A finomszerelékes horgászmódszer kétségkívül a legérzékenyebb technika. Segítségével az óvatosan kapó halakat is könnyen horogra csalhatjuk. De mi történik, ha uszonyos barátaink az agyonhorgászott part menti vizekből a mélyebb, távolabbi területekre húzódnak. Ez gyakran megesik az időjárásnak köszönhetően is. Ilyenkor hiába próbálkozunk, képtelenek vagyunk komolyabb kapást kicsikarni 50 méteres távolságon belül. Ez azt jelentené, hogy le kell mondanunk a halfogás öröméről? Természetesen nem!

Jó minőségű etetőanyaggal és többféle pellettel igyekeztem kedveskedni uszonyos barátaimnak

Számtalanszor előfordul mindannyiunkkal, hogy időnként teljes csendben őriztük a kapásjelzőinket. Megszokott, bevált szerelékeink etetőanyagaink és csalijaink nem működtek. Mintha eltűntek volna a halak a vízből. Ennek ellenére nagyobb távolságban az éles szemű megfigyelő ugyanúgy észreveheti a halakra utaló, árulkodó jeleket. A hangsúly ilyen időszakokban a távolságon van. Ha sikeresek szeretnénk lenni, alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez. Ott kell felkínálnunk a csalit, ahol célhalaink tartózkodnak. Ilyenkor nem használ az agyon aromázott, bőven bejuttatott etetőanyag sem.

Pelletorgia közelről

A bekevert etetőanyag. A szemcsék jól láthatóan rátapadnak a pelletekre. Íncsiklandozó, nem igaz?

A speciális kihívásokra speciális felszereléssel készülhetünk. A távoli, 70-80 méter feletti dobások olyan végszereléket tesznek szükségessé, ami a hétköznapi feeder horgászatban talán túl durvának tűnhet. Bevallom, először én is furcsán néztem a vastagabb zsinórokra, módosított gubancgátló csöves kosarak láttán. De a szükség törvényt bont. Hogyan lehetünk sikeresek ilyen körülmények között is, miközben meg szeretnénk őrizni a feeder peca előnyeit? Pár ügyes trükkel megoldható a dolog.

Az első jelentkező

Erős spiccre bíztam a kapások jelzését. Még nagy távolságból is jól jelzett

Először is lássuk a botokat. A nagy távolságra történő horgászat erősebb felszerelést, ezzel együtt erősebb pálcákat is megkövetel. Az erőteljes dobásokat bírnia kell a botnak, főként a spiccnek. A legjobb, ha a dobósúly ilyenkor az ideális 150-200 grammos tartományba esik. Nem mintha ekkora tömeget szeretnénk belendíteni az általunk jónak tartott helyre. A botok leghatékonyabban maximális dobósúlyuk 2/3-3/4 részénél dolgoznak a legdinamikusabban. Egy 150 grammos pálca esetében ez 100-120 grammos szereléket jelent.

A 60-as Long Cast orsó remekül tette a dolgát

Akárcsak az 50-es Power Feeder. Mindkét orsóra uyan az a 0.25-ös monofil került

Fontos még a kosarak mérete és kialakítása is. Hogy az ideális tömeget elérjük, használhatunk jól megtömött, könnyebb kosarakat, illetve nehezebb, de kevesebb etetőanyagot befogadóakat is. Előbbi esetben a bejuttatott csalogató anyag mennyisége lesz nagyobb, míg az utóbbiban az elérhető távolság. Könnyebb kosaraknál használgatunk 25-35 grammosakat, melyekre aztán rányomhatunk akár 60-80 gramm csalogató anyagot is, míg a nehezebb, 40-50 grammos kosaraknál ez a mennyiség 40-60 grammra csökken. A nagyobb önsúlyú kosarak messzebbre repülnek kisebb, de jól megpakolt társaiknál. Előbbi esetben egy jó dobással 60-70 méter, míg utóbbiban 80-100 méteres távolság is elérhető. Az Energofish kínálatából kézenfekvő megoldást kínál a Power Feeder botszéria 390-es és 420-as méretben. Dobósúlya 150 gramm, akciója pedig kifejezetten gyors, kemény.

A 4.20 méteres bot 150 grammos dobósúllyal mintha csak távdobásra lenne tervezve

A 3.90-es sem sokkal maradt el mögötte a versenyben

No de milyen orsót válasszunk? Nagyot természetesen! Fontos a nagy dobátmérő, a jó zsinórkép és természetesen a zsinórkapacitás is. A zsinórkép alapvetően meghatározza az általunk elérhető távolságot. Ha ugyanis a zsinór megfelelő módon kerül fel a dobra, könnyen fog dobás közben leperegni róla, míg ha nem, már nyúlhatunk is a bogozótűért. Feederes pecához ilyenkor az 50-60-as mérettartomány a megfelelő. Ehhez a pecához a rövidebb, 3,90-es bothoz az ET Power Feeder-t választottam 50-es, míg a hosszabb 4.20-as pálcára az ET Long Cast került 60-as méretben. Mindkét orsó első fékes, megbízható. Nagy féklamellákkal és könnyű futással rendelkeznek.

Ahogy a képen is látszik, a 6000-es szériájú Long Cast orsó igazi célközönségét leginkább a feederes horgászok képzik

Csaligyűjtemény twisterdobozban. A horgászatban fontos a felszerelésünk kreatív használata!

Dobjukra Carp Expert Feeder Sinking zsinór került 0.25-ös méreteben. Ennek végére kötöttem a dobóelőkét, amely ET Specialist Carp 0.35-ös méretben. A dobóelőke hossza a bot duplája. Erre kerül az egyszerű gubancgátlós távdobó kosár, melyet a műanyag csövön kissé feljebb toltam. Végére gumigyöngyöt fűztem és forgót kötöttem. Ebbe hurkoltam a 10 centiméter hosszú 0.10-es fonottból kötött előkét. A horog 10-es méretű, melyre szilikon pelletkarikával akasztottam a csalit. Szeretem ezt a megoldást, mert könnyebben cserélhető, mint a fűzőtűs, hajszálelőkés megoldás.

Az idő ezúttal is mostoha volt, de legalább a szél nem fúj.

Újabb uszonyos a horizontról.

A sok száraz szám és elmélet után lássuk a pecát. Az időjárás a tőle megszokott módon mostoha arcát mutatta. Meg-megeredő esőben őriztük a botokat horgásztársaimmal a vízparton, többnyire teljes kapástalanságban. Nem volt mit tenni, egyértelműen kiderült, hogy tőlem jó 40 méternyire kialakított etetésen egy szem nem sok, annyi uszonyos sincs! Változtatni kellet, ezért egy óra zsinór és esőköpeny áztatás után ideje valami újat megpróbálni. A mellettem ülő nyugdíjas bácsi a partszéli úszózásban remélte megtalálni a megoldást, míg én a tó belső részei felé vettem az irányt. Kisvártatva finom, pedzegetős kapásra vágtam be. Megtört a jég, bár éreztem, könnyebb halacska küzd a horgon.

Gyors fotó és már mehet is vissza éltető elemébe

Őszintén szólva meglepett, hogy beletrafáltam az elképzelésemmel. Pedig utólag olyan logikusnak tűnik, miért is nem jöttem rá hamarabb? Ha a halak nincsenek kint, akkor bent vannak! A legegyszerűbb megoldások a legnagyszerűbbek. A délelőtt második felében mérsékelt, de ütemes ritmusban kezdtem fogni, és bár a termetesebb tengeralattjárók elkerültek. Mégsem panaszkodhattam a rossz idő ellenére sem.

Szép kis karcsi, gyorsan visszanyerte szabadságát

Uszonyos barátaim gyors horogszabadítás és fényképezés után már csobbanhattak is vissza. Remélem, még találkozunk, most már tudom, hol bujkáltatok! A peca végén nyugodtan kijelenthetem, az extrém körülmények néha extrém megoldásokat szülnek, de jól alkalmazkodva, megfelelő helyzetfelismeréssel úrrá lehetünk az olyan szituációkon is, melyekre a múltban csak annyit mondtunk: „Ma nem eszik a hal!". Hát próbáljuk meg a horizonton!

Szép időben egész másképp fest a tó. Talán majd legközelebb.