Alighogy véget ért a Tubertini Kupa Szegeden, a Maty-éren, máris lehetett készülni az újabb megmérettetésre, a Top Mix-Preston Feeder Kupára, amely a ranglista második állomása volt idén. A versenyt, a szokásoknak megfelelően, a Balatonújlak melletti Mária-csatornán rendezték. Nem kertelek, nem a Mária a szívünk csücske. Nagyon nem. Ugyanakkor ez is egy olyan pálya, ahol sokat lehet tanulni és fejlődni, még akkor is, ha a sorsolásnak itt jóval nagyobb szerepe van annál, mint talán kellene. Sajnos vannak a víznek, egészen pontosan a versenypályának olyan részei, ahonnan gyakorlatilag lehetetlen jól szerepelni, míg a szélső helyekkel képtelenség felvenni a versenyt. További nehezítő körülmény, hogy a halfauna is roppant változékony. Igen, változékony, hiszen sok múlik a hőmérsékleten és időszakon abból a szempontból, hogy tartózkodik-e éppen balatoni keszeg, dévér és/vagy karika, a csatornában, esetleg az ott lakó kárászokra kell készülni és közülük kell a lehető legtöbbet horogvégre csalni. Ezen az április végi hétvégén szerencsénk volt, hiszen nagy mennyiségű keszeg, elsősorban dévér volt a pályán, így a taktika az ő megfogásukra irányult.

Újra benépesült a pálya, 111 versenyző horgászott a versenyen.

Edzésnap

Sajnos most is mindössze egyetlen nap állt rendelkezésünkre a víz megfejtésére. Mivel nem volt biztos információnk a halfaunára vonatkozóan, így ketten keszegre és ketten kárászra horgásztunk. Hamar egyértelművé vált, hogy a keszeg lesz a domináns halfaj a versenyen és melléjük kell fogni néhány kárászt, melyek súlya akár a kilót is elérheti. Józsi és én sem erőltettük túl sokáig a kárászozást, mert értelmetlen volt, így az edzés második és harmadik harmadában már mi is keszegeztünk. Bár az időjárás nem volt túlzottan kegyes hozzánk, hiszen végig esett az eső, egészen jót horgásztunk! Fejenként fogtunk 30-40 dévért, néhány karikát és egy-egy kárászt is, úgyhogy az összfogásunk bizakodásra adott okot! Az etetőanyag terén, mint mindig, most is törekedtünk arra, hogy több alternatívát kipróbáljunk, így volt, aki a Competition kaját próbálta, volt, aki a dévérest és persze a ponty-kárász fantázianevű sem maradhatott ki a sorból. Végül a versenyre egy sötétebb tónusú keveréket állítottunk össze, melynek alapja a Benzar Platica (dévér) és Competition etetőanyag volt, melyhez adtunk némi angolmorzsát, illetve nagy mennyiségben használtunk löszös agyagot is.

Nagyszerű horgászat kerekedett a tréningből!

A bónusz kárászoknak nagy jelentőségük volt!

Keszeghorgászatban Zoli a legügyesebb!

Béla fogta a nap legszebb dévérét!

Első forduló

A taktika adott volt, 16 méterre terveztünk pörgős keszeghorgászatot, melyhez egy viszonylag nagy, 10-15 dobásos alapozást végeztünk etetőanyaggal, némi vágott gilisztával és fagyasztott csontival, valamint földes szúnyoggal. Az edzésen ez működött, így bizakodtunk, hogy a versenyen is sikeres lesz. A sorsolásnak túl nagy jelentőséget (ekkor még) nem tulajdonítottunk így, hogy nagy mennyiségben volt keszeg a pályán. Nem szerettünk volna összehúzni egymással, ennyi volt mindössze a kívánságunk. Na, ebből az lett, hogy Józsi, Zoli és én gyakorlatilag egymás mellé, egy szektorba kerültünk. Mit mondjak, nem voltunk túl boldogok. Mindenesetre ezeket a helyzeteket is meg kell oldani valahogy, úgyhogy nagy lendülettel vetettük bele magunkat a készülődésbe. A forduló kezdetét jelző dudaszó után azonban nem minden úgy alakult, ahogyan vártuk. Kínkeserves első óra következett, hiszen mindössze 3-4 halat tudtunk fogni mindannyian. A taktika nem működött. Józsi és Zoli kitartottak a 16 méter mellett, én azonban csináltam egy másik etetést 12 méterre. Innen szerencsére elkezdtem fogni a dévéreket viszonylag folyamatosan, jó ütemben. Közben Zolinak is beindult a peca, sorra fogta a hol röptetős, hol szákolós keszegeket. Józsinak viszont nagyon döcögött az első forduló. A mi szektorunkban döntőnek bizonyultak a bónuszhalak, néhány versenyzőnek sikerült egészen termetes kárászt, sőt, kárászokat fogni, de olyan is volt, aki egy másfeles pontyot zsákmányolt. Mindhárman a szektor középső részére saccoltuk magunkat, úgyhogy kíváncsian vártuk a mérlegelést. Végül Zoli 6860 grammal a 4., Józsi 3460 grammal a 10., én pedig 5830 grammal a 6. helyen zártam. Aztán megkaptuk a hírt, hogy Béla 8020 grammot fogva második lett szektorában! Így, mindannyiunk eredményét látva, szomorúságra nem volt okunk, hiszen ebből, főleg Béla és Zoli eredményéből még bármi lehetett vasárnap!

Az első órában csak a fejünket vakartuk.

Béla remekelt szombaton!

Az első fordulóban egy 6-ost fogtam.

Kettővel mellettem Zoli 4-es lett!

Második forduló

Az első nap tapasztalatai alapján végül egyedül a távolság és a csalizás kérdésében módosítottunk. Többen is a 12 métert helyeztük előtérbe, azonban volt olyan is, aki inkább a 16-ra szavazott. Zoli szombaton halainak többségét egy gilisztafarok és néhány szál szúnyog kombinációjával fogta, így ezt a csalit jobban erőltettük vasárnap. Sorsolásunkat az edzésnap és a verseny első fordulójának tapasztalatai alapján értékeltük röviden. Nekem volt a „legszerencsésebb" kezem, hiszen sikerült a pálya megszakítás melletti, bal oldali helyét kihúznom, ahonnan sem az edzésen sem szombaton nem tudtak értékelhető eredményt elérni, de még a környékből sem. A többiek helyeiben semmi kivetnivalót nem találtunk, úgyhogy joggal reménykedhettünk benne, hogy sikerül valakinek pontot szerezni. Pályaszinten nem lehetett azt mondani, hogy kevesebb lett a hal, azonban jóval finnyásabban táplálkoztak és, ahogyan az lenni szokott ilyenkor, sokkal nehezebb volt kapást kicsikarni. Többet kellett variálni az előke hosszával, váltogatni kellett a csalikat és, nálam legalábbis, az üres kosárral történő horgászatnak is teret kellett engedni. Ezt az indokolta, hogy, bár darabszámra sok halat fogtam (34), azok mégis nagyon apró karikák voltak. Semmiképp sem szerettem volna jóllakatni őket, így sokszor csak az üres kosárral horgásztam percekig. Ezzel elértem, hogy legyen folyamatos érdeklődés az etetésem, mégse teljenek el az ott tartózkodó halak. A forduló egésze alatt ütemesen fogtam a halat, azonban az egyedsúly miatt ez csak egy tizedik helyre volt elég a 14 fős szektorban.

Sziszifuszi volt a vasárnapi napom.

Józsi a haltalan helyéből kihozta a maximumot!

Béla, hozzám hasonlóan túl sok pontot gyűjtött vasárnap, így ő is elvesztette esélyét a pontszerzésre, hiszen 12. lett a szektorában. Józsi a pálya leghaltalanabb szekciójában lett 6., ami igazán jó eredmény! DE! Hamarosan jött az információ, hogy Zoli a szombati 4 pontjához vasárnap mindössze 3-at tett hozzá, így 7 ponttal reális esélye volt az első 20-ba kerülésre! Végre megjöttek neki is a bónusz kárászok, amelyek hihetetlen nagy jelentőséggel bírtak!

Zoli vasárnap is remekül horgászott!

Jutalma egy szektor 3. hely lett!

Béla nem ismételte meg a szombati eredményét.

Ezúttal a sok kicsi ezúttal nem ment sokra.

Zoli a 20-ban!

És igen! Zoli 19. lett a versenyen, így 2 ranglistaponttal gazdagodott! Nagyon örültünk ennek mindannyian, hiszen közös munkánk gyümölcs ez. Zoli az egész hétvégén kiválóan horgászott, így maximálisan megdolgozott ezért a 2 pontért. Sajnos nekünk, többieknek az egyik nap rendre rosszul sikerült, így a középmezőnyben zártunk. Béla végül 14 ponttal az 51. lett, Józsi 16 ponttal a 68. helyen végzett, én pedig szintén 16 ponttal 66. lettem. Mindent összevetve, valamivel közelebb kerültünk a csatorna titkainak megfejtéséhez, azonban még mindig rengeteg itteni horgászat vár ránk! Bíztunk abban, hogy a most szerzett tapasztalatokat majd a csapat ob-n kamatoztatni tudjuk, sajnos azonban tévedtünk. Ez azonban már egy másik cikk témája lesz!

Addig is, köszönjük a sok biztató üzenetet mindenkinek! Csapatunk eredményeiről, hétköznapi horgászatairól első kézből kaphattok további információt a Benzar Mix Hungary Facebook oldalon, úgyhogy érdemes minket követni!

Forrás: Szabó Bence Fotók: Lukácsi Béla és Szabó Bence