Legutóbbi horgászatunk helyszíne a Duna folyó volt. Egy őszi feederezésre készültünk, s ehhez szerettünk volna egy hozzáillő felszerelést összeválogatni.
Csaliarzenál: csontik, pinki és giliszta |
A Duna ugye megy, mint a gyorsvonat, tehát itt nem a finomabb cuccok jönnek számításba, hanem azok a botok, amelyekben van némi tartalék. A kínálatban kutakodva szembe jött az Excalibur sorozat combosabb modellje, a Carp Feeder. Ez egy kifejezetten tetszetős dizájnú, IM8-as karbonból készült blankra épített bot. A SIC gyűrűi a rezgőspicceken nagyobbak az átlagosnál, hogy kisebb szöszök, egyéb vízből összeszedett növényi részek ne tudják fárasztás közben eltömíteni. A szokásoknak megfelelően háromféle spicc jár hozzá, nyele fekete EVA szivacs, ami sokkal jobban tisztítható - például a feederes etetőanyagtól - , mint a hagyományos parafa, és tartósabb is annál. Nem véletlenül "Carp", azaz pontyos a besorolása, a névleges 60-120 grammos dobósúlya más nehezebb kosarak elrepítésére is predesztinálja.
Előkészületek a horgászathoz |
Hozzá egy 5000-es méretű Carp Expert Feeder orsót választottunk, ami azon túl, hogy színeiben is stimmel a bothoz, méretében, minőségében is illeszkedik hozzá. A benne rejlő 6 csapágy már sok mindenre elég, a dupla hajtókarral nem ráz, harmonikus a meghajtása. Arra kell odafigyelni, hogy egyetlen nem túl mély dobbal kapható, aminek kapacitása 0,30 mm/120 m, tehát aki ennél vastagabb zsinórral szeretné használni, az jobban járhat egy mélyebb dobú változattal. Mi egy ET POWER Feeder 0,28 mm-es zsinórral házasítottuk, amiből a 150 méteres tekercs, szépen kitöltötte a dobot. A barnás színű zsinór a mai feederes main stream kedvence, a profik biztosan tudják, hogy miért.
A bot kifejezetten szép nyelet kapott |
Voltunk olyan szerencsések, hogy csónakból faggathattuk a Dunát, így a feederkosár méretét nem kellett drasztikusan megnövelni. Egyrészt azért, mert folyásnak lefelé dobva egyszerűbben beültethető a cucc, mint oldalirányba bevetve, elviselve a víz nyomását, másrészről pedig lehetőségünk nyílt gombóccal is ráetetni a helyre, tehát nem voltunk arra rászorulva, hogy kizárólag feederkosárral jutassuk be a kívánt etető mennyiséget.
Energomiából jeles! |
A Dunán a sztenderd csali a csonti, amit gilisztával és pinkivel szoktunk kiegészíteni. A szúnyoglárva ebben az időszakban már nem hozza a melegebb vízen tapasztalható előnyét, és időnként elaprózza a halat, amit most nem kívántunk magunknak.
A vízen tekercseltük fel a 0,28-as feedrzsinórt |
Etetőanyag gyanánt az 1 kilós Carp Expert kajákból a Ponty-Feeder és a Ponty-Dévér jelzésűeket kevertük össze a Carp Expert Red Fish-el. Jóféle házi zsemlemorzsával egészítettük ki, és a nehezítésről folyami föld gondoskodott.
A sekély dob nem igényelt alátétzsinórt |
Közepesen húzós, 6 méteres vízre macskáztunk be, jó messze a hajózó úttól, hogy lehetőleg ne kelljen helyet változtatni horgászat közben, mert soha vissza nem találnánk az etetésre.
Így állt rajta a 150 méter 0,28-as |
Ha értelmezhető egy viszonylag gyors sodrású folyón az alapozó etetés, akkor mi ennek megfelelve jól összenyomott, ellapított gombócokból juttattunk be a helyre 6-7 darabot. Ezek egy állóvízí horgászathoz hasonlítva csak töredék ideig maradnak a helyen. A szerepük elsősorban az, hogy nagyjából fél óráig kitartsanak, és egy nagyobb mennyiségű csalogató anyagot indítsanak el a vízáramban lefelé, hogy a célhalaink elkezdhessenek árral szemben felúszva, ráközelíteni a horgász zónákra. A kaja pótlása a feederkosárral 5-6 percenként megtörtént (akár volt kapás, akár nem), plusz időnként még kézzel is ment be 1-1 ellapított gombóc. A folyami horgászat egyik kulcsa, hogy az etetőanyag folyamatosan pótolva legyen, hogy az érkező halak mindig találjanak valamit a pályán. Ez annyira alfája az egész horgászatnak, hogy ha ezt nem tudjuk helyesen megoldani, fennáll a veszély annak, hogy az etetőanyaggal elsodródnak a halaink is, és még annyit sem tudunk a horgunk körül tartani, ami etető nélkül oda találna.
|
A horgászatot 30 grammos súllyal ellátott etetőkosárral kezdtük el, a őszi alacsony víz, és a mérsékelt sodrás ezt lehetővé tette. Az alap csali a csonti volt, amit már az első bedobást követően nem sokkal elkezdtek húzgálni a keszegek. Nem kellett hozzá sok, hogy egyértelmű legyen, igencsak szerencsés helyen álltunk meg (khm, talán nem véletlen), és olyan napot fogtunk ki, amikor a halak igencsak étvágyuknál voltak.
A jóféle giliszta a dévérek nagy kedvence |
A pályán nagyjából 25-30 dekás karikakeszegek és ennél jóval nagyobb dévérek álltak. Felváltva érkeztek vagy ennek, vagy annak a fajnak a képviselői. A terület adottságainak megfelelően erre lehetett számítani, a gyorsabb folyású részeken állnak a jászok, szilvaorrúak, márnák, míg az általunk a mai napon preferált lassabb szakaszon a karika és a dévér.
Az átlag dévér olyan 70-80 deka lehetett |
Amikor egy óra elteltével jól beállt a hely, szinte a bedobást követően azonnal elindult a spicc, s lehetett ügyeskedni, hogy jó ütemben vágjuk be. Gyors ütemben gyűlt a zsákmány, s mivel nem akartunk ezúttal halat elvinni, a karikák nagy részét, nem is tettük be a szákba. Látszott, hogy a dévérekkel is nagyon látványos zsákmányfotókat lehet majd készíteni a végén.
A csonticsokor nagyon népszerű volt |
A bot és az orsó remekül dolgozott együtt, s amikor egy bevágást követően masszív súly válaszolt a túloldalról, még a fék is dolgozni kezdett. Közel 2 kilós dévér volt a tettes, mely a finom horoggal a szájában igencsak nehezen akart a szák fölé kerülni. Bőven túlért a szákon mindkét oldalt, de sikerült bele tuszakolni.
Az összes dévért szákolni kellett |
Mint később kiderült, egy nagyobbacska egyedekből álló raj érkezhetett, mert jó néhány kiló feletti egyed került átmeneti rabságba bő félórán belül. A varsaszák kezdett túlzsúfolt lenni - az év egyik legszórakoztatóbb és legeredményesebb horgászatát élveztük éppen.
Egy a nagyok közül, ez már túlnőtt a szákon |
A szép fogásokkal repült az idő, töredékének éreztük a horgászással eltöltött mintegy 4 órát. Az összfogás megközelítette a 20 kilót, melyben a súlyt a testesebb dévérek nyomták leginkább. Szerencsés dolog úgy tesztet készíteni, hogy nagyon sok az esemény, sok dobás, sok fárasztás színesíti a napot, mert ebből már lehet komolyabb következtetéseket levonni.
A lényeges adatok a botról nem mindig árulják az igazi karaktert |
A bot szinte erre a feladatra termett. Nem egy durung, de nem lennénk bajban akkor sem, ha többkilós ponty kéredzkedne fel a horogra, de már elég finom ahhoz, hogy a dévérek horgászata is élvezetes legyen vele. Az orsó is erre a feladatra való. Zsinórkapacitása miatt a nem túl távoli dobások specialistája. Emelt dobja nem kívánt alátét zsinórt, a rákurblizott 150 méter pedig általában elég kell, hogy legyen.
A megfogott halaknak csak egy részét tettük el |
Külön örömmel töltött el bennünket, hogy ezt a szép teljesítményt egy vadvízen, a Dunán sikerült produkálni. Legközelebb húzósabb vízre megyünk, és a márnákat fogjuk célba venni!
|
Forrás: EnergoTeam
A mindössze kettő napba szorított katlovi pontyos túránk számos tapasztalattal gazdagított minket a rövid idő ellenére. Bár a nappali órák a jóslatoknak megfelelően nem hoztak pontykapásokat, Zsolti kollégám számtalanul fogta a szebbnél szebb dévéreket az aranyhasúaknak szánt kisebb wafterekkel, pop-upokkal. Naplemente után viszont minden megváltozott, a sötét éjszakában teljesen új arcát mutatta meg a tó. A szélrózsa minden irányából hatalmas...
A hosszú hétvégére nem terveztem pecát, de 16-án mégis úgy adódott, hogy a család nélkülözni tudott néhány órára. Emiatt hirtelen felindulásból „reggel”, 08:30 körül úgy döntöttem, hogy kilátogatok a lakóhelyemhez közeli Csömöri Horgásztóra. Gyors pakolás - persze minimál felszerelés, csak a legszükségesebbek – és 08:45-kor már úton is voltam. Mivel tényleg elég közel van hozzánk a tó, 9 órára oda is értem. Amíg a...
Az utóbbi hetekben a természet elkezdett éledezni és a tavaszi időjárás is már megmutatta magát. Ennek köszönhetően a körülmények ideálissá váltak ahhoz, hogy elkezdjem a 2024-es horgász szezont. A Törökbálinti Horgászparkot vettem célba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nagy testű halakat is eredményesen horogra lehet csalni kifejezetten kisméretű csalikkal. A Törökbálinti Horgászparkot methodos körökben azt gondolom...
A spiccbotos horgászat mindig is a legkedveltebb módszereim közé tartozott. Gyermekkoromban (sokakhoz hasonlóan) ezzel az úszós módszerrel fogtam meg az első halaimat és mind a mai napig szívesen nyúlok az orsó nélküli botokhoz. A FeHoVa kiállításon találkoztam először a CARP EXPERT új spiccbotjaival és a SCOBAR névre keresztelt típust kézbe véve egyből éreztem, hogy egy pazar eszközről van szó... Hol vannak már azok az idők, amikor bambuszbottal...
Szeptember második hétvégéjét már nagyon vártuk a srácokkal. Mindannyiunk gondolata, napokkal az indulás előtt, Csehország egyik legszebb és legszerethetőbb pontyos vizének partjára kalandozott. Teljes joggal, hiszen azoknak az estéknek a hangulata semmihez sem hasonlítható: a levegő lehűl, pára borít mindent, a természet zaja elhalkul. Majd a pontyóriások sorra, egymás után csobbannak bele a katlovi éjszakába. Isten hozott valóság! Az előzetes...
Megújult külsővel és minőségben kerültek forgalomba a Carp Expert márka zsinórjai. A tetszetős piros csomagolás messziről megismerhető, de természetesen nem csak ezért érdemes kézbe venni őket. A Specialist és Power család 4-4 tagja között mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A piros csomagolás szép és figyelemfelkeltő. A legtöbb horgász a zsinórok szakitószilárdságának adatait nézi, amikor választ. Természetesen így is remek...