A balin a közép-európai térségben terjedt el leginkább, ezért nem csoda, hogy horgászatában is az itt elterülő országok alkottak maradandót. Köztudott, hogy a balinólmos-műlegyes horgászat egy szegedi sporttársunk „újítása", igazi magyar módszer. Később a wobbleres balinhorgászat is komoly tábort toborozott magának - különösen folyóvizeinkben.
A lengyel Salmo cég most e két módszer mellé hozott létre egy speciálisan balinra szánt műcsalit, a Thrill-t. A bemutatáson túl érdemes körbejárni, milyen körülmények között, hogyan használhatjuk ki az előnyeit.
Külalak
Nem véletlen, hogy a Thrill a balin legfontosabb táplálékának, a szélhajtó küsznek a pontos mása. A hasonlóság elképesztő, a wobbler megszólalásig hasonlít az eredeti halacskára. Kapható többféle színárnyalatban, van belőle feketés, kicsit kékesebb, vagy zöldebb hátú is, de alapvetően mindegyik „sneci". Már első kézbevételkor érezni, hogy egy hasonló, átlagos wobblerhez képest komoly súlya van, s szembeötlő a 90 fokban lefelé álló terelőlemez is. Már a parton elméletben is lekövethető, hogy ez a terelőlemez-állás nem fogja bevontatáskor sem süllyeszteni, sem emelni a Thrill-t. Szerepe a vibráció létrehozásában, a halszerű mozgás generálásában merül ki. A 7 centis testen 2 darab 5-ös mérető drilling található.
Miért jó?
Míg egy hasonló hosszúságú (7 cm) Salmo Minnow csupán 6 g, a Thrill nem kevesebb, mint 14! A differencia dobástávolságban már óriási. Ez a súly már igen hosszú dobásokra is alkalmas, ami a legfőbb előnye egy hagyományos, balinnak szánt felszíni műcsalival szemben. A balin köztudottan rafinált ragadozó, a rendszeresen pergetett vizeken nem engedi maga közelébe a horgászt, vagy ha mégis, csak rabol, de a gyanús műcsalira nem vág rá. Gyakran épp elég, ha a jobbára a felszínen monitorozó balin észleli a bottal hadonászó (dobó) ember sziluettjét, hogy a „gyanakvási mutatója" a küszöbérték fölé kússzon, s kellő távolságtartással fogadjon minden műcsalit. A Thrill egyébként ezért is profi, mert a küszre külalakban maximálisan hasonlító csali.
Bár akkora dobások nem érhetők el vele, mint egy balinólommal, de vele szemben számos egyéb előnnyel bír. Talán a legfontosabb, hogy nem csobban olyan drasztikusan a vízbe, mint egy ólom. Szintén utalni kell az ismert balinos pályákra, ahol a jellegzetes balinólmos csobbanás eleinte vonzotta a halat, majd épp az ellenkező hatást váltotta ki. Ahol már sok-sok balin elesett, a hal megtanulja, hogy a csobbanás, és rávágás után kellemetlen dolgok következnek, ezért már az éles csobbanás is riasztani fogja egy idő után. (Jellemző a túlhorgászott helyekre, hogy az első dobásokból még akad 1-1 hal, de azt követően ignorálják a műcsalit és rá sem hederítenek.) A Thrill sokkal kisebb zajjal ér vizet, a figyelemfelkeltésre még tökéletes, de nem természetellenes a becsapódás.
Összefoglalva elmondható, hogy a Thrill egyesíti a balinólom és a hagyományos wobbler előnyeit. Viszonylag nagy dobótávolság érhető el vele, de nem csavarja a zsinórt, mint az excentrikus balinólom. Ráadásul érvényesül a wobblerek egyik hatalmas előnye, az igazi csalihoz megtévesztésig hasonló színezés, hisz a Thrill gyönyörűen áll a vízben, tehát az oldala, a mintázata mindig jól látható a ragadozók számára.
Horgászat
A Salmo cég honlapja kiemeli, hogy a komoly súly ellenére igazi felszíni csalit kívánt létrehozni. Azt javasolják, hogy a beesést követően haladéktalanul indítsuk el a bevontatást, hogy a balinok által leginkább kedvelt fölső 30-50 centiben jöjjön el a műcsali. Azonos bevontatási sebesség mellett sokat számít, hogy a botot magasan, vagy a spiccet a vízfelszínhez közel tartjuk. Egészen magas bottal gyorsan behúzva szinte borzolja a felszínt, míg kissé lejjebb engedve a nyelet valamivel mélyebben vezetve is nagy sebességgel abszolválható a visszatekerés. Kifejezetten a gyors orsók javasoltak, akár a 6,0:1 áttételnél nagyobbak is alkalmazhatók.
Ennek ellenére saját tapasztalatból állítom, hogy a beesést követően várva néhány ütemet, azaz mélyebbről indítva a bevontatást is rendkívül fogós. A balin időnként mélyebben is bandázik – hűvös, téli vizeken kifejezetten ez a helyzet - , s ilyenkor is számíthatunk a Thrill-re, hisz hagyva süllyedni, akár a fenékről is indulhat a horgászat, s a mélyen járó ragadozót is alaposan átveri. Eddig a balinokon kívül néhány termetesebb jászt is fogtam vele. Csukára és harcsára valószínűleg lassabb wobbler a megfelelő, süllőre pedig, a nagyobb frekvencia. Ez egy tipikusan balinos „fegyver"!
A Thrill nem fogja kiváltani sem a balinólmot, sem a pillekönnyű, de nagyobb frekvenciával verető hagyományos, apró wobblereket. Ezek mellé zárkózik fel egy rendkívül hatékony alternatívaként. Ráadásul ez egy olyan lehetőség, mellyel még csak most ismerkednek a halak, így az újdonság erejével hathat. Igaz, a nyár eleji első szállítmányt egy hét alatt „lefosztották" a kiskereskedők, a kereslet folyamatos és élénk, ami egyrészt azt mutatja, hogy fogós a műcsali, másrészt pedig, hogy kezd foszladozni az ismeretlenség homálya.
A nyár derekán Pető Gabi csapattársammal, és állandó segítőjével, Karcsival, úgy döntöttünk, hogy összehozunk egy hétköznapi teszthorgászatot. Ismerősöktől, horgászbarátoktól nagyon sok jót hallottunk a Nógrádmarcal községben található Mixi-horgásztóról. Az elmondások alapján kiváló halállománnyal rendelkezik, nem nagy a vízmélysége, viszonylag sok amur él benne és a pontyok átlagmérete is 5 kg körül van. Igaz Gabitól, vagyis Budapesttől és...
Évek óta használom az iBite úszó család különböző típusait, melyek lefedik az úszós horgászat minden területét, legyen az match, rakós vagy spicc botos módszer. Találunk keszegező, pontyozó és rablóhalas típusokat, csúszó és fix változatokat minden szükséges teherbírással. Ennek megfelelően a bot, a távolság, a vízmélység függvényében választok közülük. iBite úszók. Az úszós módszerek közül a legközelebb a match botos...
A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...
A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...
Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...
Július első napjait, amennyiben a vízállás és az időjárás is kedvező, kősüllőzéssel töltöm, és van is egy évek óta jól bevált horgászhelyem ehhez. Ám az idei évben kissé máshogy alakult a történet… A folyóvízi horgászatban az a legnagyszerűbb, hogy minden évszaknak, minden hónapnak megvan a legcélravezetőbb horgászmódszere, legjobban fogható halfaja, így hiába horgászunk ugyanott, mindig újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Nem volt...