Horgászverseny
Megjelent: 2007. október 17. | Forrás: Székely Zoltán | Írások
Na csak olyan házi. Eljött a többhetes általános tilalom ideje, amikor még a gilisztákat sem szabad úszni tanítani a Ráckevei Duna-ágon, ezért Totya barátommal elhatároztuk, hogy szezonvégi pontyfogó versenyt tartunk az utolsó napon. Itt a szigetszentmiklósi Kis-Duna szakaszon a szûk meder miatt, ha engedik a vizet, bizony elég erõs az áramlás, ezért a finomkodó felszerelésnek nincs nagy létjogosultsága. A ponty felszippantja a horgot, koppan a jelzõ, és már lehet is óvatosan bevágni. Ezért az univerzális, üvegspicces Gold Star Boile 3,60-ra ötvenes Perfect Gulp orsót tettem. Nyeletõfékes lévén szoktam kapásjelzõ nélkül is használni, szeretem mikor zizegve szalad le róla a zsinór. Távhorgászatnál pedig nagy elõnye, hogy egy tekerésre ötöt fordul a felkapókar, nem kell sokat csévélni.

A pirkadat már a vízparton talál bennünket

Az itt használt szerelékrõl csak annyit, hogy véghorgos csúszóólommal, vagy ólmozott önetetõvel horgászom, ez utóbbit inkább tavasszal használom, vagy ha keszeget is szeretnék fogni. Az a tapasztalatom, hogy a ponty itt szinte csak a súlyozás alatti horgot veszi fel, talán mert kemény sóderos a talaj. Azt nem mondom, hogy az önetetõ fölé nem érdemes rövid elõkén horgot kötni, de erre felénk jobbára egy-egy dévér jön csak, bár akinek nagy szerencséje van, amurt is akaszthat így. Az elõkét érdemes mûanyag elõkekapoccsal rögzíteni a fõzsinórhoz, mert attól eltartja, a rácsavarodástól is megóvja és nincs rajta kötés, ami gyengítené. A véghorog visszacsapódásának kivédésére én gubancgátló csõhöz épített önetetõt, vagy fenékólmot használok. Folyóvízben fenekezve a kanál, vagy a rombusz alakú nehezék a legcélravezetõbb, mert jobban tapad az aljzathoz. A szelepgumi ütközõt önetetõ használatakor öt-tíz centire fûzöm a véghorogtól, egyébként harminc centi lebegõt hagyok.


A nagy ágyúk töltve, már csak a kapásokat kell kivárni
Most is így szereltem. A verseny helye a stégem elõtti pálya volt, ahol 2,5-3 méter mély a víz és a sóderes aljzat hemzseg a kagylóktól. A kagyló nagy veszély a damilra és nem igazán lehet kivédeni.

Az elvágódás, sérülés ellen úgy védekezek, hogy az utolsó másfél méteren öt századdal vastagabb, merevebb anyagú, barna színû Carp Expert damilt kötök a vékonyabb hasonló nevû, de lágy, több színben játszó fõzsinórhoz. Aránylag nagy, 40-50 grammos súlyokat használok, az áramlás sebességétõl függõen.

Ezek már nem görögnek tovább, így nem húzzák a kagylók alá a zsinórt, és nem akasztják el a csaliból kiálló horog hegyét. Még így is elõfordul, ha a halnak van ideje a talajon meghúzni a damilt, hogy az megsérül és még a szákolás elõtt elszakad. Én ezért a megakasztás pillanatában magasra tartom a botvéget és igyekszem eltartani a halat a fenéktõl.

A pálya, amit rendszeresen áztatott kukoricával szórok, mindössze 15-20 méterre van elõttünk. A folyás elég erõs, ezért a csíptetõs kapásjelzõre még egy karikát is akasztok. Tapasztalatom szerint a reggeli órák a jobbak, ezért ülünk már kint pirkadatkor.

Bíztató, hogy a hajnali derengésben elõttünk feszülõ víztükrön itt is, ott is halak löttyennek, igaz jobbára keszegek, de én bízom benne lesz ponty is. Nem tettem fel felsõ elõkét, az utolsó napon csak a ponty számít.
Barátom egyik botján etetõanyagot gyúr az önetetõjébe, én csak fenékólommal ügyködök. Hamarosan aprókat rándul a jelzõje, amikor a keszegek megtalálják az etetõjét. Engem ez zavar, én jobban szeretem a külön beszórt gombócos vagy szemes kaját, mert úgy csak akkor kapok jelzéseket, ha a halak felveszik a csalit a horoggal. Különösen az érzékeny feederspicceknél zavaró számomra mikor az etetõkosarat bökdösik a halak. Hatos méretû Maruto horgaimon az etetõanyagból vett áztatott kukorica, illetve csemegekukorica van felfûzve, „ellenfelem” csak ez utóbbiban bízik.


A "versenyen használt fenekező felszerelés...

...és botok
A sok szöszmötölés után felfelé rándul barátom jelzõje, izgatottan vág be. A komoly halakra méretezett bot alig hajlik a szép sütnivaló dévér alatt. Azért örülünk neki. Nálam is rándul párat a kapásjelzõ, aztán semmi. Felnézem a horgot, szétrágicsálva rajta a csali. Rák. Fene sok van belõlük, pedig a harcsák aprítják rendesen õket. Akárhányat fogunk, mindig van pár a bendõjükben. Hajnali csend települ ránk, de az idillbõl Totya vetõdése kizökkent. A túloldali botjáról le is esik a kapásjelzõ, olyat húz rajta valami. Szépen zizeg az elegáns Elite Gulp 50-es. szintén nyeletõfékes orsó, könnyített fémdobján megcsillan a reggeli napfény. Még a mederben feljön egyszer a hal, de nem tud ellenállni a rugalmas botnak, hamarosan a stég elõtt köröz. Kicsit irigykedem, de barátom kezébe adom a merítõt. A Lux Boile 360-as bot könnyedén tereli elé a halat, elfekszik a szép kettes feletti pikkelyes a felszínen és a háló hamarosan körülöleli.


Totyának kapása van, de igazán nem teszi próbára a felszerelést

A történések közepette csak a szemem sarkából látom, ahogy felfelé rángatózik a jelzõm. A szerencsében szerencsétlenségemre csak egy dundi 28-as pontyika a jelentkezõ. Már a visszaengedés közepette megindul a vita, hogy beleszámít-e a versenybe vagy nem, de tudom csak cukkolás az egész. Egy kis helybentartó kukoricát szórok a pályára. Éppen amikor az etetés záporozik a vízen, barátom botja újból meglódul.

A bot görbülésén látni lehet, ez is bõven méretes. Kajánul felém pillant, miközben elemeli a fenékrõl a halat. Ez már pofátlanság. A hal a stég körül forog, de érdekes, ezek a mederben akasztott pontyok sosem törnek a nád felé, megfordulnak elõtte és vissza a nyíltvízre. Néhány kanyar után ez is elfekszik a hálóban, alig kisebb a másiknál.


Az első hal egy szép, sütnivaló dévér

Ideális asztali méret, nem is fog sokat fagyoskodni a hûtõben, mert mindketten igencsak szeretjük a halat. Igaz a nagy nyári halfõzéseknek már lejárt az ideje, de mi szívesen elkanalazgatjuk csendesen magunkban is a hallevet.

Visszaülünk a botok mögé. Arcunkba vakít az égbõl és a vízrõl egyaránt a nap, de élvezzük, nemsokára jön a téli zimankó, minden kis fénynyalábnak örülni kell, ami még ránk süt. A barátságos õszi napsugár végig aranylik a tájon, egy csapásra lekerülnek rólunk a kabátok. A szárcsák is megélénkülnek, egyre szorosabb gyûrût vonnak körénk, a beszórt kukoricára fáj a csõrük.


Na, ez már komoly darab

Jó idõ eltelik, egyszer csak összeakadt nádszálak sodródnak a zsinórom felé, megemelem a botot, hogy elússzanak alatta, hirtelen rándulást érzek, egy suta mozdulattal tovább rántom az ég felé. Belegörbít rendesen a botba valami, ami rettentõen jó érzés, majd egy balkanyarral a szomszéd stég felé fordul, aztán belazul a damil. Elment. Nem jó pillanatban jött a kapás, nem volt jól idõzítve a bevágás, ezért akadt rosszul, ez lett a vége.


Fenséges pillanat

Bosszúsan és irigykedve nézem Gábor halait a hálóban. Elhatározom, azért is három tányérral eszem a halászléjébõl. Milyen igazságtalan az élet, nem elég, hogy sokkal jobban gitározik nálam, sõt Európa egyik legjobbja, még több halat is fog.


Végre nekem is jött egy potyka

Lehunyt szemmel élvezem a napot, lassan visszatér belém a nyugalom. Arra riadok fel, halkan koppan a jelzõm és leesik a damilról. Mire megemelem a botot, már szép ívben hajlik folyásirányt. Na végre!
Kicsit erõltetnem kell a halat, hogy ne menjen barátom zsinórjába, de a tizenkét kiló feletti szakítószilárdságú harmincas Carp Expertnek meg se kottyan az egyébként verekedõs kettes pikkelyes. Nem kapitális, de jó ez, csak jöjjön! Mikor a halat a hálóba teszem, a szomszéd akácfáról egy szarka kárörvendõen felénk cserreg. Vajon mikor volt módja összeveszni szegény pikkelyessel? Apró szöszmötölések következnek, gondolom óvatos dévérek kóstolgatják a csemegét. Az egyik ilyenre aztán Totya megemeli a botot, ami hajlani kezd a meder felé.


A győztes hármas

Az elsõ meglepetés után eszembe jut, ha kiveszi vége a versenynek, de azért szurkolok neki. A fényes aranyhorog, mint egy divatos testékszer csillan meg a szép ponty orrcsúcsa alatt, mikor beledõl a merítõbe. Kicsit dühös vagyok és elhatározom, négy tányér halászlevét fogom felfalni a gyõztesnek, ha beledöglök is!
Tavaszi eső harcsát ígér
Megjelent: 2025. április 02. | Forrás: Kiss Gábor | Írások

Március elején téli alacsony vízállásban, majd a hónap végén már áradó vízben kellett keresni, megfogni a tiszai harcsákat.  A kisvizes peca nagyon nem volt egyszerű, így nagyon örültem, hogy az áradó Tisza, mint annyiszor már, a segítségemre sietett. A tavaszi, zavarosodó, melegedő, áradó víz kimozdítja téli tartózkodó helyeikről a halakat, így a harcsákat is, éppen ezért, ha szorgalmasan keresgélünk, előbb-utóbb összefutunk velük. A...

Pontyozás PVA Baggel
Megjelent: 2025. március 26. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A hideg vízi pontyhorgászat során figyelembe kell vennünk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy a pontyok aktivitása az ősz elejéhez képest jelentősen csökkent. A horgászatunk sikeressége a megfelelő technika és a csali használatán múlik! Hűlő, 12 foknál alacsonyabb vizeken is előszeretettel alkalmazom a PVA módszer előnyeit, ott, ahol dobótávon belül számíthatok a pontyok kapásaira. Novemberi horgászatom helyszínéül a...

Pisztrángozás Nagycsécsen
Megjelent: 2025. március 12. | Forrás: Ország Bálint | Írások

A február végi fagyok miatt eléggé beszűkültek a pergetési lehetőségeim, ugyanis a csukázás ki volt zárva, a közelgő süllőtilalom miatt már a tüskéshátúakat nem akartam zavarni, illetve a domolykózáshoz jócskán visszahűlt a víz. Ekkor érkezett "mentőövként" Szepka barátom és csapattársam meghívása, hogy menjek el vele pergetni a nagycsécsi tóra, ahol igazán különleges élményben lehet részem, ugyanis pisztrángra fogunk horgászni. Ki tudna egy...

Derűs nap Fine Method Feeder-rel
Megjelent: 2025. március 05. | Forrás: Heincz András | Írások

A method feeder horgászatra készült felszerelések sorát hivatott erősíteni a nemrégiben megjelent CXP újdonság, a Fine Method család. Kimondottan angolos tavakra való finomabb pálcák ezek, melyek nyéltag feletti átmérője alig nagyobb a karcsú waggler úszókénál. A horgászat népszerűsége következtében egyre szaporábbak Magyarországon a szórakoztató jellegű tavacskák. Angolos jelleggel, kis területen elterülő, viszont annál intenzívebb 2-3 nyaras...

Wizard tesztek - Gumis süllőzések
Megjelent: 2025. február 22. | Forrás: Bokor Károly | Írások

A múlt nyáron jókat balinoztam, az ősszel sokat pergettem csukákra, gyakran wobblereztem süllőkre, bőven tesztelhettem a Wizard termékeket. Szívesen végeztem a „munkát”, amely a pergetőbotok tekintetében csak részben volt újdonság. A pálcák széles családjába tagozódtak be a jól bevált Bokor Spin-es pálcák immár hosszú ideje bizonyító darabjai is. Ezek mellett több pergetőorsó, új zsinórok, műcsalik, apróbb kiegészítő kellékek is alkotói...

Téli süllők nyomában - Wizard pergetőfelszereléssel
Megjelent: 2025. február 15. | Forrás: Kiss Gábor Zoltán | Írások

A süllőfogás egyre szerényebb esélyekkel kecsegtet itt lent, a déli Tisza szakaszon, ám késő ősztől a fajlagos tilalom kezdetéig mégis sűrűn csónakba szállok és nyomukba eredek. Elöljáróban, no meg azért is, mert azt gondolom, így illik, néhány szóban bemutatkozom én is, és azt is elárulom, hogyan kerül az a bizonyos csizma az asztalra, vagyis a Wizard pergetőfelszerelés a csónakomba. Minden lényeges a képen, az új felszerelés, a Tisza és...