Lékelés rövid botokkal

Mára már a horgászcikkek piaca igencsak specializálódott mindenféle horgászmódszerhez. Nincs ez másképpen a lékhorgászat esetében sem. Érdemes röviden áttekinteni, milyen előnyöket élvezhetünk, ha kifejezetten jég hátára való felszereléseket választunk.

A Mora lékfúróval nagyon könnyű dolgunk van

Évtizedekkel ezelőtt is találkozhattunk lékfúrókkal, nem kevésbé az itt állomásozó orosz seregek jóvoltából. Nem voltak rosszak ezek az orosz szerszámok, általában „volt bennük anyag”, ami nem mindig járt együtt a tartóssággal. Ráadásul jó nehezek is voltak, így a szállításuk se volt túl egyszerű. Mára szerencsére már kaphatók a svéd Mora lékfúrók, melyek túlzás nélkül minden igényt kielégítenek. Kétféle átmérővel érhetők el, a kisebbik is 17,5 cm-es lukat képes fúrni, a nagyobb pedig 20 cm-eset. Óriási előnye a fejszével való lékvágással szemben, hogy sokkal gyorsabb, halkabb és biztonságosabb. Nem kell hosszasan ecsetelni, mi a különbség a fejszecsattogás és a fúró surrogása között. Nem leszünk vizesek a fejszecsapások nyomán feltörő víztől, és a halakat sem zavarjuk el már a lékfúrással. A biztonság kérdése kétfelől is megközelíthető. Egyrészről a kifúrt léket sokkal nyugodtabban hátra hagyhatjuk, lehetetlen, hogy egy 20 centi átmérőjű lukba beleszakadjuk. Másrészről, különösen az „első jégen”, a türelmetlenebb horgászok esetében fordulhat elő, hogy a 7-8 centis jégre is rámennek. Ekkor sokkal veszélyesebb fejszével lékelni, mint fúróval. A gyenge jeget megrepeszthetjük a fejszével, és kellemetlen meglepetés is érheti az embert. A legjobb, ha 10-12 cm alatti jégre soha nem megyünk rá!

A rövid, speciális botokkal közvetlenül a lék felett állva fáraszthatunk

A lékelés egyik legfontosabb célszerszáma a bot. Míg régebben tömegével láthattuk, hogy a lékelők a „nyári” botokat szétszedve, azok aljával horgásztak csukára, süllőre, addig mára már a gyakrabban lékelők szinte kizárólag speciális egyméteres, vagy még rövidebb lékhorgászathoz gyártott botokat használnak. Ezekből egész sorozatot kínál az Energo Team. A leghosszabb, 80 centis darab „ICE Pike” névre hallgat és Heavy megjelölést kapott. Ez egy valóban erős kis törpe, mellyel gyakorlatilag minden hazai vízben unatkozó csuka a jég fölé cibálható. A sorozat középső darabja az „ICE Zander” 70 centis és Medium besorolású. Akár a nevéhez hűen süllőzhetünk is vele, de a közepes csukák kifogására is maradéktalanul megfelel. A széria legkisebb darabja a 60 centis „ICE Bass” mely kifejezetten vertikális sügerezésre való. Ha valami kényszer folytán mégis hosszú botot kell használnunk, semmiképp ne csak az első tagját (egy gyűrűvel) használjuk, hanem az egészet! A megbontott nyél gyakorlatilag nulla rugalmassággal bír, nem segíti a fárasztást, sőt egy nagyobb hal esetében akár a zsákmány elvesztését is okozhatja. Ha hosszú bot, akkor már használjuk az egészet, legalább, ha messzebbről is, de tudunk vele valóban fárasztani, nem csak felcibálni a halat.

Adrián sügérre vertikál

Orsó szempontjából nem kell semmi speciálisra készülni. Régebben sokan „tároló” orsókkal horgásztak csukára- végtelenül leegyszerűsítve a kérdést. Ma is megfelel egy közepes méretű peremfutó orsó, mely jól állja a hideget. Azért ne rakjuk vízbe, mert ha belefagy a víz, először a visszaforgás-gátló „megy el”, aztán ha komolyabb a helyzet, a meghajtás is megszorulhat.

Így is lehet, de ezt már meghaladta az idő

A zsinórok tekintetében még ma is legtöbben 30-35-ös monofil zsinórokat használnak drótelőkével, de a fonott zsinórok is megfelelők, csak azok kezelése időnként nehezebb a kemény mínuszokban. Ugye itt nem pergetünk velük, így nagyon sok vizet nem hoznak fel a dobra, azért nem árt figyelni, nehogy ráfagyjon az orsóra, és ne tudjon zsinórt húzni a csuka kapás esetén.

Lukácsi Béla zsinórt ad a csukának

Az úszó kiválasztására érdemes egy kis hangsúlyt fektetni. Ezzel nagyban megkönnyítjük a kapás észlelését, különösen, ha egymástól távolabb helyezzük ki a két botot. A megfelelő léki úszó olyan, hogy az antennája a lehető leghosszabb, aminek a végén kissé testesebb, messziről is jól látható bóbita legyen. Ennek azért van jelentősége, mart gyakran van 10-15 cm, vagy még annál is több hó a jégen, s már egy kicsit távolabbra kerülve a léktől, a rövid úszók ki sem látszanak. Szokásos taktika, hogy az ember kialakít egy bázist, ahová lerakja a cuccait, és akörül több helyet is kipróbál. Ahogy telik az idő, akár némileg el is távolodhatunk a bázistól, és nem árt, ha messzebbről is látjuk az úszó antennáját. Ha a bóbita kicsi, egy kis házilagos módosítással segíthetünk a dolgon. Élénk színű szigetelőszalaggal egy kis zászlót készíthetünk, ami szintén jól látható, főleg, ha nem csak egy irányban alakítunk ki kb. 4 cm-es „lobogót”, hanem 90 fokban kettőt is, így nem fordíthatja úgy a szél, hogy messziről pont „lapjára” álljon, és feleslegesen megfuttasson bennünket. Ritkán javaslunk „eszkábálásokat”, de itt még az az előny is fennáll, hogy egy nagyobb gyári bóbitának komolyabb felhajtóereje van, amit a halnak le kell küzdenie kapás esetén, míg az utólagos szigszalag, ebből a szempontból gyakorlatilag nulla ellenállást fejt ki. Szóba jöhetnek még esetleg match úszók speciális, szintén a távoli láthatóságot könnyítő kiegészítői, melyek szintén élénk színűek, ezeknek viszont a csatlakoztatásával lehetnek problémák kompatibilitási eltérések miatt. Persze ennél bonyolultabb problémákat is oldottak már meg horgászok.

Időnként nagyon szép halakat is foghatunk

Az ICE Pike és a legyőzött ellenfél

Nagyon jó szolgálatot tehet lékhorgászat esetén a halkiemelő ún. „lip-grip”-ek használata. Ha a hal nagyobb súlyú, előnyös lehet a száját megragadni és ezzel kis ügyes szerszámmal a lék tetejére siklatni. Az ezt követő horogszabadításban segítségükre lehet egy szájfeszítő és egy hosszúcsőrű fogó is.

Előfordul bőven 20 cm-t meghaladó jégvastagság is

Nagyon finom felszereléssel jég alól is foghatók a keszegek

Ha csak tehetjük, ne menjünk egyedül jégre. A nagyobb vizek kiszámíthatatlanok, lehetnek gyengébben átfagyott foltok, nem ritkák az olyan belső áramlások, melyek meggyengíthetik a jeget itt-ott. Ha már beszakadunk, nagyságrendekkel jobb a helyzet, ha van valaki, aki kívülről segítségünkre lehet. Legyen nálunk egy szánkó, azzal a felszerelés is könnyedén szállítható, és ha szükség van rá, arra hasalva (nagyobb felületen terhelve a jeget) akár beszakadt társunk is könnyebben megközelíthető. Kihagyhatatlan kellék 10-15 méter erős kötél, mely valóban életet menthet. Lehet, hogy évekig hordjuk „feleslegesen”, de amikor nagy szükség van rá, tényleg pótolhatatlan. Elsőre talán túlzásnak tűnhet, de ha a jég hátára nem is visszük ki, télidőben nem árt, ha van a kocsiban néhány melegebb pulóver, egy pótnadrág, esetleg takaró.

Adrián sügérnek szánt mini twisterét egy rák kapta el

A legjobb az egészben, hogy a legtöbb vizünkön nem csak ragadozó halakra számíthatunk télen. A keszegek és a sügerek, folyamatos szórakozást jelenthetnek. De vannak vízterületek, pl. Markaz, ahol egész télen fogják a pontyokat lékről. Talán erről sem árt majd egy kicsit részletesebben is szólni…