Megjelent: 2008. január 22. | Forrás: Energo Team | Írások
A pergetés, az aktív horgászat híveinek száma dinamikusan növekszik az utóbbi években, s ezen belül egyre többen szeretnének gumihallal, twisterrel is sikerélményeket szerezni. Az elindulás, az elsõ gumicsalis süllõk elejtése nem könnyû feladat, de a Sandra twisterekre minden esetben feltétlenül számíthatunk. Minden elfogultság nélkül, a legnépszerûbb és legfogósabb twisterek hazánkban! Vegyünk hát sorra néhány twisteres horgászattal kapcsolatos kérdést!Sandra twisterek és hozzájuk való Wikky twisterfejekHogyan mûködik?
A gumihal és a twister egy ólomfejes horoggal képez egységet. A horog és az ólomfej mérete változatos képet mutathat a víz áramlásának mértéke és a vízmélység, no és a gumicsali méretének függvényében. Akár a gumihalat, akár a twistert nézzük a mûködési elv azonos. A víz áramlása mozgásra készteti a plasztik csali farokrészét, a rezonancia kihat a mûcsali egészére. Tehát a csalogató hatás csak megfelelõ áramlás-mûcsali sebesség különbség esetén jelentkezik. A gyakorlatban mindegy, hogy a sebesebb Dunán szinte csak megtartjuk az erõsen áramló vízben egy nehezebb ólomfejjel, vagy könnyû fejjel a Velencei tavon cincáljuk, a frekvencia azonos lehet. Lényeges, hogy az adott vízmélységhez és áramlási sebességhez válasszunk ólomfejet. Ha túlméretezzük a súlyt, túl gyorsan fog visszaülni a mûcsalink az aljzatra, s kevés idõt hagyunk a süllõnek a kapásra, míg ha túl könnyû a fej, nehezen tudjuk a fenékre leültetni, lassú, vontatott lesz a horgászat. Néhány alkalom után már rá fogunk érezni a középútra, s az igazi visszaigazolás a kapás és a halfogás lesz!
A legfogósabb színek között megtaláljuk a zöldeket, a sárgákat és a fehéres árnyalatokatMilyen a jó twister?
Elõször is beszélni kell az anyagminõségrõl. A twisterek alapanyaga, a szilikongumi is sokféle segédanyagot tartalmazhat, melyek jelentõsen befolyásolhatják tulajdonságait. Ha túl kemény, akkor csak nagyobb sebességnél mozog jól, ha túl lágy, akkor hamar leszakíthatják a farokrészt a ragadozók. Manapság már olyan keverékek a nyerõk, ahol a lágyság mellett komoly nyúlási képessége is van az alapanyagnak, és ha a test meg is sérül, az egész lelkét adó farokrész nem szakad le.
A következõ fontos ismérv a twister alakja, különös tekintettel a farokrész szélességére. Ha megfelelõen széles ez a szakasz, és emellett elég lágy az anyaga, már lassú mozgásnál is megfelelõen fog mozogni. A Sandra ebben a legerõsebb. Karakteres frekvenciája van. Folyóvízen valósággal veret, tehát nem csak optikailag vonzó (azaz látványra csábító) a ragadozók számára, de erõs frekvenciáját, rezonanciáját is észlelik. Utóbbi miatt például tisztuló vízen, vagy korlátozott látási viszonyok közepette szinte verhetetlen a Sandra. Nem véletlen, hogy alig van olyan profi pergetõ, aki ne áradozna róla.
A 3 méteres 20-40 grammos bothoz Banax SI 1600-as orsót használtunk Sufix Matrix Pro fonott zsinórralA színek
Aki azt várja, hogy bárki rámutathat egy bizonyos színre, mint legjobbra, az csalódni fog. A víz mélységétõl, áttetszõségétõl, víztípustól függõen változnak a favoritok. A sárgás-zöldes árnyalatok általában jók, ugyanúgy, mint a pirosas-sárgás színek. Nem szabad a natúr alapokról sem megfeledkezni a törtfehér (kagylóhéj) és a hófehér twister soha nem fog kimenni a divatból. Ha mélyebb vízen horgászunk, vagy korlátozott fényviszonyok között, az élénk színeket részesítsük elõnyben, ha viszont egy sekély lapályos részen próbálkozunk, érdemes feltenni a szürkés, barnás változatokat is. Fontos megértenünk, a szín, a méret, az anyagminõség és az alkalmazott ólomfej súlya együttesen fogja meghatározni a mûcsali hatásfokát. Ettõl nem könnyû etalont megfogalmazni.
Fagyos körülmények között hamar jegesednek a gyûrûk, melós a horgászatHogyan húzzuk?
A twistereket elhúzhatjuk könnyû ólmokkal a felsõ, vagy a középsõ vízrétegben is, de a hidegebb hónapokban az aljzat közvetlen közelében kell keresnünk a süllõket. A technika látszólag egyszerû: a dobás után hagyni kell a fenékre süllyedni a mûcsalit, majd szakaszosan behúzni. Egy-egy húzás után meg kell várnunk, amíg ismét a talajra ér a gumihal, s onnan kell indítani a következõ periódust. Így a mûcsalink fûrészfog-szerû mozgása kísértetiesen emlékeztetni fog egy talajról felemelkedõ, majd visszasüllyedõ, talán épp táplálkozó kishalra. Ezesetben mindegy, hogy télen valójában nem táplálkoznak a nyári intenzitással a keszegfélék, a süllõ számára nagyon is ismert ez a kép és oda fog csapni! Érdemes váltogatni a behúzások hosszát, mikor kisebbet, mikor nagyobbat lódítva a twisteren. Idõnként az is segít, ha néhány ütemet hagyjuk a talajon heverni a mûcsalit, nem indítjuk meg azonnal a soros húzást.
A piros-fehér kombináció is klasszikusnak számít és fog is!Kapás és bevágás
A horgászat legizgalmasabb része, amikor a kapás megérkezik. Egyrészt igazolva láthatjuk a választott technikát, a mûcsali méretét és színét, másrészt a tevékenységünk alapcélja teljesülhet, a halfogás. A kapás többféleképpen jelentkezhet. Leginkább a twister visszahulló fázisában kapunk rávágást, amit a sima fenékre érkezésnél intenzívebb ütés közvetít a bot spiccén keresztül. Elõfordul az is, hogy az ereszkedõ fázis legvégén ragadja el a gumit a süllõ, s csak akkor szembesülünk a kapással, amikor a következõ behúzást indítjuk. Ekkor egy szigorú elnehezedést érzünk, nem tudjuk megindítani a mûcsalit. Ide kell ám az igazi tapasztalat és a könnyû kéz. A ránehezedõ kapások egy részénél még a legjobbak is kihúzzák a süllõ szájából a mûcsalit.
Egy érdekesség: jól látni, ahogy a süllõ foga végigszántotta az ólomfejet, majd meghasította a twister testét is!A bevágással nem kell kapkodnunk. A süllõ teljesen bedõl a szilikongumi halszerû állagának, nem veszi észre, hogy át van verve. Nyugodtan engedjük vissza a spiccet, még némi zsinórt is szoktam spannolni, és határozott botlendítéssel akasszuk meg a halunkat! A süllõ csontos szájának átütéséhez erõs bevágásra van szükség, így is lemarad egy-egy példány. Van, aki egy további, biztonsági bevágást is alkalmaz, én nem vagyok ennek a híve. Érdekes azok véleménye, akik a halak lemaradásának okaként az elégtelen bevágást említik. Valóban elõfordul, hogy a süllõ a kapáskor teljesen benyeli a gumihalat, és összezárja a száját. A kisebb bevágás nem képes az ólomfejes horgot kirántani a becsukott szájon keresztül, ilyenkor csak a halat emeljük meg, anélkül, hogy akadna a horog. Ebben az esetben jó eséllyel elveszítjük a süllõt fárasztás közben.
Gajdos Zoltán egy szép Tisza-tavi süllõvelHorgászat
Az egyik legjobb Tisza-tavi pergetõhorgász, Gajdos Zoltán is évek óta horgászik Sandra twisterekkel. Zoli zseniális twisterezõ, aki valaha horgászott már a közelében, annak szemerkényi kétsége sem lehet, hogy ezt a mûfajt közel tökéletesre csiszolta a hosszú szezonok alatt. Nem csak a helyek feltérképezését képes egy komoly számítógép pontosságával végrehajtani, de azt is megtanulta, hogy az adott színû és tisztaságú vízen milyen színû Sandrával kell horgászni. Ezen túl még arra is ügyel, hogy a lehetõ legkisebb ólomfejet alkalmazza, amivel még hatékonyan lehet horgászni. Az elmúlt ünnepek alatt, bár nem igazán evett a süllõ, Zoli minden nap megvillantotta tudását és nem volt nap, hogy hal nélkül maradt volna.
Zoli az egyike azoknak, akik zseniálisan használják a Sandra twistereket