Nem szeretem a „száraz teszteket”, de valljuk be, hogy a legtöbb esetben nem úgy választunk horgászbotot, hogy levesszük a polcról, kivisszük a vízpartra és halat fogunk vele. A jó horgászbot már a kereskedőnél meg kell győzze a leendő gazdáját, hogy miért is vigye őt haza, miért szavazzon neki bizalmat. Nos, én is ebből indultam ki, mikor nekiveselkedtem a cikk megírásának.
Úgy érzem, hogy nem az átlag horgász kötelessége, hogy heteket, hónapokat, olykor éveket szánjon az idejéből arra, hogy létrehozzon egy olyan horgászbotot, amivel szívesen horgászik. Erre a feladatra megvannak az emberek, aki ezt elvégzik a horgászok helyett, megtervezik azt a szerszámot, amit ha kézbe vesz, rájön, hogy ő mindvégig erre vágyott. A kínálat viszont elég színes és széles, így nem elég manapság csak összerakni egy jó botot. Már több horgászcikk gyártó is mutatott remekbeszabott pálcákat, viszont a legtöbb esetben az ár volt az, ami miatt a legtöbben meghőköltek a termék láttán. Az Energofish szakembereinek viszont sikerült valami igazán jót alkotniuk, úgy használhatóság, mint ár terén, és ez nem más, mint a River Jig botcsalád. Igaz, hogy két tagot számlál a família jelenleg, de a legfontosabb két tagról van szó.
![]() A River Jig-ek |
A legfőbb tulajdonságaik, hogy rövidek -csupán 198 centisek-, és egyetlen részből állnak. 10, vagy akár 5 éve a legtöbb horgász élből elutasította volna az ilyen botokat, manapság azonban már változott az általános vélemény. Kezdnek rájönni a pergető horgászok, hogy a rövid, gyors horgászbotok bizony több előnnyel járnak, mint hátránnyal. Sok minden szivárog Amerika felől, amit nem feltétlenül kellene átvenni, viszont a rövid pergető botok nem ide tatoznak. Az amcsik már rég rájöttek a rövid botok előnyeire a műcsalis horgászatok terén. Nézzünk csak meg egy Államok-béli pergető versenyt, és rögtön szembeötlik, hogy nem hadonásznak árbocrudakkal. A másik dolog, ami szintén megragadhatja a figyelmünket, hogy a legtöbb bot egyetlen bottestből áll. Igaz, hogy többnyire sügérfélékre pergetnek, de ami fontos, hogy műcsalival horgásznak. Tehát a módszer a lényeg, nem a halfaj. Mivel olyan horgászatról van szó, amit műcsalikkal űznek, a gyorsaság elengedhetetlen, hiszen a hal felismeri, hogy valami nem stimmel azzal a dologgal, ami a szájában van, és pillanatok alatt megszabadul tőle.
![]() Gyors akció és rövid bottest, ez a két dolog kézen fogva jár |
Az bot egyrészes mivolta miatt is figyelemre méltó. Igen-igen a szállítás, lehetne panaszkodni. Én több éve használok egyrészes botokat, és még sosem volt probléma a szállítás, a legkisebb autóba is befértek. Viszont több előnnyel jár az ilyen bottest, mint hátránnyal. Nem kel attól tartanunk, hogy szétcsúszik a két bottest dobás közben, vagy a toldásnál eltörik. A bot szívóssága egyértelműen megnő, hisz egyetlen darabból van, nincs megszakítva sehol az anyag. Fárasztásnál is nagyobb igénybevételnek vethetjük alá. És még lehetne sorolgatni tovább, de ezek a fontosabb tényezők, és különben is, mások már felsorolták az ilyen botok előnyeit több helyen. Most az általánosításból visszatérnék a cikk tárgyát képező River Jig botokhoz.
A színre különösebben nem térnék ki, van, akinek bejön a kék, van, akinek nem. Engem sosem a szín érdekelt, hanem hogy mit takar a festék, mi van a felszín alatt. A markolatok viszont már más téma, ennek több jelentősége van, mint a színezetnek. A Jig-ek esetében szivacsos borítást kapott a nyél. Pontosabban az orsótartó környéke és a bot vége, azok a részek, amelyeket tulajdonképpen használunk. A kettő között lévő részen a csupasz bottest van, azaz itt van elhelyezve a klipsz, amibe a csalinkat akaszthatjuk, mikor nem használjuk. Néhányan talán hiányolják a parafaborítást, de nekem ez sem hiányzik. A fából a reszelék kihull, a repedések megnőnek, megtelnek kosszal. A szivacs is kényelmes, könnyen tisztítható, és természetbarát vagyok, így nem zavar, ha nem szedik le a fa kérgét, hogy markolatot készítsenek belőle. Az orsótartó is egyszerű, letisztult formát mutat, tenyérbe simuló, és ami a legfontosabb, hogy jól illeszkedik bele az orsó. A nyél végét gumidugóval zárták le.
![]() Szivacsos markolattal látták el a botot |
![]() Az orsórögzítő stabil és kézre álló |
![]() Ide akaszthatjuk a csalijaink horgát |
![]() A nyél végén szintén szivacs található, és a bottestet gumidugóval zárták le |
A nyélnél érdemes kitérni rá, hogy nem túl hosszú, és nem is rövid, ideális a mérete. Nem lóg a könyök mögé, hogy így kényelmetlenkedjen, a ruhánkba akadva hátráltasson. Az alkarom nem hosszabb, se nem rövidebb az átlagnál, így gondolom a legtöbb embernek is hasonlóan áll a kezében. Az orsórögzítő előtt lévő szivacsborítás nem túl nagy, így az ujjamat a bottesten tarthatom horgászat közben, így jobban érzem a csali rezdüléseit, és nem utolsó sorban a kapást is.
![]() A nyél mérete megfelelő |
![]() A szivacsborítás sem zavaró, így az ujjam a bottesten pihenhet |
Amint korábban említettem, a legfontosabb két bot alkotja a családot. Ezek a botok abban a dobósúly tartományban vannak, amelyeket a leggyakrabban igénybe veszünk. 10-25 g, illetve 15-40 g-os osztályban készülnek, igazodva a finomabb, illetve a nagyobb csalis horgászathoz. Habár a név a folyóvízi jigelésre utal, nem kizárólag ennél a módszernél alkalmazhatjuk őket. A „nőisebb”, kisebb dobósúllyal bíró egyedet egyaránt alkalmasnak találom az éjszakai wobbleres süllőzésre, illetve a könnyebb támolygók dobálására is, de tovább gondolva, balinozni sem szégyellnék vele. Az izmosabb botot bátran ajánlom azoknak, akik jerk csalikkal szeretnének dobálni, ugyanakkor kisebb harcsákra is vadászhatunk vele, valamint, amint a neve sugallja, húzósabb vízen nagyobb jigekhez is kiválóan alkalmas.
![]() A család kisebbik tagja |
![]() A szigorú családfőnök |
![]() A spiccek vastagságában nem tapasztaltam jelentős eltérést, így, gondolom a falvastagságban van elrejtve a különbség |
A botok egytalpas gyűrűkkel vannak szerelve, amelyek maximálisan megfelelnek az elvárásoknak. A nem nagy, tökéletesen megfelelő méretű keverőgyűrűtől egészen a spiccgyűrűig mindenik rendben van. Az meg kifejezetten tetszik, hogy a bot első részén a gyűrűk közel helyezkednek el a testhez, így majdnem olyan, mintha a bot belsejében futna a zsinór, ezzel fokozva az érzékenységet.
![]() A keverőgyűrűk mérete is el lett találva |
![]() A rögzítésben sem találtam kivetnivalót |
![]() A bot első részén a gyűrűk a testhez simulnak, így érzékenyebb valamivel a pálca |
![]() A spiccgyűrű sincs túlméretezve |
![]() Azért ezt se hagyjuk figyelmen kívül |
Összegezve a dolgokat, igen sikerszagúnak tűnnek ezek a botok. Nem csak a jó kivitelezés, jó fizikai tulajdonságok miatt, hanem mert pénztárcabarát is. Eddig egy hasonló karakterekkel rendelkező pálcát a duplájáért vásárolhattunk meg, így mindenképp kellemes színfoltot jelentenek a River Jig botok a palettán. A kedvező ár talán a rövid egyrészes botok iránt ellenszenvet tápláló pergető horgászokat is meggyőzi, hogy kipróbálják, és új dolgokat tapasztaljanak meg velük.
Forrás: Gothárd Ferenc Alpár
A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...
Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...
Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...
Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...
Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...
Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...