Sokszor hallottunk már arról, hogy a légnyomás változása nagy hatással van a halak táplálkozására. Étvágyuk ilyenkor érdekes módon megjön, vagy megszűnik, attól függ, honnan nézzük…
Ágival és Gáborral úgy döntöttünk, hogy ezen a június eleji szombaton, egy új horgásztavon próbáljuk ki tudományunkat. Választásunk azért esett az 51-es út 16. km-nél fekvő soroksári Joker tóra, mert egyrészt közel van munkahelyünkhöz, másrészt néhány kereskedő kollégánk szerint a Budapest környékén lévő vizek közül ez az egyik legbőségesebben halasított. Reggel fél kilenc körül értünk a vízpartra, így még tanúi lehettünk az ötven személyt összehozó horgászverseny rajtjának. A ragyogó napsütés mellett fülledt meleg nyomott agyon bennünket. Mire bekevertük az etetőanyagot, már többször hallottuk a versenyzők irányából jövő mérlegelést kérő kiáltásokat. Itt ugyanis a kifogott halat azonnal lemérik, és rögtön visszaengedik éltető elemébe.
Gábor rakóval kezdett, Ági a matchbotos felszerelést választotta, én pedig a feeder-botot részesítettem előnyben, bízva a nagy pontyokban és a kapitális méretű amúrokban. Miután bedobáltuk a gombócokat, türelmesen vártuk, hogy „beérjen" az etetés és elinduljanak a kapások.
Az első hal nálam jelentkezett egy majdnem félkilós sügér személyében, majd néhány perccel később valami olyan brutális módon megtépett, hogy csak néztem ki a fejemből. Aztán nálam beállt a néma csend, kapásnak jó ideig nyoma sem volt. A tőlem jobbra ülő Gábor fogott néhány termetesebb sügeret, míg Ági a dévérekkel küzdött a finom szereléken. Mindketten szúnyog-csonti szendviccsel fogták a halakat, én pedig egyik botomon csemegekukoricával, a másikon pedig gilisztával próbálkoztam. Igaz ők is, én is a nagy halakat vártuk.
A verseny végét jelző lövés délben hangzott fel, s vele szinte egy időben az első mennydörgés is. Észak felől sötétedett el az égbolt, vele együtt a szél is feltámadt. Amikor a lezúduló esőcseppek elkezdték korbácsolni a víz felszínét, egy pillanat alatt felrobbant a tó. Mindenhol halak ugráltak ki a vízből, a parton maradt horgászok egymás után vágtak be az egyre sűrűsödő kapásokra. Gábor két pontyot fogott egymás után, Ágit is megtépte valami böszme jószág, nekem pedig egy négy kiló körüli afrikai harcsát sikerült kibányásznom, ami nem kis élmény volt a tizenhatos zsinóron. Amíg esett az eső, rengeteg halat fogtak a tó körül, majd ahogy az eső elállt, a kapások megszűntek és visszaállt a csend. Ez a kis közjáték még kétszer megismétlődött a délután folyamán. A végén már Béla, a tógazda is beszállt a játékba. Kihasználva az utolsó zápor adta lehetőséget, este hat után – közvetlenül az eső előtt -, ö is bevetett két botot. Ahogy eleredt, negyed óra leforgása alatt fogott két pontyot és három afrikai harcsát, mindegyiket fenéken. Ritkán fordul elő, hogy ilyen tisztán megfigyelhető legyen az időjárás-változás hatása a halak viselkedésére. Sokan hazamentek, megijedve a közelgő esőtől, de aki ott maradt, az nem bánta meg, mert ilyen élményben ritkán van része az embernek.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...
A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...
Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...