Az, hogy ismeretlen vízre megyünk versenyezni, egyáltalán nem újdonság számunkra. Közeledve az első teljes szezonunk vége felé, lassan, de biztosan eljutunk minden olyan versenypályára, ahol a rangos pontszerző versenyeket rendezik. A tiszakécskei Tisza-holtágon azonban korábban még nem jártunk. Rengeteg pozitív véleményt és tapasztalatot hallottunk erről a gyönyörű vízről, így izgatottan vártuk, hogy végre horgászhassunk is rajta! Alkalmat adott mindehhez a Lantos Mix-Nevis Feeder Kupa, amely az év harmadik pontszerző versenye volt június elején. Nézzük, hogyan sikerült a verseny csapatunknak!
Volt némi információnk a korábbi évek versenyeinek hála a vízterületről. Annyit tudtunk, hogy a halállomány nagyon változatos és nagyban függ az aktuális telepítésektől. Előfordult már korábban, hogy a dévér és a laposkeszeg volt a fő halfaj, ugyanakkor volt olyan verseny is, amelyen pontyra és kárászra kellett elsősorban horgászni. A távolság tekintetében viszont egyöntetűen azt hallottuk, hogy nem kell messzire dobni, 18-20 méter bőven elegendő. A pálya különlegességeként tartják számon azt, hogy az itteni keszegeket gyakran csak a legfelső vízrétegben lehet kapásra bírni, amely egy meglehetősen sajátos technika alkalmazását követeli meg.
 Csütörtökön Béla és én már tréningeztünk. |
 A versenypálya gyönyörű! |
Csütörtöki fogásom fele…
Edzésnap
Józsi a versenyt megelőző hétvégén ellátogatott Tiszakécskére, hogy személyesen is meggyőződjön arról, hogy valójában mit is lehet majd a versenyen fogni. Bizakodásra adott okot az, hogy rengeteg halat zsákmányolt, melyek között a dévérek és laposkeszegek voltak túlsúlyban, de fogott még amurt, kárászt és karikakeszeget is. Az 5 órás horgászat végén 60-nál is több hallal állt fel. Ezt hallva egyre csak fokozódtak várakozásaink a versennyel kapcsolatban! Úgy döntöttünk, hogy Béla és én már csütörtökön lemegyünk tréningezni, és megpróbálunk hasznos információkat gyűjteni a versenyre. Mindent a megbeszéltek szerint csináltunk, keszeghorgászatra készültünk, de azért megpróbáltunk termetesebb halakat is fogni közben, elsősorban pontyot. Aztán ahogy telt az idő, még kapásig sem igazán tudtunk eljutni. Éreztük, hogy valami nagyon nincsen rendben. Abszolút nem láttunk halra utaló jeleket, egy halmozgást vagy fordulást sem. Megérzésünket tovább erősítette, hogy mellettünk edzett a „hazai" csapat, akik szintén gyakorlatilag hal nélkül álltak fel a horgászat végén.
Nagyon el voltunk keseredve, hiszen ismét egy szenvedős hétvégének néztünk elébe. Pénteken már csatlakozott hozzánk Zoli, Józsi és Csabi is, akik alig akartak hinni a fülüknek, amikor elmeséltük nekik tapasztalatainkat. Úgy döntöttünk, hogy többen is kizárólag etetőanyaggal fogunk horgászni és megpróbálunk testesebb halat fogni, úgyhogy a föld használatát teljesen mellőztük. Józsi és Zoli pedig keszegeztek. Az edzés végi „terítékeink" meglehetősen szegényesek voltak megint.
 6-7 db hal, köztük pici dévér, lapos, kárász, amur és harcsa. Mi lesz ebből a versenyen? |
 Zoli fogásának kétharmadát jelentette súlyban ez a harcsakölyök. |
 Készültünk minden földi jóval! |
 Zoli és én, a jó szomszédok. |
Végül az esti csapatmegbeszélésen úgy döntöttünk, hogy kockáztatunk a versenyen és megpróbálunk célzottan amurra horgászni. Ez első hallásra meghökkentő lehet. Valószínűleg másodikra is. Nekünk is kellett barátkozni a gondolattal, azonban azt láttuk, hogy a pálya nagyon kis részén lehet ütemesen keszeget fogni, míg a többi helyen a bónuszhalakkal lehet csak eredményt elérni. Pontyot nem sokan fogtak a tréningeken, amurt annál többen, így mi is a torpedók megfogására koncentráltunk a versenyen. Viszont itt érkeztünk el az első (?) nehézséghez. Mivel fogjuk meg az amurt? Köztudott, hogy az édes és az erjesztett etetőanyagok alkalmasak erre a feladatra. Utóbbi volt is nálunk bőven, savanyúval viszont abszolút nem készültünk. Egy hirtelen ötlettől vezérelve azonban csapatvezetőnkkel, Lukácsi Bélával úgy döntöttünk, hogy feláldozzuk a pénteki pihenőidőnket és hazamegyünk a „titkos fegyverért".
Két keverékkel vágtunk tehát neki a viadalnak, melyek a következők voltak:
Első forduló
 A megakasztott halakat muszáj volt kivenni! |
 Szombaton ezzel nem is volt gondunk. |
A verseny első fordulójában ismét bekövetkezett a már-már szokásosnak mondható „két versenyzőnk egymás mellé kerül" jelenség, ugyanis Zolival szomszédok lettünk 5 órára. Szerencsére azonban mindketten a szektorunk szélén ültünk, így nem voltunk egymás ellenfelei. Az amuros taktika sokáig csak nekem működött a csapatból, a horgászidő végére azonban megérkezett Zolinak és Bélának is a várva-várt torpedó! Mindketten a forduló utolsó 5 percében akasztották meg és fárasztották ki aznapi zsákmányuk egészét. Józsinak is sikerült egy amurt fognia, azonban az sajnos nagyon aprócska volt, így nem nyomott sokat a latba. Csabinak azonban még ennyi sem jutott szombaton, sajnos a pálya leghaltalanabb részén horgászott. Egyértelműen a savanyú kaja működött ekkor, az édes etetőanyaggal csak pár kisebb keszeget tudtunk fogni, a jó halak egytől egyig az erjesztettre jöttek.
Zoli alaposan kicentizte, de ki tudta venni a 2 kg feletti amurt 3 perc alatt!
Első napi eredményeink a következők voltak:
 A taktika működött ott, ahol volt amur! |
 Competition feederrel amuroztunk! A hétvége során főként a hosszabb, 360-as és 390-es darabok játszották a főszerepet. |
Második forduló
Vasárnapra volt köztünk olyan, aki változtatott a horgászatán, mégpedig annyiban, hogy az édes kaját helyezte előtérbe a savanyúval szemben. Ennek az volt az oka, hogy szombaton több ponty is „elesett", megfogóik pedig édes, klasszikus pontyos etetőanyaggal csapták be őket. Természetesen a savanyú keverék is nálunk maradt, úgyhogy bizakodtunk, hogy valamelyik működni fog. Fortuna azonban közbeszólt. Józsi, Csabi és Zoli is egy szektorba húzott, mégpedig abba, ahol bónuszhalaknak se híre, se hamva nem volt szombaton és az edzésnapok során sem. Ezzel gyakorlatilag minden borult számukra, de sajnos az ilyen taktikában benne van ez az eshetőség is. Biztos, ami biztos, én is összehúztam Bélával, viszont mi a pályának egy lényegesen jobb részén ültünk.
A vasárnap Bélának sikerült a legjobban, 4 amurja, melyeket, kivétel nélkül, az édes kajával fogott, egy szektor hármast eredményezett neki. Nekem is horgomon volt a jó szerepléshez szükséges amur, azonban az sajnos idő előtt elköszönt, valószínűleg elharapta az előkémet. Ez sajnos nem fért bele ezen a haltalan versenyen, így egyedül Béla eredményében bízhattunk a végkifejletet illetően.
Gyakori látvány volt ez vasárnap!!
Csabinak nem volt szerencséje ezen a hétvégén.
Vasárnapi eredményeink:
Végeredmény
A verseny végére kiderült, hogy a túlzott mennyiségben jelen lévő kékalgának volt köszönhető az, hogy ilyen szerény fogásokkal zárult a verseny. Ezzel sajnos nem lehet mit kezdeni, felkészülni rá lehetetlen. Megpróbáltunk alkalmazkodni a körülményekhez és, én legalábbis úgy gondolom, hogy amit lehetett, azt kihoztuk a helyzetből. Pontot ez alkalommal egyikünk sem szerzett, azonban Béla nem járt tőle messze.
Összesítésben:
Így ért véget a 2017-es esztendő harmadik pontszerző versenye. Legközelebb a Velencei-tavon lesz versenyünk, az egyéni országos bajnokság. Igyekszünk a lehető legjobban felkészülni rá, nem lesz gyerekjáték az sem!
Addig is, köszönjük a sok biztató üzenetet mindenkinek! Csapatunk eredményeiről, hétköznapi horgászatairól első kézből kaphattok további információt a Benzar Mix Hungary Facebook oldalon, úgyhogy érdemes minket követni!
Forrás: Szabó Bence Fotók: Lukácsi Béla és Szabó Bence
Még április utolsó hetében kapott kis csapatunk lehetőséget arra, hogy az Alföld szívében, az akasztói pontyparadicsomban horgásszon. A gyönyörű környezetnek, a színükben, méretükben és habitusukban is különleges, saját nevelésű szíki óriáspontyoknak ugyan ki tudott volna ellenállni? A nappali órák nyarat idéző hősokkja, és a napok óta változatlanul magas légnyomás nem sok jóval kecsegtetett, de még szép, hogy megpróbáltuk. A klasszikus, sokat...
A lassú felmelegedés és a megállíthatatlanak tűnő, folyamatos apadás jellemezte nyár legelejére a pontyairól és amurjairól híres Nádor csatornát. A tiszta, sekély vízben az átütő fény miatt a halak, pláne a nagytestű egyedek rendkívül óvatosan táplálkoztak, kerültek minden gyanúsat, nagyon nehéz volt túljárni az eszükön a könnyűnek és egyszerűnek amúgy sem nevezhető pályán. A csatorna vizszintjének apadását tökéletesen nyomon...
Megvallom őszintén, pergetni és különösen balinozni én akkor szeretek, amikor éhes halra horgászhatok és a balinok harsány rablásaikkal messziről árulkodnak arról, hogy hol is találom őket. Node ehhez az is kell, hogy erre felkészülten járjam a vizek partját, vagyis MINDIG legyen nálam egy alkalmas felszerelés. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor sokat utaztam és az útvonal érintette a Tiszát, a Hármas, majd a Sebes Köröst, Berettyót, így...
A különféle főtt magvakkal történő etetés nemcsak kisebb-nagyobb tavainkon, de a sekély, gyorsan melegedő, lassú folyású csatornákon is rendkívül eredményes. Kezdetben a pontyok, majd a tavasz második felétől az amurok is előszeretettel látogatják a főtt kukoricával, búzával, kenderrel, és természetesen az elmaradhatatlan tigrismogyoróval etetett helyeinket. A sekély, gyorsan melegedő Nádor csatornán nem tudnám elképzelni a tavaszi-nyári...
Idén beneveztem a Szücsi-völgy tóra, egy kétfordulós horgászversenyre. Biztosan sokan láttátok már azt a videót, amelyben Szabó Bence rengeteg óriás dévérkeszeget fogott ezen a vízen. Emiatt a verseny fő célja az volt, hogy megfogjam életem dévérkeszegét, a jó eredmény elérése csak másodlagos volt. Az első fordulóra, március 16. napján került sor. Mivel a víz teljesen ismeretlen volt számomra – annyit tudtam róla, hogy nagyon nagy...
Az első katlovi délutánunk és éjszakánk tapasztalatai és történései alapján kijelenthettük, hogy a mostani túránkat nem az éjszakai kapások fogják uralni. A pontyok aktivitása a nappali órákra esett, végig ez is volt a jellemző - s itt jegyezném meg gyorsan - hogy a tavalyi túránk során viszont csak és kivételesen az éjszakai órák voltak eredményesek, nappal lehetetlen volt kapást kicsikarni. Ritka pillanatok egyike, amikor elállt az eső,...
Európai Uniós Pályázataink