Színes kis pisztrángok
Megjelent: 2009. augusztus 07. | Forrás: Nagy Levente | Írások
Néhány napja egy régi fényképalbum került a kezembe. Az egyik fotón egy gyerekkori barátommal pózoltunk, mindketten egy-egy piros és fekete pöttyökkel díszített halat tartottunk kezünkben. A halak nem voltak nagyok, két 20-25 deka körüli sebesek, de a mosoly annál nagyobb volt arcunkon.


Patakjáróban…

A homályos háttérben egy kőgáttal lassított kis patak rajzolódik ki. Próbálok emlékezni, vajon hol és mikor készült a fénykép. Rengeteg régi emlékképet felidézek, olyan dolgok jutnak eszembe, amikről azt hittem, hogy már rég elfeledtem - most jövök csak rá, hogy mennyi ideje is pergetek valójában… Végül beugrott, hogy hol készült a nem éppen művészi fotó. Ott ahol a Maros ered, csupán néhány kilométerre a forrástól, ahol még kis patakként koptatja szülőföldemet.
Emlékszem, délutánonként mikor véget ért a tanítás, kerékpárra pattantunk és irány valamely közeli patak, ahol apró márnákat, fenékjáró küllőket, cselléket, domolykókat és nem ritkán szép pisztrángokat fogtunk.


Vannak még Erdélyben háborítatlan, kristálytiszta vizek.

Inni lehet belőle…


A halakat itt nem könnyű becsapni.

Szinte térden kúszva keresem őket.


Mikor megvan az első, hangosan felsóhajtok…

… hisz bíztató jövőképet látok magam előtt.


Legértékesebb halunkat tartom a kezemben.

Gyorsan fotózok, majd vissza a természetbe, hisz van még dolga bőven…

Újabb fénykép került előtérbe… Hárman vagyunk rajta gyerekként, mindhárman combig állunk a vízben, köveket emelünk… Emlékszem! Egy, az iskolánk által szervezett osztálykiránduláson voltunk, nem horgásztunk, pisztrángugratót építettünk a város határában végigkígyózó kis patakra, a Visszafolyóra…
Hirtelen számos név jut az eszembe: Bakta, Putna, Borzont, Szenéte, Somlyó, Békény, és sorolhatnám a legtöbb olvasó által ismeretlen neveket… Ezek azok a patakok, melyekre gyerekkorunkban szívesen jártunk ki horgászni.


Egy könnyű 0-10 gramm dobósúlyú pergető botot hoztam magammal. ENERGO TEAM SPIN BLADE.


A 2000-es RYOBI ECUSIMA orsó egyik dobján ENERGO TEAM SPECIALISTPIKE monofil, a másikon meg PENN fonott zsinór.

Wobblerek közül mindig előtérbe helyezem a kisméretű SALMO HORNETTEKET, melyek sekély, gyors vízben is jól vezethetők.

Egyik kedvenc színem (ha pisztrángra pergetek).

A kis MOSCA körfogókat sem szabad elfeledni. Egyik másik ütött-kopott, az idő megviselte, de értnek a halfogáshoz. A pataklakók szeretik!

Ezek a vizek szinte mindig adtak halat, mindig tudtuk mire, hol és hogyan kell horgászni. Ez most is így van, sőt most okosabbak vagyunk, hisz új cseleket, módszereket, csalikat tudunk bevetni a halak ellen. Vajon hal is annyi van, mint ezelőtt 10-15 évvel? Biztosan állíthatom, hogy fele sincs… de ez általános „világméretű" probléma, melyet néhány lelkes horgásznak nincs módja orvosolni, ide mindenkire szükség volna.
Mikor a múltra emlékszem, mindig próbálok hasonlítani, hogy mi van most és mi volt régen és szinte mindig letérek az előre eltervezett gondolatmenetről, pedig nem áll szándékomban, de aggódom a jelent és félek, hogy mi lesz később, mit hoz a jövő.


Táplálékra várva.

Drága az életük… jól is küzdenek.

Kíméletesen bánjunk velük, hisz felbecsülhetetlen értéket képviselnek, ki tudja, meddig foghatunk még vadon, természetes körülmények között született pisztrángot.

Gyönyörű!


A friss levegőn hamar megéhezik az ember, jól esik néhány szelet szalonna.

Ezt a néhány sort csupán bevezetőnek szántam és a fentiekben a nagybetűvel kezdődő szavak (Putna, Bakta, Borzont…) a legtöbb olvasó számára csak üres semmit nem mondó nevek, de ha kicserélik ezeket hasonló (ismert) nagybetűs szavakra, biztos vagyok benne, hogy mindenki számára érthető lesz, hogy miről is beszélek. Itt a múltat siratom, a jelent aggódom, és a jövőtől félek.


A halakat keresve sok mindenen elgondolkodik az ember, többek közt azon is, hogy mennyi hal élhetett itt 20-30, vagy akár 100 évvel ezelőtt…


Gyakran látni őket, becsapni mégsem mindig lehet.

Ilyen kis pöttyösöket keresek.


Ezek még a természetben születtek.


Mindig tudom csodálni őket.

Van aggódni valónk bőven, de a helyzet azért nem menthetetlen, csak jobban kellene figyelni arra, amink még maradt és próbálni újraéleszteni, ami elveszett, meghalt…
Hagyom kicsit pihenni a „divatot", a befizetős tavakat, a pontyos vizeket és ellátogatok néhány kis patakra melyek az elmúlt néhány évben feledésbe merültek. Vannak közöttük, melyek nem tudták felvenni az ember által diktált egyre gyorsabb, mocskosabb tempót, vannak melyek éppen csak túlélték az elmúlt néhány évet, de szerencsére még olyan is akad, melyet az embernek még nem sikerült egészen megfertőzni.


Hazafele menet, egy utolsó pillantás a hegyekre, melyek akkor is itt álltak, mikor pisztrángjaink még sehol sem voltak, vagy éppen akkor születtek.

Biztos vagyok benne, hogy soraimat olvasva mindenkinek jutnak eszébe a régmúltban történt kedves emlékképek, hasonló nagybetűs szavak, elfelejtett horgászvizek, legyen az egy hegyekből érkező kristálytiszta patak, növényekkel benőtt holtág, vagy több méter széles folyó, melyekre ezután jobban figyel és erejéhez, lehetőségeihez képest védelmez, legyen az határon innen, vagy határon túl.

-folytatása következhet

Kapcsolódó termékek:


ET Spin Blade

ET Specialist Pike

Mosca

Ryobi Ecusima

Salmo Hornet

Penn fonott zsinór


A téli RSD pontyai
Megjelent: 2026. január 15. | Forrás: Skultéti László | Írások

A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...

Chilis őszi bajszosok
Megjelent: 2025. november 27. | Forrás: Heincz András | Írások

Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...

A budapesti jász
Megjelent: 2025. november 20. | Forrás: Ország Bálint | Írások

Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...

Az igazi hosszúpuska - Distance Method Feeder
Megjelent: 2025. november 06. | Forrás: Heincz András | Írások

Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...

Őszi balinok
Megjelent: 2025. október 30. | Forrás: Ország Bálint | Írások

Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...

Balatoni pontyozás, őszi esélyek
Megjelent: 2025. október 23. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...