Iszapfelhő felett!

A ragadozó halaink viselkedését szinte lehetetlen kiismerni. Vannak alap szituációk, mikor valamely helyen szinte biztos, hogy számíthatunk megjelenésükre. Ilyenek az ajkadók környéke, a kövezések vagy egyéb tereptárgyak, de beszélhetünk egyszerű homokredőről is. Aztán van amikor számunkra érthetetlen módon olyan helyen jelennek meg amelyre ritkán számítunk, például az iszapon.

Eleve az iszap réteg taszítja a horgászokat, hiszen abba minden belesüllyed, a halak kopoltyújára rárakodik az iszap, és hasonló kifogásokkal élünk az iszappal szemben. Persze ebben van némi igazság is, de mint az X akták óta tudjuk, az igazság odaát van. A halak szempontjait nem ismerjük, mi miért történik, csak következtetéseket próbálunk levonni, sokszor, ezt némi tapasztalattal alátámasztva.

A lényeg, azonban az,hogy vannak helyzetek, mikor a ragadozók az iszapon tartózkodnak és vadásznak. Az iszapos terület persze lehet egy vastagabb vagy akár egy vékony iszap is, a lényeg, hogy az általunk vezetett csali nagy valószínűséggel belefog süllyedni. A normál jigfej talajt érve azonnal belesüllyed a talajba, ez bizonyos esetekben még jó is lehet a felkevert iszap miatt, de nagyrészt ez inkább zavarólag tud hatni. Az egyik megoldás, hogy ne süllyedjen az iszapba a csalink a Dropshot. A dropshotos módszer lényege, hogy az ólom fölött a főzsinórra van erősítve a horog, ez valóban működhet is hiszen az ólom fölött van a horog, melynek a távolságát tudjuk szabályozni. Nagyobb távolságban azonban a zsinór és a talaj által bezárt szög kicsi így közel kerül a talajhoz a csali. Természetesen az ólom és a horog távolságot tudjuk változtatni, ami segíthet abban, hogy a talaj, vagyis az iszap fölött maradjon a csalink.

A másik nagyszerű megoldás a Tokyo rigre elnevezett szerelék, ez egy egyszerű, de mégis zseniális előke. A legfontosabb alkotóeleme az ólom, amely egy huzalon csúszik. a végén pedig egy forgó van, ez csatlakozik egy kulcskarikába, amire a főzsinórunk vége, és a horog kerül. A horog lehet sima egyágú, vagy akár offset horog is, melyek alkalmazása az éppen meghorgászott terület akadósságától is függ. It a kulcskarika miatt a talajtól való távolság sokkal statikusabb, így biztosabbak lehetünk abban, hogy kellő magasságban van a talajtól a csalink. ezt legjobban fotókkal illusztrálva lehet elmagyarázni.

Mikor Dropshot és mikor Tokyo rig? Ezt nehéz megmondani. Talán mikor pontosan tudjuk hol vannak a halak akkor jobb a Dropshot, a keresésre, illetve a nagyobb terület átfésülésére pedig a Tokío rig lehet jó megoldás. Mivel mindkettőt lehet offset horoggal is szerelni így az akadóban is használható mindkettő egyaránt. Annyit megjegyeznék, hogy az alkalmazott plasztikok anyagára érdemes odafigyelni, érdemes ugyanis floating, vagyis felúszó anyagú plasztik csalikat alkalmazni amelyek elemelik egy picit a horgot, így biztosabbak lehetünk abban, hogy a csalink jó helyen kelleti magát. A horgászat metódusa hasonló a jiges horgászatéhoz, vagyis jól működik, az elemelem, besüllyesztem metódus, de nem kell attól félni, hogy a Tokyo rig belesüllyed az iszapba. hacsak nem estrém vastag iszapról beszélünk. De ez természetesen csak az alap, mivel itt még nem vesszük túl sok előnyét a Tokyo rignek.

Normál horoggal használva mint említettem, az akadó mentes terepek jöhetnek szóba elsősorban. Ezeken érdemes vontatni a szerelékünket, ami annyit tesz, hogy tényleg csak vontatjuk a csalit. Ez lehet sokaknak meglepő - régen én sem hittem benne - azonban, kiválóan tud működni, és ami érdekes sok nagy süllő szereti ezt az egyenletes talaj közeli csali vezetést.

Persze nem minden esetben. de ez valóban adott szituációban veszélyes fegyver lehet kezünkben. Mi jelent a Tokyo rig esetében ez a vezetés? Amennyiben összehasonlítjuk a normál Jiges technikával, akkor könnyen belátható, hogy a Jiges megoldással egészen a talaj közelében vagy adott helyzetben az iszapban vezetjük csalinkat. Míg a Tokyo riggel, egy picit elemeljük a csalit, és a talaj, vagy iszap felett tudjuk vezetni a csalinkat. Érdemes megjegyezni, a technikával kapcsolatban, hogy már régen is használtak hasonlót, csak akkor még halszelettel. Akkor az ólom egyik lényege az volt, hogy az ólom direkt felkeverje az iszapot, ezt elsősorban német horgászok alkalmazták. A tokyo rignél a vezetési stílusunk függvényében szintén ez történik, az iszapot felkeverjük a csalink alatt/előtt, így egy speciális effekt alakul ki a csalink körül. Mint említettem offset horoggal az akadókban illetve azok környékén is alkalmazhatjuk, ekkor is hasznát vehetjük, annak, hogy a csalink egy picit elemelkedik az ólomtól. Nem állítom azt hogy ez

lenne a minden, mindenesetre egy olyan lehetőség, ami lehet meghozza az átütést, akár több kapás elérése érdekében, akár egy kapitális hal megfogása reményében.