Már egy év is eltelt azóta, hogy első forgatásom helyszínéül a Patkó horgásztavat választottuk ki. Ez a tó a környéken igen elismertnek számít, gyönyörű amúr és egyre inkább fejlődő ponty állományának köszönhetően! Nem titkolt célom volt a forgatás alatt egy gyönyörű amúrt a kamerák elé mutatni, de sajnos akkor ez a célom nem teljesült ezért eldöntöttem, hogy visszatérek és megfogom a hőn áhított halat!

Fel is vettem a kapcsolatot Tóth Péter tógazdával, aki remek vendéglátó és mindig készséggel áll az ide látogató horgászok rendelkezésére! Lefoglaltam a tavon már-már hírhedt 17-es állást, melyen sok nagytestű amúr feküdt rövid ideig bölcsőben és pózolhatott a kamerák előtt!

Nagyhalak esetén mindig érdemes magunknál tartani.

Természetesen nagyhalas pecára készülvén a csalikat is úgy válogattam össze, hogy igazi amúr csemege legyen, mely elsősorban a nagyobb testű halaknak nyújt ínycsiklandó falatot! Ha ilyen csalit keresünk nem is férhet kétség hozzá, hogy az idei évben piacra kerülő világújdonság, a Pro Corn Wafter lesz a megfelelő választás! Az alap koncepcióm az volt, hogy egy gondos helykeresést követően egy nagyfelületű alapozó etetés széleit fogom meghorgászni Varga László cimborámmal. Etetésre magmix-et használtunk, ugyanis igyekeztünk szelektálni, így a hagyományos értelemben vett etetőanyagok nem jöhettek szóba! Csaliként alapvetően tigrismogyorót fűztünk a horgaink alá, melyeket a fent említett Pro Corn Wafterrel vagy ananászos Turbo Pop Up-al könnyítettünk ki. Nagy csalikhoz természetesen nagy horog is dukál, így a Maruto márka palettájáról választottunk 4-es illetve 6-os méretben vastaghúsú, erős horgokat, melyek elengedhetetlenek az amúrhorgászat során! 

Grippa ólmok a köves talajon is jól ülnek.

Mivel a cél a nagyhalak megfogása volt, így etetőkosár helyett Go Green nehezékeket alkalmaztunk. Mivel az aprószemcsés etetőanyagok könnyen és gyorsan bevonzanák a kisebb méretű pontyokat ezért egy ilyen horgászat esetén érdemes inkább nehezéket használni és koncentráltan pár szem bojlival, illetve magvakkal etetni a helyet. Ekkor elkerülhetjük a nem kívánatos méretű halak folyamatos bombázását és hagyunk elegendő időt az öregebbeknek is hogy odaférjenek az étekhez!

Flat ólmokkal iszapos terepen lehetünk eredméyesek.

Természetesen az ilyen fajta nehezékek terén fontos tudnunk, hogy milyen körülmények között fogunk horgászni, ugyanis minden terepviszonyhoz és módszerhez más és más kialakítást kell választanunk, hogy eredményesek legyünk. Nem mindegy tehát, hogy egy törésoldalon vagy egy iszapos aljazon horgászunk, dobós, illetve húzós horgászatra érkezünk. 

Dobós horgászatra sem mindegy mit választunk!

Jelen helyzetben mi kemény, sóderes talajra helyeztük el szerelékeinket, nagyjából 120-130 m távolságban. Ez a távolság még nem igényel extrém nagy nehezéket, sem különleges kialakítást, azonban két különböző formát (In-line Zeppelin és In-line Grippa) tesztelve ezen körülmények között egyértelműen az in-line grippával szerelt végszerelék volt az eredményesebb. Egyrészről a grippa stabilabban megállt a köves talajon és kevésbé mozdult el a felkínálás helyéről mire a partra értem, másrészről pedig ez a kissé „csepp” formájú, laposabb nehezék az esetek nagyrészében sokkal stabilabb és effektívebb önakasztást eredményez!

Pontyhorgász születik, épp egy Black Shadow Carp avatása zajlik.

Dolgozott az új bot! Ezek a kerek pontyok rendkívül jó erőben vannak!

A jó helyválasztásnak és az attraktív, újdonság erejével ható csaliknak hála nem kellett sokat várni az első halakra. Az első behúzást követően kb 2 óránként volt 1-1 jelentkező az egyes végszerelékeken. Ezek a halak kivétel nélkül 5-7 kg közötti pontyok voltak. Természetesen a nászra készülve gyönyörű hasas halak voltak, melyeket gyors horogszabadítás és fénykép után azonnal szabadjára is bocsátottunk.

Érkeztek a szebbnél szebb jószágok.

Természetesen a nagyhalak horgászatában benne van a halvesztés esélye is, nem volt ez másképp velem sem ezúttal. Egy jónak tűnő hal beugrott a horgászott öbölben található bedőlt fa ágai közé, amire hiába mentem rá csónakkal, nem tudtam kiszabadítani a szereléket. Esélyem sem volt, szakadtam. Ezekben a helyzetekben két dolog is fontos szerephez jut a halak, illetve környezetünk védelmében! Ez pedig az elhagyós végszerelék, hogy ilyen helyzetben a hal legalább a súlytól szabadulni tudjon, valamint a közönséges ólmok Go Green-re történő leváltása, ugyanis ezek a környezetbarát Cink ötvözetek egyáltalán nem szennyezik a környezetet. 

Napközben már olajozottan működött a gépezet, az etetésről egyre darabosabb halak érkeztek. Képen Varga László és 8 kg-os tőpontya!

Ezt a szakadást követően gyorsan újra csaliztam és behúztam az etetésre. Ekkor növeltem a csaliméreten is. Kettő szem Pro Corn alá kettő szem tigrismogyoró került. Az eredmény azonban számomra is meglepő volt. Egy maszatolós kapásra bújtam elő a sátorból, amikor a botra ráemelve jó súlyt éreztem, ugyanakkor minimális ellenállást. Tartva az akadóba úszástól kicsit erőltetni kezdtem a halat az ellenkező irányba melynek hatására viszonylag gyorsan elénk is ért az elkövető. Mikor aztán sikerült felemelnem ellenfelem, a víz tükre alatt egy csodaszép, hatalmas amúr jelent meg. Mire felocsúdott volna már bele is vezettem a merítőbe és ő már az enyém volt. Mérlegelést követően biztossá vált, hogy megvan amiért jöttem, megdöntöttem saját amúr rekordom ezzel a meseszép, vaskos torpedóval!

Érte jöttem! Egy gyönyörű torpedó 11 kg fölött! 

Szeretem mikor az eltervezett stratégia beválik. Az alapozó etetés, a kapásonkénti gazdag ráetetés, a Go Green-el ellátott végszerelék és a Pro Corn Wafter-tigrismogyoró párosítás mai napon is verhetetlennek bizonyult! A napot 6 ponttyal és ezzel az amúrral zártuk és sajnos volt két halvesztésünk, de nyugodt lelkiismerettel dőlhetünk hátra, hiszen tudjuk, hogy sem a halban, sem a vízben nem tettünk kárt a benthagyott szerelékkel! Aki még nem élte át az amúrfogás örömeit az látogasson el ide, és tárazzon be Carp Expert magmix-ekből, Go Green-ekből valamint Pro Corn Wafterekből, ugyanis ezek „sodrófák” aztán tudnak enni is és küzdeni is!