Színes kis pisztrángok
Megjelent: 2009. augusztus 07. | Forrás: Nagy Levente | Írások
Néhány napja egy régi fényképalbum került a kezembe. Az egyik fotón egy gyerekkori barátommal pózoltunk, mindketten egy-egy piros és fekete pöttyökkel díszített halat tartottunk kezünkben. A halak nem voltak nagyok, két 20-25 deka körüli sebesek, de a mosoly annál nagyobb volt arcunkon.


Patakjáróban…

A homályos háttérben egy kőgáttal lassított kis patak rajzolódik ki. Próbálok emlékezni, vajon hol és mikor készült a fénykép. Rengeteg régi emlékképet felidézek, olyan dolgok jutnak eszembe, amikről azt hittem, hogy már rég elfeledtem - most jövök csak rá, hogy mennyi ideje is pergetek valójában… Végül beugrott, hogy hol készült a nem éppen művészi fotó. Ott ahol a Maros ered, csupán néhány kilométerre a forrástól, ahol még kis patakként koptatja szülőföldemet.
Emlékszem, délutánonként mikor véget ért a tanítás, kerékpárra pattantunk és irány valamely közeli patak, ahol apró márnákat, fenékjáró küllőket, cselléket, domolykókat és nem ritkán szép pisztrángokat fogtunk.


Vannak még Erdélyben háborítatlan, kristálytiszta vizek.

Inni lehet belőle…


A halakat itt nem könnyű becsapni.

Szinte térden kúszva keresem őket.


Mikor megvan az első, hangosan felsóhajtok…

… hisz bíztató jövőképet látok magam előtt.


Legértékesebb halunkat tartom a kezemben.

Gyorsan fotózok, majd vissza a természetbe, hisz van még dolga bőven…

Újabb fénykép került előtérbe… Hárman vagyunk rajta gyerekként, mindhárman combig állunk a vízben, köveket emelünk… Emlékszem! Egy, az iskolánk által szervezett osztálykiránduláson voltunk, nem horgásztunk, pisztrángugratót építettünk a város határában végigkígyózó kis patakra, a Visszafolyóra…
Hirtelen számos név jut az eszembe: Bakta, Putna, Borzont, Szenéte, Somlyó, Békény, és sorolhatnám a legtöbb olvasó által ismeretlen neveket… Ezek azok a patakok, melyekre gyerekkorunkban szívesen jártunk ki horgászni.


Egy könnyű 0-10 gramm dobósúlyú pergető botot hoztam magammal. ENERGO TEAM SPIN BLADE.


A 2000-es RYOBI ECUSIMA orsó egyik dobján ENERGO TEAM SPECIALISTPIKE monofil, a másikon meg PENN fonott zsinór.

Wobblerek közül mindig előtérbe helyezem a kisméretű SALMO HORNETTEKET, melyek sekély, gyors vízben is jól vezethetők.

Egyik kedvenc színem (ha pisztrángra pergetek).

A kis MOSCA körfogókat sem szabad elfeledni. Egyik másik ütött-kopott, az idő megviselte, de értnek a halfogáshoz. A pataklakók szeretik!

Ezek a vizek szinte mindig adtak halat, mindig tudtuk mire, hol és hogyan kell horgászni. Ez most is így van, sőt most okosabbak vagyunk, hisz új cseleket, módszereket, csalikat tudunk bevetni a halak ellen. Vajon hal is annyi van, mint ezelőtt 10-15 évvel? Biztosan állíthatom, hogy fele sincs… de ez általános „világméretű" probléma, melyet néhány lelkes horgásznak nincs módja orvosolni, ide mindenkire szükség volna.
Mikor a múltra emlékszem, mindig próbálok hasonlítani, hogy mi van most és mi volt régen és szinte mindig letérek az előre eltervezett gondolatmenetről, pedig nem áll szándékomban, de aggódom a jelent és félek, hogy mi lesz később, mit hoz a jövő.


Táplálékra várva.

Drága az életük… jól is küzdenek.

Kíméletesen bánjunk velük, hisz felbecsülhetetlen értéket képviselnek, ki tudja, meddig foghatunk még vadon, természetes körülmények között született pisztrángot.

Gyönyörű!


A friss levegőn hamar megéhezik az ember, jól esik néhány szelet szalonna.

Ezt a néhány sort csupán bevezetőnek szántam és a fentiekben a nagybetűvel kezdődő szavak (Putna, Bakta, Borzont…) a legtöbb olvasó számára csak üres semmit nem mondó nevek, de ha kicserélik ezeket hasonló (ismert) nagybetűs szavakra, biztos vagyok benne, hogy mindenki számára érthető lesz, hogy miről is beszélek. Itt a múltat siratom, a jelent aggódom, és a jövőtől félek.


A halakat keresve sok mindenen elgondolkodik az ember, többek közt azon is, hogy mennyi hal élhetett itt 20-30, vagy akár 100 évvel ezelőtt…


Gyakran látni őket, becsapni mégsem mindig lehet.

Ilyen kis pöttyösöket keresek.


Ezek még a természetben születtek.


Mindig tudom csodálni őket.

Van aggódni valónk bőven, de a helyzet azért nem menthetetlen, csak jobban kellene figyelni arra, amink még maradt és próbálni újraéleszteni, ami elveszett, meghalt…
Hagyom kicsit pihenni a „divatot", a befizetős tavakat, a pontyos vizeket és ellátogatok néhány kis patakra melyek az elmúlt néhány évben feledésbe merültek. Vannak közöttük, melyek nem tudták felvenni az ember által diktált egyre gyorsabb, mocskosabb tempót, vannak melyek éppen csak túlélték az elmúlt néhány évet, de szerencsére még olyan is akad, melyet az embernek még nem sikerült egészen megfertőzni.


Hazafele menet, egy utolsó pillantás a hegyekre, melyek akkor is itt álltak, mikor pisztrángjaink még sehol sem voltak, vagy éppen akkor születtek.

Biztos vagyok benne, hogy soraimat olvasva mindenkinek jutnak eszébe a régmúltban történt kedves emlékképek, hasonló nagybetűs szavak, elfelejtett horgászvizek, legyen az egy hegyekből érkező kristálytiszta patak, növényekkel benőtt holtág, vagy több méter széles folyó, melyekre ezután jobban figyel és erejéhez, lehetőségeihez képest védelmez, legyen az határon innen, vagy határon túl.

-folytatása következhet

Kapcsolódó termékek:


ET Spin Blade

ET Specialist Pike

Mosca

Ryobi Ecusima

Salmo Hornet

Penn fonott zsinór


Carp Expert Double Tip Max2-es szinten
Megjelent: 2024. november 16. | Forrás: Heincz András | Írások

Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....

Az őszi tradicionális kanalas csukázás az első hidegek után
Megjelent: 2024. november 09. | Forrás: Őze Dániel | Írások

Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...

Wizard őszi ajánló
Megjelent: 2024. november 02. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...

2022 után újra Freestyle Method Feeder MAGYAR BAJNOK lettem
Megjelent: 2024. október 26. | Forrás: Szabó Bence | Írások

A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...

MOL horgászverseny a Látóképi-tározón
Megjelent: 2024. október 19. | Forrás: Skultéti László | Írások

Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...

Kuttyogatás az alsó Tiszán
Megjelent: 2024. október 12. | Forrás: Csala Viktor | Írások

A Tisza az egész életem végig kiséri mai napig. Gyerekként a folyón tanultam meg horgászni, és annak kikötőjében, a hétvégi bulik előtt a szegedi rakpart ikonikus gyülekező hely volt, de egy találkozásnak is remek állomás. A munka helyem is ennek a folyónak a partján van: egy tradicionális halászcsárda. Az egyik kedvenc horgászvizem. Előre le szeretném szögezni, hogy nem tartom magam nagy rablóhalas horgásznak. Szeretek beülni a csónakomba és kevés...