A halak szelektálása a horgászat nagy kérdései közé tartozik. Legalábbis nekem. Nem akarok mindig keszeget fogni. De ha mégis ők állnak be az etetésre, akkor legalább a darabosabbja jöjjön. Szép nagy dévérkeszegeket, bodorkákat és pontyokat szeretnék szákba terelni úgy, hogy közben nem kell tartanom az aprónép spiccet birizgáló ráncigálásától, testkapásaiktól. Utána olvastam, hogyan lehetne ezt megvalósítani, majd gyorsan gyakorlatba ültettem a tanultakat. Ha kíváncsiak vagytok az eredményre, tartsatok velem!

Egyre többször hoznak ködös-borongós időt az októberi reggelek.

A kulcs a szemes etetésben rejlik. Ezzel tulajdonképpen minden fontosat elmondtam. Olyan csalit kell felkínálnunk, ami vonzó a termetesebb halak számára, de taszítja az aprónépet, ezek pedig a magvak, pelletek, darabos etetőanyagok. Miért működik ez így? A válasz a halak táplálkozásában keresendő. Pontosabban táplálkozásukban és életkorukban, ez a kettő ugyanis szorosan összefügg. Uszonyos barátaink ifjú korukban elsősorban lárvákkal, álcákkal, alsóbbrendű rákfélékkel és planktonnal táplálkoznak, majd később egyre nagyobb részt kapnak a növényi táplálékok étrendjükben.

A jó csalogató anyagból sosem hiányzik a megfelelő etetőanyag, magkeverék és aroma.

Itt érkeztünk el a titok nyitjához. Ha termetesebb halakat szeretnénk fogni, etessünk szemessel. A kukorica, a búza, a kendermag ilyenkor a legjobb választás, de hogyan juttassuk be? Összetapasztani etetőanyaggal vagy szemes ragasztóval lehet, magukban viszont csak közelre lőhetők csúzlival. Rakétával jól lehet dobni őket, de én nem akarok külön erre egy erősebb botot tartani. A bordás kosár sem jöhet most számításba. Legalább fele-fele arányt szeretnék elérni az etetőanyag és a szemes anyag között. Ez pedig ezzel a fajta kosárral kivitelezhetetlen.

Darabosabb etetőanyagot és nagy halakat vonzó aromát használjunk.

De mi a helyzet a feeder kosárral? Majdnem olyan, mint egy mindkét végén nyitott rakéta. Annyi a dolgunk, hogy középen 2/3 részt megtöltjük szemes magvakkal, majd lezárjuk a végeit az etetőanyaggal, akár egy dugó. Íme, kész az oldódó rakétánk. Ennek segítségével sokkal nagyobb arányban juttathatunk be magkeveréket, mintha azt az etetőanyagba kevernénk. A dugóként használt keverék nagyon gyorsan kioldódik, szinte kirobban. Érdemes húznunk 10-20 centimétert a kosáron (miután leért a fenékre), hogy kigördüljenek a kukorica és búzaszemek, vagy épp amit a kosárba töltöttünk.

A keveréket nedvesítsük kicsit túl, így jobban tart dobás közben.

Ehhez mindenképpen olyan kis lyukméretű feeder kosarat használjunk, amilyen az alábbi képeken is látható. Fontos még hogy hosszú legyen, mert így jóval több szemes anyagot juttathatunk be etetésünkre, mint egy rövid, de nagy átmérőjű kosárral. A Carp Expert feeder kosara ideális választás a célra. Hét soros, több féle súlyban is kapható univerzális feeder kosár. Bár igazság szerint mintha pontosan a szemes etetésre találták volna ki.

Szemes anyagok és nagyméretű szemcséket tartalmazó etetőanyagok nagyobb halakat vonzanak.

Én személy szerint 25 grammos kosarakat szeretek használni. Elég nagyok, hogy kényelmesen eldobhassuk 40-50 méterre, feszesen tartja a zsinórt erős szélben, hullámzásán is, de nem olyan nehéz, ami elriasztaná a halakat. Áramló vízhez ez azonban kevés, ezért ha folyón horgászik az emberfia, jobb, ha 50 gramm, vagy a feletti kosarat választ sodrástól függően. Tavi pecánál viszont a 25 gramm tökéletesen elegendőnek bizonyul.

Carp Expert feederkosár tökéletes választás a célra.

Az ilyen fajta etetésnek vannak azonban korlátai is. Sajnos, mivel nem ez a leg áramvonalasabb kosár a horgászboltok polcain, nem is repül olyan messzire, mint más távdobó kosarak. Ezzel tehát nem etethetőek meg a 70-80 méternél távolabb eső haltartások, törések. Ettől eltekintve bármilyen helyzetben használható rövid és közepes távolságú horgászatok alkalmával.

Ez a kosár sok szemest megtart.

Ejtsünk néhány szót arról is, hogyan keverjünk etetőanyagot ehhez a fajta etetéshez. Az etetőanyag felhasználása csupán az egyharmada (maximum fele) a hagyományos horgászatoknál használt mennyiségnek. Épp ezért ne is keverjünk be sokat. Nyári, egész napos pecánál sem kell több 1 kilogrammnál. Nyugodtan keverhetünk negyed kilót egyszerre, így nem szárad ki a napon és nem is használunk többet a kelleténél. Hiszen amit nem keverünk be, azt nem is kell felhasználni, nem igaz?

A kosarak külön-külön is megtölthetők, miközben kapásra várunk, majd egyszerűen kicserélhető a szereléken.

A másik fontos dolog az etetőanyag nedvesítése. Mivel drót feederkosárban gyúrjuk, ezért a víz sokkal könnyebben fér hozzá. A magvak felől is odaszivárog a kosárba nyomott etetőanyaghoz, ezért az mégy gyorsabban fog oldódni, mint normális esetben. Épp ezért nem baj, sőt, kifejezetten előnyös, ha túlszalad egy kicsit a kezünk nedvesítés közben. Ne sajnáljuk a vizet. Az a jó, ha a keverék inkább gyurma állagú. Ez bedobásnál is jól jön, jobban tartja a kosárban a magvakat lendítés, repülés és vízbe csapódás közben.

Először töltsük meg a szemes etetésre szánt magvakkal.

Az aromát sem kell sajnálnunk, adjunk hozzá bőven. A kevés etetőanyag miatt ebből is kevesebb lesz az etetésen, ezért nem hat riasztólag a halakra, ha töményebb az a kevéske csalogató keverék.

Majd nyomjunk a kosár két végébe hagyományos etetőanyagok.

Őszintén szólva az utóbbi időben nagyon rászoktam erre a fajta etetésre. Kevés etetőanyag fogy, szemesből sem kell annyit bevinni, hiszen nem csipegeti fel mindenféle jöttment keszeg a potykáknak készített etetés morzsáit. Egy délelőtti pecához negyed-fél kilogrammnál több etetőanyagot nem használok, ehhez jön a fél kiló szemes kaja (ami valljuk be, olcsóbb is, csak adjunk még hozzá csemegekukoricát). Ha szeretnénk darabosabb halakat szákolni, forduljunk a szemes anyagok felé. Higgyék el, megéri! De mi is kerüljön pontosan abba a szemes keverékbe? Hamarosan ez is kiderül, tartsanak akkor is velem!

Szép ponty bizonyítja a taktika sikerét!

Forrás: Talabér Gergely