Téli csoda
Megjelent: 2013. december 31. | Forrás: Székely Zoltán | Írások

A Dunán az a tapasztalatom, a tél közeledtével, az áramlást kifejezetten kedvelő halfajok kivételével, a többség, valószínű főleg energiaspórolási okokból, felkeresi a folyam lassú, illetve álló jellegű vízrészeit és ott várja ki a tavaszi felmelegedést. A békés halakat részben követik a ragadozók is, melyek télen is táplálkoznak. E megfigyelésem okán járom végig a nagy víz mellékágait, öblözeteit egy szál pergető bottal csukák, süllők reményében – tegyük hozzá, egyre kevesebb eredménnyel. Lehet hogy a teóriám elavult, de az is bizonyos, hogy egyre kevesebb a Dunán és mellékvizein a hal. A tegnapi horgászélményem viszont, legalább is részben engem igazolt, és az ilyen esetek meggyőznek, hogy igenis menni kell és keresni a halat, mert a természet a kitartást előbb utóbb megjutalmazza.


A Duna-menti holtágak – ha elég mélyek – általában jó vermelőhelyek,
és a békéshalak után a ragadozók is belátogatnak táplálkozni.

A pergetésre kiszemelt mellékág nyirkos, körmöt repesztő hideg párába burkolózva fogadott, de a sok bedőlt fa és a felszín alatt lapuló hirtelen leeső medertörések jó halakkal kecsegtettek, hiszen ez a táj egykor híres volt nagy csukáiról. Hiába dobáltam meg a medret gumitestekkel, ugrattam körbe villantóval a vízben ázó törzseket, ágakat, két és fél kilométeren egy kapásom sem volt. Fogásom viszont igen, nem is akármilyen. Két beszakított csali után ugyanis harmadszorra is elakadtam, de mikor egyenesbe vettem a zsinórt, hogy beszakítom, az akadó megindult. Nejlonzsákra gyanakodtam, de mikor felszínre erőltettem egy haltartó lett belőle, melyben fickándozott valami. Kiemelve a hálót, szemei közül egy harminckétcentis ponty nézett velem farkasszemet. Kicsit szégyenkezve megvallom, ha már csuka, süllő nincs, jó lesz a ponty is, alapon eltettem. A hal elevensége, és a háló állapota friss fogásról árulkodott, tehát itt a közelben vermelő békéshalak lehetnek, melyek táplálkoznak is!


Ebben a valamiben akadtam el pergetés közben előző nap.


Különleges akadóm egy már más által rabul ejtett 32-es ponty volt.

Még figyelmesebben folytattam portyámat, és néhány parthoz rögzített úszó-csónakkikötő környékén gyűrűzésekre, két-három keszegfordulásra lettem figyelmes. Megjegyeztem a területet, még egy órát pergettem eredmény nélkül és a fagyhalál elől hazamenekültem.


A nagy vízmélység miatt a gyors süllyedéshez kénytelen az ember nagyobb úszót használni,
de ha az antennát idáig lesúlyozzuk, az érzékenysége megmarad.

Másnap reggel természetesen ott evett a fene az egyik stégen. A vizet megmérve, bár vittem magammal a 4200-as Extreme Match pálcámat, úgy döntöttem, elég lesz a keresztszövéses, carbonszálas, hatméteres Lux 6 spicc botom is, amivel akár még egy kétkilós pontyot is merítőbe lehet terelni a Power Ultra zsinórral. A bothoz gumizva készen állt az osztott súlyú szerelék, csak egy tizenkettes előkét kötöttem lebegősre 14-es Excalibur horoggal, melyre saját előállítású trágyagilisztát tűztem. Az úszó ugyan ötgrammos volt, de a 4,5-5 méteres mélységhez ez a praktikus, mert jobban lehetett vele dobni és gyorsan levitte a csalit, az érzékenységet az egy centire lesúlyozott antenna garantálta.


A spiccbotozás kevés eszközigénye az úszón és a boton kívül mindössze a jó minőségű
zsinórból, osztható ólmozásból és a célhalnak megfelelő horogból áll.
A pirosat elsősorban pinki és szúnyoglárva csaliknál használjul.


Az első karika hamar megjött félbetépett gilisztára.

Beletalálhattam a csapatba, mert hamarosan két kis cukkolás után elsüllyedt az úszó. A Lux 6 pálca finom ívben görbülve terelte felém az első tenyeres karikát. A kedvenc sütőhalam! Az elsőt hamar követte a többi, álmos, lassú elmerülésekkel jeleztek a halak. Ha nem volt kapás, jobbra-balra félmétereket elhúztam az úszót, ez a figyelemfelkeltés többnyire hamar meghozta a sikert. Próbáltam csontival is, de kevesebb volt rá a kapás és többnyire kisebb bagolykeszegek, vagy snecik jöttek rá. A giliszta alsó, vékonyabb fele volt a legkapósabb.


Finomításkor a tizennégyes főzsinórhoz használjunk tizenkettes előkét.


A készséget létrán a bothoz gumizva tárolom. Télen is legyen nálunk mindig etetőanyag,
bár van hogy a halsűrűség miatt egyes helyeken felesleges sőt zavaró.


A karikakeszegek között a baglyok mellett ez az egy paducka volt a kuriózum.


Az ilyen kilóhoz közelítő karikakeszeg már manapság ritkaság.

Egyik kapás a másikat érte, de pár baglyon és egy paducon kívül csak tenyérnyi, vagy nagyobb karikák jöttek, a legszebb közelített a nyolcvan dekához. A varázslat délig tartott, aztán nyögvenyelőssé vált a dolog, hiába próbáltam az eresztékkel játszani, elvonult a raj. De így is csodaszép peca volt.


A karikakeszeg a télen is jól fogható fajok közé tartozik, de mennyiségük
a kormoránoknak köszönhetően drasztikusan csökkent.


A bagolykeszeg vermeléskor szívesen vegyül más keszegfajok közé, nagy szeméről,
lefelé görbülő orráról és nyúlánkabb alkatáról jól felismerhető.


Az első halakat még csak vödörbe gyűjtöttem, nem hittem hogy szükségem lesz haltartóra.

Az élet furcsasága, hogy ezt a nyáron is komoly eredménynek számító ötvendarabos fogást egy fiaskónak mondható téli pergetésnek köszönhettem.


A téli cserkelés váratlan hozadéka ez a száknyi sütnivaló keszeg.

Forrás: EnergoTeam

EXCALIBUR HOROG NASE BOLO
590 Ft
Akasztói pontycsodák
Megjelent: 2025. június 26. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Még április utolsó hetében kapott kis csapatunk lehetőséget arra, hogy az Alföld szívében, az akasztói pontyparadicsomban horgásszon. A gyönyörű környezetnek, a színükben, méretükben és habitusukban is különleges, saját nevelésű szíki óriáspontyoknak ugyan ki tudott volna ellenállni? A nappali órák nyarat idéző hősokkja, és a napok óta változatlanul magas légnyomás nem sok jóval kecsegtetett, de még szép, hogy megpróbáltuk. A klasszikus, sokat...

Nyári etetési praktikák tigrismogyoróval
Megjelent: 2025. június 19. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A lassú felmelegedés és a megállíthatatlanak tűnő, folyamatos apadás jellemezte nyár legelejére a pontyairól és amurjairól híres Nádor csatornát. A tiszta, sekély vízben az átütő fény miatt a halak, pláne a nagytestű egyedek rendkívül óvatosan táplálkoztak, kerültek minden gyanúsat, nagyon nehéz volt túljárni az eszükön a könnyűnek és egyszerűnek amúgy sem nevezhető pályán.   A csatorna vizszintjének apadását tökéletesen nyomon...

Zsebpeca balinra
Megjelent: 2025. június 12. | Forrás: Kiss Gábor | Írások

Megvallom őszintén, pergetni és különösen balinozni én akkor szeretek, amikor éhes halra horgászhatok és a balinok harsány rablásaikkal messziről árulkodnak arról, hogy hol is találom őket. Node ehhez az is kell, hogy erre felkészülten járjam a vizek partját, vagyis MINDIG legyen nálam egy alkalmas felszerelés. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor sokat utaztam és az útvonal érintette a Tiszát, a Hármas, majd a Sebes Köröst, Berettyót, így...

Tavaszi pontyok magmixekkel
Megjelent: 2025. május 29. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A különféle főtt magvakkal történő etetés nemcsak kisebb-nagyobb tavainkon, de a sekély, gyorsan melegedő, lassú folyású csatornákon is rendkívül eredményes. Kezdetben a pontyok, majd a tavasz második felétől az amurok is előszeretettel látogatják a főtt kukoricával, búzával, kenderrel, és természetesen az elmaradhatatlan tigrismogyoróval etetett helyeinket.  A sekély, gyorsan melegedő Nádor csatornán nem tudnám elképzelni a tavaszi-nyári...

Dévérek a Szücsi-völgy tóból
Megjelent: 2025. május 22. | Forrás: Pető Gábor | Írások

Idén beneveztem a Szücsi-völgy tóra, egy kétfordulós horgászversenyre. Biztosan sokan láttátok már azt a videót, amelyben Szabó Bence rengeteg óriás dévérkeszeget fogott ezen a vízen. Emiatt a verseny fő célja az volt, hogy megfogjam életem dévérkeszegét, a jó eredmény elérése csak másodlagos  volt.   Az első fordulóra, március 16. napján került sor. Mivel a víz teljesen ismeretlen volt számomra – annyit tudtam róla, hogy nagyon nagy...

Pontyóriások keringője - Katlov Lake IV.
Megjelent: 2025. május 15. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Az első katlovi délutánunk és éjszakánk tapasztalatai és történései alapján kijelenthettük, hogy a mostani túránkat nem az éjszakai kapások fogják uralni. A pontyok aktivitása a nappali órákra esett, végig ez is volt a jellemző - s itt jegyezném meg gyorsan - hogy a tavalyi túránk során viszont csak és kivételesen az éjszakai órák voltak eredményesek, nappal lehetetlen volt kapást kicsikarni.  Ritka pillanatok egyike, amikor elállt az eső,...