Horgász felszerelés, horgászcikk, horgász portál online
Bejelentkezés | Rólunk | Felhasználói infók | Karrier | Kereskedői regisztráció | Európai Uniós Pályázataink | Kapcsolat
Energofish Kft.
  1. Főoldal
  2. Írások
  3. Pillanatok
Pillanatok
Vissza
Megjelent: 2012. augusztus 05. | Forrás: Jakó László | Írások

igarpusztai_pontyok_nyomában

Horgászni jó. Hiába a sok buta sztereotípia, mi szerint a peca unalmas, egyhelyben seggelős elfoglaltság, amit csak néhány csendes bolond képes elviselni, akár igazi értelmet is adhat gyarló létünknek. Szegény, egyszerű elméjű avatatlan földi halandók, kik csak annyit látnak az egészből, hogy a botokat bámulva ülünk mélán a partszélen, semmit nem érzékelhetnek mindabból a csodából, amiben mi részesülhetünk időről-időre. Olyan világ részesei lehetünk, ami minden nap, minden percben új dimenziót nyit számunkra. S ez a világ csakis akkor tárul fel az ember előtt, miután megfertőzte egy életen át tartó gyönyörű betegség, mely által érzékszervei speciálisan kifinomodnak azokra a soha nem múló pillanatokra, amiket azzal a tudattal élünk át számtalanszor, hogy ezzel embertársaink többsége talán csak a képernyőkön keresztül találkozhat. De talán még ott sem…


Elcsípett pillanat pisztrángozás közben

A lányok babáznak, a fiúk fociznak. A férfiak azonban vadásznak, s horgásznak! Olyan elemi ösztön ez, ami ősidők óta az igazi férfiak vérébe itta magát. A vér pedig teszi a dolgát. Ha ez rendeltetett, hát nincs mit tenni, a végzet az végzet. Horgásszá leszünk, mindahányan csak érdemeljük. A sok évezredes ösztön azonban nem csupán a zsákmányszerzés kényszerét adta örökül számunkra! Hiszen még a világ is változik, természetes tehát, hogy vele együtt változik az a teremtmény is, akinek megadatott a gondolkodás, s az érzelem. Gondoljunk csak bele, próbáljuk meg aggyal felfogni, egymilliónyi emberöltő alatt mennyi új és új élmény, feledhetetlen pillanat égette bele magát mindörökre azokba a génekbe, melyek tulajdonosai napról napra járták a folyók, mocsarak, lápok, patakok partjait halak után kutatva. Ezek a gének azóta is hordozzák mindezeket, újabb és újabb titkos, bizsergető momentumokkal gyarapodva.
Hogy őseink mi mindent láthattak, amitől végtelennek tűnő másodperekig bámultak hitetlen szemekkel, önkéntelenül nyíló szájjal, hogy eggyé váljanak mindazzal, aminek részesei lehetnek, vélhetőleg soha nem tudjuk meg. De talán így is van rendjén. Habár magam is szívesen bámulnám a lápvilági csíkok tízmillióinak vonulását, vagy a szemfüles nádi farkas harcát a gigászi csukával. Édes borzongással élném át, amikor a folyóparton mosó nők kezére minduntalan harcsák rabolnak rá, kiket a mángorlók hangja csalt oda. Ám ezek csakugyan attól szépek, hogy megismételhetetlenek. Lelki szemeink visszaadják ugyan pár röpke pillanatra, de ez mégis fényévekre van attól, amikor az ember személyesen átél valamit.
Ellenben, számunkra is megadattak, és megadatnak olyan élmények, melyek talán megismételhetőek, de korábban talán ismeretlenek voltak. Olyanok, ami modern életünknek köszönhető, s nem hogy csökkentené a horgásznak szánt elemi impressziót, de szinte fokozza is azt.


Ez csakugyan a csúcsa az egésznek

Egyetlen kép, ami olyan sokat tudna mesélni!

Kapás van! Ugyan, ki tudja, hányszor hallottuk ezt, s tapasztaltuk már meg testközelből, mit is jelent ez a két kurta szó. A mozdulatlan mindenségnek közepén egyszer csak aprót pöccen a dermedt kapásjelző. Azonnal megszűnik minden más létezni, a tücskök, kabócák fülbántó hangja elhal, a környék minden színe, kontúrja összemosódik. Csakis egy dolog létezik akkor, egy pici kapásjelző! És emelkedik! Az első pöccenés után, mely jelezte, hogy valami vízi lakó megtalálta a csalétket, s épp azt gusztálja, vajon megfelel-e számára egy jóízű falatnak, most határozott iramban siet felfelé a botspicc irányába. Talán egy másodperc sem telt még el, de a horgász agyában irtózatos munka kezdődött, ez idő alatt számtalan gondolat villant már át. „Mi lehet az? Mekkora? Bekapja vajon? Csak játszik vele? Ej, de szépen húzza, vágjak be, vagy várjak? Húzza még! Még húzza! Már lehetne bevágni! Csak nehogy elrontsam!" És ugye, ez bizonyára csak számunkra természetes, hogy ennyi gondolat – vagy talán még több is, hisz a rutinosabbak közben a bot, orsó, zsinór, előke és horog minden paraméterét végigmeózzák magukban bevágás előtt – belefér egy másodperc töredékébe.
Aztán egy határozott, oly sokszor gyakorolt mozdulattal bevág. Talán a következő pillanatban tapasztalt érzés az, amiért igazából horgászunk. Kevesebb gyönyör teli pillanat van annál, mint amikor érezzük, hogy a hal megakadt! A pergetők által tapasztalt érzésről nem is beszélve, ami minden előjel nélkül bombázza idegrendszerünket. Egyetlen villanásnyi idő alatt tudatosul bennünk, hogy hal akadt a horogra, ami épp kitépni igyekszik kezünkből a botot.


Csendben szemlélődő süllő. Ritka jelenség!

Néhány másodperc volt csupán.
Én ott voltam és láttam!

Mindez persze csupán néhány kósza másodperc történése. A fárasztás izgalma, a merítés, a zsákmányszerzés – sporthorgászok esetében a puszta küzdelem – varázsa tovább fokozzák azt, amit csak az érthet meg, aki ezeket átéli. És minél több helyen, annál jobban tudja mindezt fokozni. Hiszen mennyivel más egy ugyanolyan halat tavon, patakon, ártéren, vagy folyón megfogni! Minden körülmény más, természetes, hogy az érzés sem lesz ugyanaz.
Ezen felül persze, számtalan egyéb tényező adódik, ami miatt folyton visszajárunk, még ha sejtjük is, hogy aznap nem lesz szerencsénk. Hányszor fordul elő, hogy ügyet sem vetünk a botokra, annyira belefeledkezünk a tájba? Milyen felemelő dolog rácsodálkozni egy gyönyörű naplementére, melynek vörös fürtjei izzó felszínt festenek a puhán fodrozódó vízre! Aztán egy bodros felhő siklik át rajta, hogy bolondos formát rajzolva átengedjen némi ragyogást, mielőtt végleg eltünteti a vöröslő korongot a világ elől. Máskor nem tudunk betelni a nemrég kikelt kisrécék csapatával, akik billegve igyekeznek anyjuk nyomán maradni, aki időről-időre a víz alá kémlel, hátha akad valami finomság a cseppségek számára.


A megfertőződés szinte garantált!

Derűs percek Repka Attilával és Erdei Zsoltival

A vízi élet elképesztő mennyiségű élményt tartogat. Legyek bárhol, horgásszak bármire, nincs olyan nap, hogy ne találkozzak valami olyannal, ami csak akkor és csak nekem adatott meg. Hód úszik át előttem a hajnali Sajón, vidra szemtelenkedik a keszegek csapatával, jégmadár csap le puskagolyóként a gyanútlan snecikre. Ámulattal tud az is eltölteni, amikor egy leleményes molnárpoloska elragad egy óvatlan ivadékot, aki túl közel merészkedett a felszínhez. Boldogan szemlélem a szitakötők százainak szédítő parádéját, hisz tudom, hogy épp a szúnyogok garmadáját terrorizálják. Együtt érzően biccentek a szegény béka élesen síró hangjának irányába, akit minden bizonnyal egy jókora vízisikló ragadott el, s a szerencsétlen állat utolsó napvilágon töltött másodperceibe jajveszékeli bele minden bánatát, mielőtt végleg eltűnne a hüllő torkában. Máshol süllő jön fel óvatosan a felszínre körülnézni, majd ugyanolyan nesztelenül merül alá ismét, hogy megkezdje a szokásos esti őrjáratot. Én pedig azon mosolygok, hogy hiába volt előttem két méterre, mégsem vett észre, tehát engem is az élettere szerves részének tekintett.


Snecit zsákmányoló rák. Ugyan hány
egyszerű halandó nézhet végig ilyet?

Sütkérező kockás sikló. Nem ritka, mégis annál érdekesebb látvány

Ami mindig, mindenhol lenyűgöz!

Oldalakon át sorolhatnám mindazt, ami minden nyitott szemmel járó horgásznak minden alkalommal megadatik. Olyan világot járunk mi, ami nekünk is csak akkor tárul fel, ha képesek vagyunk befogadni. Apró, talán jelentéktelen dolgok ezek, de aki megtanúlja értékelni a pillanatot, annak máris kettő élet adatik meg egyszerre. Mert a horgászat messze nem csak arról szól, hogy fogjunk nagy halat! Az persze, igazán hab a tortán, amikor egy termetesebb példányt ölbe kaphatunk, hogy hosszú időre megörökítsük. Azok pedig, akik semmiféle egyéb körülményről nem tudnak, csupán azt az egy dolgot látják, amikor a hallal készült képet megmutatjuk nekik. Persze, annak látványa is álmélkodásra készteti őket, ám ettől függetlenül nekik csak a puszta látvány marad. Na meg, az irigykedés. Az összes többi körülmény, mindaz, amin napról-napra keresztülmegyünk, az a sok-sok csodás inger és élmény, az előttük, az emberek zöme előtt mindörökre rejtve marad!
Nyári csalizási tippek pontyra
Nyári csalizási tippek pontyra
Megjelent: 2025. szeptember 04. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A nyári meleg vizek legkülönlegesebb és legnagyobb vonzerővel bíró természetes csalija a tigrismogyoró. Édes illata és természetes cukortartalma miatt ellenállhatatlan a pontyok és amurok számára. Tavasz végétől és is előszeretettel alkalmaztam a tigrismogyorót a hajszálelőkéimen, több gyönyörű pontyot és amurt köszönhettem neki.  Célzott ponty és amurhorgászatom erős bojlis felszereléssel egy sekély vizű, lassú áramlású...

Nyári ponty- és amurparádé
Nyári ponty- és amurparádé
Megjelent: 2025. augusztus 28. | Forrás: Sisa József | Írások

A nyár derekán Pető Gabi csapattársammal, és állandó segítőjével, Karcsival, úgy döntöttünk, hogy összehozunk egy hétköznapi teszthorgászatot. Ismerősöktől, horgászbarátoktól nagyon sok jót hallottunk a Nógrádmarcal községben található Mixi-horgásztóról. Az elmondások alapján kiváló halállománnyal rendelkezik, nem nagy a vízmélysége, viszonylag sok amur él benne és a pontyok átlagmérete is 5 kg körül van. Igaz Gabitól, vagyis Budapesttől és...

Úszók minden helyzetre! - iBite
Úszók minden helyzetre! - iBite
Megjelent: 2025. augusztus 21. | Forrás: Frankó Zoltán | Írások

Évek óta használom az iBite úszó család különböző típusait, melyek lefedik az úszós horgászat minden területét, legyen az match, rakós vagy spicc botos módszer. Találunk keszegező, pontyozó és rablóhalas típusokat, csúszó és fix változatokat minden szükséges teherbírással. Ennek megfelelően a bot, a távolság, a vízmélység függvényében választok közülük. iBite úszók. Az úszós módszerek közül a legközelebb a match botos...

Extrém pontyozás a Balatonon
Extrém pontyozás a Balatonon
Megjelent: 2025. augusztus 14. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...

Nyári kalandok - Wizardos halak a Dunán
Nyári kalandok - Wizardos halak a Dunán
Megjelent: 2025. augusztus 07. | Forrás: Bokor Károly | Írások

A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...

A Duna óriásai - egy felejthetetlen nap az amurok között
A Duna óriásai - egy felejthetetlen nap az amurok között
Megjelent: 2025. július 31. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...