Az Energo Team 2010-es vadonatúj matchorsóját, a Carp Expert Match 3000-t vittük el egy intenzív próbára. A helyszín a Tisza-tó volt, ahol a megállapodott, kedvező vízállás hatására a hírek szerint igencsak étvágyuknál voltak a halak. Egy jó horgászatért mindent, irány a víz!
ET Carp Expert Match 3000-es modelljét próbáltuk ki |
Bot nélkül nehezen lehetne boldogulni, a szintén vadonatúj ET Benzar Match 3.90-es változatát párosítottuk össze az orsóval. Egyensúlyban, összhangban tökéletes volt a szett. Jóféle Carp Expert monofil zsinórt tekertünk a zsírúj orsóra, s waggleres végszereléket készítettünk. A halványbarna zsinór sem ismeretlen számunkra, már több alkalommal is bizonyította, hogy lehet rá számítani. Ha már Carp Expert, akkor az etetőanyag is legyen az! A Gold Carp és a Red Carp keveréke már annyiszor bevált, hogy ezúttal is emellett tettük le a voksot. Ezt még simán „hígíthatjuk” pl. Maros Mixszel, vagy más jó minőségű kajával. Mi is így tettünk.
A felszerelés fontosabb elemei |
Kényelmes, kb. 20 méteres távolságban alakítottuk ki az etetést, a szél mérsékelt volt, a nap sütött, panaszra nem nyílhatott a szánk. Különösen azok után, hogy az első bedobást követően nem telt el 2 perc és a waggler szép lassan kiemelkedett. Az első dévér villámgyorsan megérkezett. Utána az első órában volt azért némi szünet, de később nagyon szépen ránk állt a hal, s minden dobást kapással vettünk ki. A legjobb csali a szúnyoglárva + csonti variáció volt, ezt ugyanúgy ették a dévérek, a karikák és az egyre nagyobb számban jelentkező laposkeszegek. A kapások zöme emelés volt, így az eresztéket folyamatosan lehetett feljebb csempészni, míg jóformán félvízen horgásztunk. A szűk 3-as vízen egy másfeles csapót jelentett. A taktika remekül működött, ahogy az orsó is. Ez a magas, de alacsonyprofilú dobbal ellátott orsó szinte észrevétlenül tette a dolgát, ami a legtöbb, ami elvárható tőle az adott keszegméreteket tekintve. A felkapókarja a sok dobás ellenére sosem tréfált meg, a hajtókarja kézre állt, a sebessége megfelelően gyors volt. Az alacsony profilú dob miatt a vékony zsinórból sem kell több száz métert felcsévélni, hogy a töltöttsége megfelelő legyen. Nagyon simán pereg le a damil, ami annak is köszönhető, hogy szépen „rakja” a zsinórt. Azért, ha már alacsony a profil, akkor meg kell jegyezni, hogy ha egy ilyen dobbal rendelkező orsó csúnyán pakolja a zsinórt, akkor ott már nagy baj van. Itt nem volt.
Az orsó modern kialakítású, „Carp Expert”-es színezetű | Bot, orsó és zsinór |
Egy másfél óra után - mint utóbb kiderült -, sorsdöntő mozzanatra szántam el magam. Az eresztéket visszaállítottam fenékre, és egy szem csemege kukoricát a horogra téve, az etetés legalját vallattam. Nem ritka, hogy a folyamatos víz közé koncentrált etetésből a durvább szemcsék az aljzatra is eljutnak, s ott nagyobbacska halakat tartanak meg. Rögtön akasztottam egy igen szép, majd 60 dekás bodorkát, s ezen fellelkesülve eltöltöttem ezen a legalsó szakaszon is egy kis időt. A következő feltolás már nagyobb halat hozott, a bevágás után felsírt a fék, és nyilvánvalóan ponty nyargalt a zsinór végén. Ez volt az igazi meglepetés! Inkább jobb dévért, vagy további kapitális bodorkát vártam volna. Ha nem is volt őkelme kapitális, jó erőben volt, a bot karikába görbülve mutatta, merre jár a hal, az orsó pedig, ha kellett, szorgalmasan és megbízhatóan adta a zsinórt. Rögtön eszembe jutott, hogy bizony a legelső, sok-sok keszeggel terhelt előke van még fenn, néhány szigorúbb horogszabadítás jelentősen gyengítheti a damil eredeti szakítószilárdságát. Mire ezen gondolatban túljutottam, már a felszínhez érkezett a halam, s egy igen szép, 1,80-as tőponty kavarta a habokat. Szerencsére az előke kitartott, igaz tényleg nagyon óvatosan fárasztottam. Sokadik alkalommal hagyta, hogy a kis „versenyszák” fölé vezessem, és engedelmesen simult oda a sűrű szövésű háló aljára.
A halványbarna zsinór már sokszor bizonyított nálunk | Waggleres végszerelék készült |
Persze a horogszabadítás és a kötelező körök után első dolgom volt az előke alapos megvizsgálása. Mit mondjak, csak az imádság tartotta az egészet. Nagy mázli volt, hogy kijött vele a ponty. Egy kicsit vastagabb előkét kötöttem, de a 12-es horogméreten nem változtattam.
Először pár dévér érkezett |
További fél órát próbálkoztam a legalján, s már épp feladtam volna 2-3 szúrós törpeharcsa után, amikor sikerült a második pontyot is megakasztani. Az előző ikertestvére volt, de már bátrabban tudtam fárasztani a vastagabb előkének köszönhetően. Viszonylag simán kerül a merítőbe.
Aztán a laposkeszegek vették át a hatalmat | A végére egész szép zsákmány gyűlt össze |
Ezt követően ismét a félvízen történő keszegezés következett, leginkább 30 deka körüli laposkeszegekkel. Ezek a csonticsokrot követelték, meg is kapták a friss csalit minden hal után. A laposkeszegek jelenléte egyébként örvendetes. A Tisza-tó régióban a ciánszennyezés után nagyon megritkult az állományuk, sajnos azon halfajok közé tartozott, melyek aktívak voltak, s jelentős csapataik voltak a legjobban sújtott élő folyószakaszon. Mesterségesen gyorsan lehetett pótolni a süllő-, ponty- és harcsaállományt, de a laposkeszegek csak lassan, „saját erőből” tudták újból feltornázni magukat a megfelelő mennyiségre. Ez hosszú éveket vett igénybe, de nagyon jó hír, hogy egyáltalán megtörtént. Ilyenkor csodálkozhat rá az ember a természet valódi erejére. Még a durva emberi beavatkozáson is túltette magát ez a faj, s képes volt megújulni. Ha a holtágak zsilipjei nyitva vannak, s egy kicsit mozgásban van a víz, akkor kerülnek be az élő folyóról a laposkeszegek hatalmas rajai. Hisz ezek alapvetően a folyót kedvelik, de a tavaszi belátogatás után gyakran egész nyáron benn maradnak.
Az orsó végig jól bírta a strapát | A három ponttyal sikerült a napi teljesítményt megkoronázni |
Visszatérve a horgászatunkra, estig meg egy pontyot sikerült akasztani, olyan másfeles forma pikkelyes személyében. A horgászat végén minden okunk megvolt az elégedettségre. Az ország egyik legnagyobb természetes vizén horgásztunk, s nem valami műanyag tóban, ahol még elbújni sem tud a hal. Mégis igen szép zsákmányra tettünk szert, kiválóan szórakoztunk, s komolyabb halakkal is sikerült a felszereléseket kipróbálni. Ennek ma már igencsak örülni kell, legközelebbre sem kívánunk magunknak - csak legalább ennyit!
Végül a halak visszanyerték szabadságukat |
Az ET Carp Expert Match orsó ahhoz képest, hogy kifejezetten az olcsóbb, horgászbarát árkategóriába sorolható, egy megbízható eszköznek tűnik, s abszolút alkalmas a rá kiosztott feladatok ellátására. Jól teljesített a folyamatos, sokdobásos horgászatban, de hasonlóképp a pontyokkal történő csatározásokban is. Persze a felszerelés minden elemének tökéletes összhangjára van szükség ahhoz, olyan elégedettség legyen úrrá a teszthorgászon, amit én éreztem a halak visszaengedése után!
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...
A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...
Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...