Októberi pontyok a Dunán
Megjelent: 2007. október 17. | Forrás: Tóth Gábor | Írások
Sok idõ elteltével jutottam le újra a folyóhoz. Megkésve, de nem késõn, hiszen hiába kopogtatott az ajtón a november: a pontyok így is megvártak a ruganynál. Október vége van. Meglehetõsen hideg, csípõs az idõ. Az ártéri fák már lehullajtották ruhájukat, és csupaszon hajladoznak a késõ õszi szélben. Bánatosan susognak, mintha a meleg fuvallatok simogatásáról nosztalgiáznának. Hamarosan álomba merül a természet. Minden lelassul. A nyári nyüzsgésnek már nyoma sincs; egy-két kismadár gombóccá gömbölyödve kuporog az ágakon.


Finom szerelékkel is lehet szép pontyokat fogni a Dunán

Ez is jellemzõ rám! Amíg jó idõ volt, nem jöttem horgászni szeretett folyóm, a Duna partjára. Rosszul is éreztem magam emiatt egész nyáron, de most végre lejutottam! Barátaim, akik hûségesebbek voltak a folyóhoz, folyamatosan vallatták, nem is rossz eredménnyel. Fogtak szép potykákat, süllõket, keszeget, balint... Most is lejárnak, és elmondásuk szerint becsúszik még egy-egy ponty.


Szivem csücske, a Ryobi Applause
Végre szabad vagyok! Elõzõ nap már összeszedtem a cuccaimat, így reggeli után gyorsan bepakoltam az autóba, és robogtam a kiszemelt kövezés felé.

Viszonylag sima utam volt, fél óra elteltével már a botok összeállításával foglalatoskodtam.

Sehol egy lélek, csak a kormoránok húznak el felettem nagy csapatokban. Nem értem miért védik ezeket a madarakat ennyire, hisz ez a létszám már abnormális. Én is védem a természetet, de…

Szóval itt is nagyon belenyúltunk abba a bizonyos kényes egyensúlyba. A mérleg már régen átbillent a kormoránok oldalára. Készítek róluk pár képet, füstölgök egy kicsit, közben bekeverek egy kevés etetõanyagot, amit az ólmozott feederkosárba fogok nyomni.

Egyszerû, oldalelõkés szereléket kötök, jó hosszú zászlóval. Szeretem, amikor a csali szabadon tud mozogni a fenéken. Néhány marék konzervkukoricát szórok a kõlábhoz, és ezzel is csalizok.

A fõzsinór 0,18-as, az elõke az egyik boton 0,16-os, a másikon 0,14-es. A 12-es Maruto horgot két szem kukoricában el tudom bújtatni. A botok 4,20-es Bream Match és 4,5 méteres Impact telematch. Mindkét pálca 25 gramm dobósúlyú. Az Imapacton egy igazán remek orsó kapott helyet, a Ryobi 4000 Applause, mely hozza a Ryobitól méltán elvárt és megszokott minõséget.

A kövezés derekán van a harcállásom, a folyás felõli oldalon.
Nem ismerem ezt a helyet annyira, csak néhány alkalommal horgásztam rajta. A víz elég mély, kemény fenékkel és szórt kövekkel. A kristálytiszta vízen keresztül a köveken jól látszanak a vándorkagylók. Ezért vannak itt a pontyok szinte egész évben: mindig van nekik bõségesen ennivalójuk. Az már csak hab a tortán, hogy az év egy jelentõs részében vödörszámra szórták a helyi- és vendéghorgászok a kukoricát, búzát és egyéb más finomságot.


Az elsõ potyka

A pici kosárba begyúrok egy kis etetõanyagot, feltûzök két kukoricát, és magam elé – úgy tizenöt méterre – bepöccintem a motyót. A víz kinyomja egészen a kõlábhoz, de ez nem baj. A rugany vezeti meg a halakat, amik a kövek között keresik a táplálékot. (Csak akkor lehet probléma, ha alattunk ül valaki, mivel a sodrás pont elé teszi ki a cuccot. Ilyenkor elég egy apró zörrenés, hogy a halak jó idõre elmenjenek…)
Miután mindkét felszerelést a kívánt helyre dobtam, és kényelmesen elhelyezkedtem, gyönyörködhetek egy kicsit a tájban.


Görbül a bot , megállíthatatlanul
Ez az, ez kell nekem. Ez ám az élet! – sóhajtok fel elégedetten. Az elégedettségre meg is van minden okom.

A thermo ruha melegen tart, a termoszból pedig forró teát öntök magamnak és lassan kortyolni kezdem, miközben fél szemmel a botokat lesem.

Nem igazán számítok halra, talán ezért is lepõdök meg egy kicsit, amikor táncba kezd a bot vége. Odasózok neki. Érzem, hogy akad, de valami apróság vergõdik a zsinór végén.

Ellenállás nélkül tekerem ki elsõ halamat, egy gébet. Visszadobom, hadd éljen tovább! Néhány éve még ismeretlen volt ez a falánk kis mindenevõ, most meg nem telik el úgy horgásznap, hogy ne fognék egyet-kettõt.

Csalizok, visszadobok magam elé, újabb gébet akasztok és engedek vissza. Ezt a mûveletsort még párszor megismétlem. Mindig rácsodálkozok, hogy két szem kukoricát – ami akkora, mint ezeknek a halaknak a feje –, hogy a túróba képesek bekapni.

De megoldják - ez a lényeg, viszont már kezd bosszantani a dolog. A sokadik apró pöcögtetõs kapásnak ütök oda, amikor csoda történik.

Bevágás után megáll kezemben a bot, és érezhetõen egy termetesebb hal kezd lustán forgolódni a zsinór végén. Kicsit ráemelek, megindul felém, mélyen lent a fenék fölött. Már ott van elõttem, amikor rájön, hogy ez neki így nem jó, és veszett tempóban elhúz tõlem jobbra a part felé. Gondolom kitörölte a reggeli csipát a szemébõl, és most úgy gondolja, hogy itt a torna ideje.


Ez már biztosan meglesz

Elmegy vagy ötven métert, aztán megáll. Torkomban dobog a szívem, a kezem remegni kezd a fárasztás izgalmában. Kicsit szusszanok én is. Megfordul, majd elkezd felém úszni. Nem én húzom, azt csinál, amit akar. Megint elõttem van. Egyre jobban gyötör az érzés, hogy ez a hal csak szórakozik velem. A reggeli torna levezetéseként a folyásra merõlegesen – a kõvel párhuzamosan –, megállíthatatlanul elrobog vagy száz métert, és bent a sodorvonalban - szakad a tizennégyes elõke.


Szépen húz, újra és újra a mélybe tör

Nem bosszankodok nagyon, vigyorgok, mint a vadalma. Már csak azért is, mert másfél óra után sikerült összeakaszkodnom egy vízi szörnnyel, míg ismerõseim tegnap egész nap itt ültek kapás nélkül. Már megérte lejönni!


Finoman akadt

Egyébként nagy az esély arra, hogy ez a hal amur volt, mivel a hideg víz dacára – ami kb. hat Celsius fokot jelent – barátaim fogtak a héten egy 9 és egy 11 kilósat a zátonyesésbõl. Igaz, egész nyáron etették a helyet, (én is horgásztam ott) adott is halat bõven. Meg aztán nekem is volt már szerencsém 14 kg-os dunai amurhoz, egy kõláb mellõl, ami ugyanazt a mókát játszotta el, mint az iménti hal, azzal a különbséggel, hogy nála nem szakadt az elõke…


Parton a mai zsákmány

Újra szerelem a készséget, aztán a megszokott távolságra ejtem. Ezek után kezdek bizakodni, hogy halat is látok a nap végére.


A kõláb felsõ oldala

Negyed óra múlva finom, de mégis határozott húzásra leszek figyelmes. Jó ütemben nyúlok a bothoz és vágok be. Egyértelmû visszajelzést kapok a zsinór végérõl, szépeket rúg a hal. A pálca karikában, az orsó finoman, egyenletesen ad egy-két méter zsinórt… és ennyi. Az ellenállásnak vége. Az elfáradt jószág megáll, engedi magát odahúzni a merítõhöz, és ugyanilyen készséges a merítés során is. Nagyon pofás, olyan másfeles forma ponty. Vékonyan, a szája szélébe akadt a horog. Csoda, hogy megtartotta. Lefényképezem, majd szákba teszem. Csalizás és dobás után kényelmesen elhelyezkedek, egy jó pohárnyi forró teát töltök magamnak, és elégedetten kortyolgatom.


Itt törik meg a víz és rakja le a kajával teli hordalékot

Kicsit megborzongok, amikor feltámad a déli szél. Betalál a ruha legkisebb réseibe is. Az öt fokos levegõ mellett ez már nem túl kellemes érzés.
Ránézek az órámra: dél van. Eldöntöm magamban, hogy maradok kettõig, ki tudja, tudok-e mostanában horgászni a Dunán. S mialatt ezeket a dolgokat megvitatom a kisemberekkel a fejemben, hajlik a bot és már indulna is a víz felé. Meglepetésemben, ahogy a pálca után nyúlok, sikeresen ráfogok a damilra, aminek egyenes következménye, hogy bevágás közben szakad a zsinór. Remek, igazi amatõr megmozdulás! – szapulom magam. Még jó, hogy néhány kíváncsi patkányon kívül senki sincs körülöttem. Úgy döntök, hogy a pórul járt botot már nem szerelem fel, elég lesz a hátralevõ órára egy is. Sõt, legtöbbször egy bottal horgászok, mivel így sokkal jobban rajta tudok lenni a kapáson. Legeredményesebb dunai évemben, kézben tartott bottal fogtam szinte az összes pontyot. Mondhatni a kezembõl ettek a halak…
Közben újra életre kel a spicc, két-három finom pöccintés után határozott húzásba megy át a kapás. Odaütök neki! Érzem, hogy ül a bevágás. Ez a hal keményebben küzd, mint az elõzõ,
de néhány perc után õ sem kerülheti el a sorsát: mozdulatlan testét könnyedén szákba terelem. Hihetetlen mennyire le vannak lassulva, pedig pontyom legalább két és fél kilós! Nyáron, ilyen finom szereléssel, a Duna folyását kihasználva bizony komoly ellenfél lenne! Hát igen, nyáron... De hol van már a nyár… az októberen is túllapozunk nemsokára.


Kormoránok inváziója

Gyorsan megy az idõ, a nap már a fák koronájánál jár. Kapás nincs több, hiába bûvölöm a bot végét. Lassan szedelõzködök és indulok. Készítek még néhány fotót, amíg kiérek a kõrõl, aztán bepakolok a kocsiba, veszek egy nagy levegõt – imádom a Duna illatát.
Búcsút intek szeretett folyómnak, és nagy megelégedéssel indulok el a hazafelé vezetõ úton. Egy ilyen nap meghozza az ember harci kedvét, nem csoda, hogy úgy döntök, legközelebb, ha jövök, már a mennyhalakat keresem majd – remélhetõleg hasonló sikerrel!
Finnyás óriások Carp Expert kukoricákkal
Megjelent: 2026. július 22. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Férfiasan be kell vallanom, hogy nagyponty horgászatom szeptember első hetére meglehetősen hektikussá vált. Teljes eredménytelenségről azért  nem beszélhettünk, mert a lefinomított etetési és csalifelkínálási módszerem még hozott néhány igazi matuzsálemet, de a kapások erősen csökkenő tendenciája új stratégiák és teljesen új alapok felállítását követelték. Kedves közeli horgászboltosom tanácsolta, hogy egy időre tegyem félre a bojlit, még az...

Pergetés Wizard Fine Jig Riggel
Megjelent: 2026. július 18. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A plasztik csalik felkínálásának egyik legmodernebb és legszabadabb felkínálásának lehetőségét hoztuk el nektek a Wizard Fine Jig Rig személyében. Az eredetileg japán technikát a legegyszerűbb alkatrészek kombinációja teszi speciális egységgé, mely súlyból, acél karikából és egy offset horogból áll.  A Sárszentmihályi tó sekély vize remek lehetőséget nyújtott az új rig próbálgatására, tesztelésére A Fine Jig Rig a közkedvelt és rendkívül...

Carp Expert feeder botok tesztje
Megjelent: 2026. július 16. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A Carp Expert a hazai és európai feederes mezőny egyik legnépszerűbb márkája lett 2026-ra. Híres arról, hogy kiváló ár-érték arányú, strapabíró és eredményes pecát garantáló feeder botokat kínál kezdő és profi horgászoknak egyaránt.  Az alábbiakban bemutatjuk azt az öt legkedveltebb, de különböző karakterű feederbotot, amelyek közül választva a finomszerelékes tavi pecától kezdve a vadvízi folyókig minden helyzetre találunk kompromisszum mentes...

Carp Expert újdonságok - Amiket nyáron nem hagyhatsz otthon
Megjelent: 2026. június 24. | Forrás: Szabó Attila | Írások

Ahogy a tavasz egyre melegszik, tagadhatatlanul érezhetjük a nyár közeledtét, amely horgászat szempontjából az év egyik legizgalmasabb időszaka. A víz már kellően meleg ahhoz, hogy a halak aktívan táplálkozzanak, ráadásul az időjárás is kedvező a horgászoknak. Az éjszakai pecákról sem szabad elfeledkeznünk, hiszen ezeknek is ilyenkor van szezonja! Vannak bizony olyan kiegészítők, amelyeket semmiképpen nem érdemes otthon hagyni az év legmelegebb időszakában,...

Pergetés Wizard Vertixekkel
Megjelent: 2026. május 16. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Többszáz órát eltöltöttem már a Dunán az elmúlt években, de ez a május eleji rekord kisvíz közeli állapot nekem is feladta a leckét. A letisztult, tartósan alacsony vízállás és az egymást követő időjárási frontok komoly kihívás elé állították a pergetőket. A ragadozók a sorozatos légnyomás-ingadozás és a tiszta, sekély víz miatt gyanakvóvá, kapókedvüket tekintve pedig hektikussá váltak. A májusi Dunán a legjobb haltartó helyek, kövezések,...

Carp Expert Neo bojlik - amikor a tavaszi peca igazán beindul
Megjelent: 2026. március 31. | Forrás: Szabó Attila | Írások

A tél után várva várt időszak, amikor a vizeink elkezdenek felmelegedni, a nappalok kellemesen melegek, napsütésesek, és már az éjszakák sem túl csípősek ahhoz, hogy több napot a vízparton töltsünk. Fanatikus pontyhorgászként én sem bírtam tovább, és kora tavasszal Szabó Imre csapattársammal ellátogattam a Pródi Horgásztavak Bojlis “Nagy tavára”. Végszerelékek a vízben, minden a helyén: végre horgászunk! Abban az időszakban, amikor a...