A függőséget okozó horgászhelyek egyik legkeményebbje a Gyöngyös-patak kőszegi-lukácsházi vadregényes tekergője. Ahol a Salmo verhetetlen csalija, izé… verhetetlen.
Az előző részből kiderülhetett, hogy alapvetően nem kell túlbonyolítani a műcsalis készletet, hiszen a Salmo Lódarazsai minden igényt kielégítenek, és ez nem a reklám helye, hanem a tényleg.
Nem elég persze csak műcsalit vinni, jó ha van bot is, szóval komplett felszerelés.
A Spin Blade 7 láb hosszú 0-10 grammos változata pont jó ide, nekem még abból a szériából jutott, aminek a nyele kicsit hosszúra sikeredett, de egy frappáns rövidítés orvosolta a problémát, így kényelmesen csípőből is lehet vele tüzelni. Ez egyébként nem vicc, sok helyen valóban csak oldalról tudjuk belőni a kis csalikat a víz fölé hajló bokrok miatt, és ilyenkor jó szolgálatot tesz egy gyors, kezes, csuklóbot.
Az orsó a megunhatatlan Zauber 2000. Igen, vannak eltalált típusok, a Ryobi Zauberének a 2000-esei és a 4000-esei pont ilyenek. Mondhatni, nem kell jobb, hiszen jól ki lett találva, és – eddig legalábbis úgy fest –, tényleg örökéletű darabok.
Preparálatlan wobblerek. Lukácsházán, de Vasban sem vethetők be.
A kétezres könnyű, passzol a kis bothoz, nekem tetszik is, de ez már szubjetkív.
Ezres Ecusima (Vi) és kétezres Zauber, 6 lábas (kb. 183cm-es) 0-10-es és 7 lábas (kb. 213cm-es) 0-10-es Blade-eken.
A dobra lehet monofilt tenni, ám én szentségtörő módon még itt a pisztráng-paradicsomban, a finom módszerek mekkájában, a félénk halak és gyanakvó szempárok erdejében is hajlok a fonott spagócára, mert ha elakadok botor módon egy gonosz ágban, vagy gyökérben, a fonott segíthet visszaszerezni a csalit, anélkül, hogy széttaposnám a pályát a szabadítási akció során.
Itt egyébként művészet elveszíteni a műcsalit, mivel végső esetben átmegy érte az ember a túlpartra és kész. Vagy lenyúl a víz alá a gyökérhez.
A jó csalik, amik elegek is talán egy Gyöngyösös pecához (fentről lefelé): H4F SDR T, H4F DR G, H3S DR PO, H3F DR BT, H3F DR D, H2F DR PH.
A 4-es Hornetek 40mm, a 3-asok 35mm, a 2-esek 25mm hosszú testtel rendelkeznek, terelőnyelv nélkül.
A fonottnak vannak hátrányai is, és ezek megemlítése nem kerülhető el. Merevsége miatt a megcsípett halak könnyebben szabadulnak el róla (pláne, gondoljunk csak a szakáll nélküli horgainkra, melyek eleve éppen csak megakadnak a szájszélekben, nem is beszélve a szabaduló-művész pisztrángokról!). A fonott sokkal feltűnőbb, mint egy füstszínű monofil, nem is beszélve a láthatatlan fluorocarbon madzagról! És még a vízfekvése is rosszabb, mint egy nejlon zsinórnak. Mindezek dacára nekem mégis többet ér, hogy vissza tudom szerezni egy határozott mozdulattal a wobblert és küldhetem újra a kiszemelt helyre, ami általában be is jön, hiszen miért kockáztatnék egy rizikós dobást, ha nem jó alappal sejtem ott a halat?!
Így kerül az orsóra a 0,16-os Matrix. Ez tud 6,8 kg-ot, talán lehetne még finomkodni 0,12-ig, hiszen az is bír négy és fél kilót, de egyelőre jól bevált ez a vastagabb is. A Sufix Matrix-szal, azaz a MATRIX PRO-val nem vagyok kibékülve teljesen, de mégis azt kell mondanom, jól szolgál. Akárcsak a legtöbb fonott ez is előbb-utóbb ledobja a borítását, addig viszont tökéletes monós hatása van. A kopás előrehaladtával elveszti a kör keresztmetszetet, láthatóvá válik a felépítése, de a szakítószilárdsága megmarad, és ez jó dolog.
Finom kapocs plusz karabiner. Ez utóbbi nem kötelező, de jól jön. A polárszemüveg viszont kötelező és még jól is jön! (Forgós karabinert csak ha nagyon muszáj!).jpg)
A zsinór végére finom NAK (not-a-knot = csomó nélküli) kapocs került, abba pedig egy karabiner. Igen, még egy szentségtörés, de kényelemből karabinert használok. Annak ellenére, hogy volt már olyan horgászatom, hogy nem cseréltem le a csalit.
A 35 és 40 millis Hornetek elriszálják magukat, és jól vezethetők maradnak, a 2,5 centis apróságoknak viszont már tényleg sok néha még a NAK kapocs is, ezeket már javasolt monofilon felkínálni, direktben.
Fontos kiegészítő a merítő szák, vagy a rongy, mivel ezzel a legkíméletesebb a hal megragadása és a horogszabadítás is, ami köszönhetően a szakállnélküliségnek és az egy ágnak, nem okozhat gondot.
A fonott nem mindig jön jól, de néha igen, és nem is kötelező, de ajánlott. A sárga (vagy zöld) Performance BRAID 0,12-ese már új szövési technológia eredménye. – De most mit tegyek fel? 18-as, vagy 20-as mono-t? – Igen! – vágja rá Norbi barátom.
Combcsizma jól jöhet, főleg ha olyan helyen sejtjük a halat, ahová már nem tudjuk partról bejátszani a műcsalit. És wobblermentésnél is hasznát veheti az ember, ami nem elhanyagolható. A mellcsizma már sok ide Lukácsházára, a hagyományos szárú gumi viszont elég is lehet akár. Sőt, ha szerencsénk van és partról jól meghorgászható a terep, akár bakancsban is nekivághatunk, legfeljebb vetkőzünk egyszer-egyszer.
Mellény, sok zsebbel, benne egy-két dobozra való műhalacskával, aztán kell még fogó, olló, és a nélkülözhetetlen kütyük. Több nem. Ja, dehogynem! A lényeg! A polárszemüveg. Mindentlátó csuda okulár nélkül egy tapodtat sem! Már csak az élmény miatt is kötelező!
A preparált SDR-es pisztrángpettyes csapta be a műcsalifronton még kiműveletlen lukácsházi pisztrángpettyest. A hal az alsó hasi horog – a wobbler egyetlen megmaradt – hegyes ágán akadt fent.
De az élmény, azaz a horgászat, na tessék, már megint a következő részre marad! A kutyafámat!
Még április utolsó hetében kapott kis csapatunk lehetőséget arra, hogy az Alföld szívében, az akasztói pontyparadicsomban horgásszon. A gyönyörű környezetnek, a színükben, méretükben és habitusukban is különleges, saját nevelésű szíki óriáspontyoknak ugyan ki tudott volna ellenállni? A nappali órák nyarat idéző hősokkja, és a napok óta változatlanul magas légnyomás nem sok jóval kecsegtetett, de még szép, hogy megpróbáltuk. A klasszikus, sokat...
A lassú felmelegedés és a megállíthatatlanak tűnő, folyamatos apadás jellemezte nyár legelejére a pontyairól és amurjairól híres Nádor csatornát. A tiszta, sekély vízben az átütő fény miatt a halak, pláne a nagytestű egyedek rendkívül óvatosan táplálkoztak, kerültek minden gyanúsat, nagyon nehéz volt túljárni az eszükön a könnyűnek és egyszerűnek amúgy sem nevezhető pályán. A csatorna vizszintjének apadását tökéletesen nyomon...
Megvallom őszintén, pergetni és különösen balinozni én akkor szeretek, amikor éhes halra horgászhatok és a balinok harsány rablásaikkal messziről árulkodnak arról, hogy hol is találom őket. Node ehhez az is kell, hogy erre felkészülten járjam a vizek partját, vagyis MINDIG legyen nálam egy alkalmas felszerelés. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor sokat utaztam és az útvonal érintette a Tiszát, a Hármas, majd a Sebes Köröst, Berettyót, így...
A különféle főtt magvakkal történő etetés nemcsak kisebb-nagyobb tavainkon, de a sekély, gyorsan melegedő, lassú folyású csatornákon is rendkívül eredményes. Kezdetben a pontyok, majd a tavasz második felétől az amurok is előszeretettel látogatják a főtt kukoricával, búzával, kenderrel, és természetesen az elmaradhatatlan tigrismogyoróval etetett helyeinket. A sekély, gyorsan melegedő Nádor csatornán nem tudnám elképzelni a tavaszi-nyári...
Idén beneveztem a Szücsi-völgy tóra, egy kétfordulós horgászversenyre. Biztosan sokan láttátok már azt a videót, amelyben Szabó Bence rengeteg óriás dévérkeszeget fogott ezen a vízen. Emiatt a verseny fő célja az volt, hogy megfogjam életem dévérkeszegét, a jó eredmény elérése csak másodlagos volt. Az első fordulóra, március 16. napján került sor. Mivel a víz teljesen ismeretlen volt számomra – annyit tudtam róla, hogy nagyon nagy...
Az első katlovi délutánunk és éjszakánk tapasztalatai és történései alapján kijelenthettük, hogy a mostani túránkat nem az éjszakai kapások fogják uralni. A pontyok aktivitása a nappali órákra esett, végig ez is volt a jellemző - s itt jegyezném meg gyorsan - hogy a tavalyi túránk során viszont csak és kivételesen az éjszakai órák voltak eredményesek, nappal lehetetlen volt kapást kicsikarni. Ritka pillanatok egyike, amikor elállt az eső,...
Európai Uniós Pályázataink