kis patakok elrejtett partjaira, ahol gyermekfejjel az égig érőnek tűnő nádfalak takarásában, vagy a fejem fölött összeboruló faágak alatt vártam a cserebogaramra éhes domolykót. Mintha előre megírt forgatókönyv szerinti színpadi jelenet játszódott volna, úgy követték egymást a varázslatos helyeken átélt élmények, minek hatására szinte észrevétlenül, talán anélkül, hogy felfogtam volna milyen csoda is történik velem, vált szenvedéllyé…A horgászat.
Április közepére esett a nap, amikor elhatároztam, hogy felkeresem kedves patakom annyi sok szépet adó szakaszát. Nagyon hosszú évek óta nem jártam arrafelé, akkoriban is nehezen lehetett megközelíteni. A szűk erdei ösvényeken, a nádasok és szántóföldi csapások útvesztőjében akkor nem lehetett sok holmival útra kelni, úgyhogy ennek tudatában ezt most sem terveztem máshogy. Igyekeztem a batyumat és a felszerelésemet minimálisra csökkenteni, de ugyanakkor a hatékonyságról, az eredményes horgászat esélyéről sem akartam lemondani. Elsősorban a feederbotos fenekező horgászatban gondolkodtam, így esett a választásom az E.T. Black Spider Feederre, valamint az erős, akár „mindenesnek" is használható, megbízható E.T. Extreme Spin orsóra. Dobjára húszas monofil zsinór került. Kis dobozomba a legszükségesebb kiegészítőket pakoltam: feeder kosarakat, gubancgátló csöveket, és egy csomag előkötött horgot.
Etetőanyagos vödrömbe egy kiló keszeges mix került, no meg persze a csalis dobozok. Miután leltárba vettem mindent, elindulhattam végre. A város határában fekvő kis telkeket elhagyva, az erdőn átvezetető kis ösvény ismerősen kanyargott előttem. A bő húsz Celsius fokos áprilisi levegőben minden felől a tavasz illatát éreztem. Majd a szántókat és az azt követő nádasokat átszelve rájöttem, hogy csak én hittem korábban azt, hogy bármi is megváltozott errefelé, mióta nem jártam itt. A patakparti gát előtt elterülő rét legszebb tavaszi ruhájában köszöntött. A töltésről aztán végre elém tárult a majd 15 éve nem látott folyócska szakasza. Jobb partján az érintetlen, vadregényes fa és bokorsor állt, bal oldalán viszont egy nemrég elvégezhetett mederkotrás nyomai látszottak. Nagy reményekkel telepedtem le hát az első tisztább, fától és cserjétől mentes partszakaszon, ahol úgy véltem, hogy feederbotommal kényelmesen meg tudom horgászni a medret.
![]() Kedvenc folyóvízi etetőanyagom és az elmaradhatatlan csalirepertoár: csonti, pinki, giliszta és csemegekukorica – vajon melyiket favorizálják a pataklakók? |
Az etetőanyag nedvesítése, bekeverése után egyszerű feederes szereléket kötöttem zsinórom végére. Csalizás után finoman magam elé lendítettem, és a feederbot feltámasztása után izgatottan vártam az első jelentkezőt. Nagy meglepetésben volt részem, hiszen alig néhány másodperces (!) „várakozás" után vad kapást közvetített az érzékeny spicc. A bevágást követően méreten aluli kölyökponty szaladt a zsinór végén. A gyors horogszabadítást visszaeresztés követte, majd pillanatok múlva ismét a meder közepén várta potenciális áldozatát a csontkukaccal csalizott horog. Ekkor még bíztán reménykedtem a sikeres kezdés után a hasonló folytatásban, de az előbbi eset ismétlődött minden dobás után… A kispontyok olyan tömegben és számban lepték el az etetést, hogy lehetetlenné tették a további horgászatot. Ez új horgászhely keresésére ösztönzött, legalábbis a horgászetika ezt kívánta meg tőlem…
Rövid bóklászás után a keskeny mellékág partján ütöttem tanyát. Mindent újra elrendeztem magam körül, csalikat, horogszabadítót a kezem ügyébe helyeztem és folytatódhatott a horgászat. A gyorsan szaladó víz miatt nehezebb, 30 grammos feederkosarat akasztottam a gubancgátló csövecske kapcsába, előkezsinórom végére pedig 14-es horog került. Tőlem lefelé, a parthoz közeli zónába, a bedőlt nádsáv elé dobtam felcsalizott szerelékemet. Most már percekig megúsztam kapás nélkül, volt időm a mesés, madarak énekétől hangos, virágzó tavaszi patakpartban gyönyörködni.
![]() A part előtti sávban gyors vízmozgáshoz szokott, óvatos halak voltak | ![]() Vadvízi világ a javából |
Így is hamar jött az első kapás, közepes méretű bodorkát penderítettem partra, aki a csontkukac-pinki szendvicsre éhezett meg. Az első halacska után felgyorsultak az események, sorban követték egymást az éhes kis kosztosok.
![]() Az első jelentkezők egyike |
![]() Magasra támasztott bottal jól figyelemmel lehetett követni a kapások intenzitásának alakulását… | ![]() …ebben segített a kissé „behajlítottra" hagyot spicc is |
Kis idővel a kapások annyira vehemensek, gyorsak lettek, hogy sok bevágás nem akadt meg, illetve a halak szájának legszélét fogta a horog. Ez arra ösztönzött, hogy változtassak előkém hosszán, és az addig használt hossz duplájával (60 cm) folytattam a horgászatot. A változtatásnak köszönhetően jobban, biztosabban akadt a horog, alig maradt rontott kapás.
![]() Egy bodri a jobbak közül |
A folyamatos etetőanyag utánpótlásnak köszönhetően a kárászok is tiszteletüket tették, sőt beugrott egy-egy villámgyors kapással jelentkező karikakeszeg is.
![]() Tenyeres pataki kárász. Az állandó, erős sodrás elleni úszás miatt rengeteg energiát emészt fel a szervezete, emiatt lassan, nagyon lassan növekednek |
A múltidéző nosztalgia-horgászatra tervezett néhány órácska hamar elröppent a halfogás örömével. A patakot elhagyva, a parton álló öreg fák lombjai között játszó szél hangjával üzent még, talán azt, hogy gyere el újra, de ne várj éveket vele. Én is üzennék innen mindenkinek, keressék fel a régi, szívük mélyén dédelgetett gyermekkori horgászhelyeket, és éljék át újra a csodát. S higgyék el, ha nem is tünteti el a ráncokat, de garantáltan fiatalít! Másnak nem kell látnia, sem észrevennie, elég, ha mi érezzük.
Évek óta használom az iBite úszó család különböző típusait, melyek lefedik az úszós horgászat minden területét, legyen az match, rakós vagy spicc botos módszer. Találunk keszegező, pontyozó és rablóhalas típusokat, csúszó és fix változatokat minden szükséges teherbírással. Ennek megfelelően a bot, a távolság, a vízmélység függvényében választok közülük. iBite úszók. Az úszós módszerek közül a legközelebb a match botos...
A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...
A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...
Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...
Július első napjait, amennyiben a vízállás és az időjárás is kedvező, kősüllőzéssel töltöm, és van is egy évek óta jól bevált horgászhelyem ehhez. Ám az idei évben kissé máshogy alakult a történet… A folyóvízi horgászatban az a legnagyszerűbb, hogy minden évszaknak, minden hónapnak megvan a legcélravezetőbb horgászmódszere, legjobban fogható halfaja, így hiába horgászunk ugyanott, mindig újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Nem volt...
Az idei évben június 13-án pénteken került megrendezésre a XXII. Országos Rendőr és XVI. Rendészeti Meghívásos Horgászverseny, amelynek ebben az évben is a méltán híres maconkai víztározó adott otthont. Csapatversenyről lévén szó, a versenyen 2 barátommal, kollégámmal Kuremszki László r. törzsőrmesterrel és Zádori Péter r. főtörzsőrmesterrel együtt indultunk el. A versenyen 31 három fős csapat vett rész, de a csapattagok három különböző...