Végre megérkezett a várva várt tavasz, éppen ezért nem tétlenkedtem sokat, megragadtam az alkalmat és a szép napsütéses időben az első utam a vízpartra vezetett. A kedvenc horgászvizemre látogattam el, ami nem más, mint a Törökbálinti Horgászpark, amit azért is kedvelek, mert itt kis túlzással bármilyen halra lehet eredményesen horgászni.

Egy egész napos horgászatra elegendő csalogatóanyagok.

Amikor tavasszal kifejezetten ponty a célhal a horgászataim során, akkor a tálcámról egyszer sem hiányozhatnak a különböző por állagú etetőanyagok. Erre azért van szükség, mert egyértelműen azt tapasztaltam a hideg vízi, illetve felmelegedő vizek horgászatai során, hogy a halak sokkal gyorsabban reagálnak a különböző etetőanyaggal panírozott pelletre vagy akár csak etetőanyaggal megtöltött kosárra, mint a natúr pellet mixekre.

A két etetőanyag, amit külön-külön kevertem be.

Mindkét etetőanyag egyaránt magas fehérjetartalommal bíró, különböző pelletekkel gazdagon dúsított method mix, amit természetesen a nedvesítést követően lerostáltam.

 Indulhat a horgászat!

Ilyenkor már úgy gondolom, hogy célszerű néhány dobással megalapozni a kívánt helyet, ezért 4-5 duplán töltött method kosárral végeztem el az alapozó etetésem 105 méterre. Az alapozás során minden esetben ügyelek arra, hogy vízbeérkezés után legalább egy-másfél perc elteljen és utána egy erőteljes mozdulattal igyekszem üríteni a kosarat.

Miután megvolt az etetés már repülhet is a kosár szintén az etetéssel megegyező 105 méteres távolságba. Az első néhány dobásnál mindig türelmesebb vagyok ilyenkor, hiszen kell még idő, hogy a halak rátaláljanak a bejuttatott csalogató anyagokra.

A negyedik dobásra végre kapás jelentkezett!

Az első hal egy szép kárász volt.

Melyik kerüljön a tüskére?

A horgászatot a narancssárga színű, csoki-narancs ízesítésű csalival kezdtem, amivel keszegeket és kárászokat fogtam, ezért most ideje feltűzni a barna, hallisztes csalit, hátha ad egy-két nagyobb pontyot is.

A szerelék bent van, jöhet a kapás!

Igyekeztem minél pontosabban horgászni, ezáltal szépen épült fel a horgászat és egyre gyorsabban jöttek a kapások.

Már horgon is a következő hal!

Az egyik kedvenc távdobó orsóm.

A megfelelő távolság elérése miatt mindenképpen egy 420-as méretű, erős botot kellett, hogy használjak, ezért a választásom a Max2 feederre esett. Ezzel bátran el lehet dobni a végszereléket akár 100 méternél nagyobb távolságra is. 

Ehhez a bothoz természetesen egy nagyobb méretű távdobó orsót választottam, ami jelen esetben az Uni Method LC volt. Sokszor horgászom ezzel a bot, orsó párossal és az esetek döntő többségében 60 grammos xl-es kosárral használom, így jól ismerem már ezt a felszerelést.

Fárasztás közben.

Az esetek döntő többségében ezt a botot 90 métertől egészen 110 méterig használom.Mivel egy gerinces, erős botról van szó, ezért nem jelent akadályt számára egyetlen nagyobb testű ponty sem.

Ez a szép nagy tükrös dolgoztatta meg a felszerelést.

Az általam használt két csalival kapcsolatban érdekes tapasztalat volt ezen a pecán, hogy a narancssárga, élénk színű csalira főként a kárász, keszegfélék jelentkeztek, míg a barna színűre már jellemzően a pontyok reagáltak.

Nagy kérdés még, hogy használjunk e aromát és ha igen, akkor mikor érdemes?

Én úgy szoktam, hogy a horgászat elején mindig natúr töltetet dobok viszont, ha 3-4 dobásra nincs kapás, akkor kezdek el különböző aromákat használni és remélhetőleg hamar érkezik majd visszajelzés a halak felől.

A nyerő kosár töltés.

Egyértelműen az volt a legfogósabb, amikor a töltet közepére rejtettem a csalit, és erre fújtam a tutti-fruttis aromából, szintén a töltet közepére. 

Egy igazán pörgős, sok halas horgászat kerekedett ki a nap végére, amihez csupán néhány, jól összeválogatott etetőanyagra és csalira volt szükségem. 

Ha kedvet kaptál egy tavaszi pontyozásra, akkor próbáld ki te is ezt a szettet!

Szöveg: Raffer Kristóf

Kép: Molnár Zoltán