Horgász felszerelés, horgászcikk, horgász portál online
Bejelentkezés | Rólunk | Felhasználói infók | Karrier | Kereskedői regisztráció | Európai Uniós Pályázataink | Kapcsolat
Energofish Kft.
  1. Főoldal
  2. Írások
  3. Szarból aranyat...
Szarból aranyat...
Vissza
Megjelent: 2007. október 19. | Forrás: Pásztor István | Írások Megfigyelésem szerint egy nagy márna mindennél nagyobb…


Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Sokat gondolkodtam, hogy milyen címet kellene adni. Kicsit webshoposan az „Impacttal nagymárnára", vagy atom lazán az „Egybõl egy". Persze csak poénból. Adta volna magát a „Fergeteges forgatás", mivel épp Damil és csomó adást vettünk fel… Sõt a patetikus „Visszatérés"-nek is van létjogosultsága, mivel az elsõ Damilt két évvel ezelõtt épp a budai alsó rakparton rögzítettük. Politikai túlfûtöttségbõl az „Egy kapás, négy bajusz, öt csonti" is szóba jött.
Kishitûségem szülte volna a „Szerencse fiá"-t, mivel egy ilyen hal fogásához nem nélkülözhetetlen az (mint tudjuk bácpenszer óta) MF azaz a mázli faktor. Talán ez áll mindenhez a legközelebb, igaz, ez a hal már járt nekem…

Reggel hét után ketten tanakodtunk azon, hogy pontosan hol és mivel üljünk, illetve álljunk le a Petõfi-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszon. Balázs barátom már látott az elõzõ napokban szép fogásokat, fárasztásokat a mûegyetemi szennyvízkifolyó környékén, a hely makroszkopikusan tehát adott volt. Itt két kifolyó is van egymás mellett. A felsõt választottuk. Egy kérdés maradt már csak: feeder, vagy úszó? A szennycsatornára pillantva nem sok értelme lett volna az etetõanyagos kosárnak.
Elég akadós a terep (egy bácsika csak az alatt az idõ alatt szakított be két szerléket, amíg tanakodtunk), számomra pedig ráadásul teljesen ismeretlen. Ismerjük az olyan horgászatokat, amik úgy kezdõdnek, hogy elsõre leakad a cucc… Nem fájt a fogam a percenkénti szerelgetésekhez, és zsinórtisztításhoz, maradtam az úszózásnál.
Négygrammos úszó, de nem az itt divatos bója, hanem egy megkopott hárompontos. Három összehúzott ólommal letudtam a súlyozást, arasznyira ettõl, a fõzsinórra direktben került fel a 10-es horog, egy Drennan Carbon Chub.


Méreteink: 191cm/82kg, ill., 66cm/4,9kg; mégis egy súlycsoportban voltunk

Két hal ugrott csupán, de mindkettõ beljebb, az úszós vonal két-háromszoros távolságára. Ettõl még bíztató jelnek tudtuk be a dolgot. Közben egy spori célirányosan, tõlünk úgy 50-60 méterrel lejjebb leült egy egyébként barátom által kiszemelt helyre (mint késõbb megtudtam, az a dévéres pálya: márgás, kevésbé akadós, és ott ülepszik le végleg a kifolyó tartalma).


Kötelezõ fotó a felszerelésrõl: ET Impact Telematch (8 részes) 450cm, 5-20g-os bot, Ryobi Zauber 2000 – jól dolgoztak együtt

A kifolyóból azonosíthatatlan és sajnos nagyon is azonosítható dolgok is felbukkannak idõrõl-idõre. Ez a szerves koktél, vagy nevezzük nevén „szar-infúzió", még másként „reciprok-beöntés" a folyóban élõ életközösség számára szinte még jól is jön. Vélhetõleg rendesen felépül a táplálékpiramis erre a busás alapra, persze a nagyobb halak is szívesen vevõk egy-egy ingyen falatra… Itt aztán lehet tudni, mitõl híznak…



A kifolyónak határozott sodrása van és ez a Dunában ottlétünkkor 5-10-15 méteres csóvaként meg is mutatkozott. A két folyóvíz találkozásának határát úsztattam vissza-vissza tartva, hosszan, a végén akár egy percig is megtartva, megvárva, míg kicsit kijátszotta a sodrás a part felé a sekélyebb részre.
Az ilyen húzósvizes-visszatartós mókához jobb lett volna egy nehezebb úszó, kicsit nagyobb súlyozás, de boldogultam a négy grammal is. A lényeg végülis az, hogy a fenéken döcögjön a csalink, amit úgy érhetünk el, ha az ólom is lehetõleg a fenéken (visszatartva a fenéktõl kicsit elemelkedve) vagy annak közelében van.



Tizedik úsztatásra elakadtam. A szereléket csak erõszakos, kézbevett-zsinóros technika árán szereztem vissza. A horog kicsit kihajlott, és ki is csorbult. Körömmel vissza tudtam állítani az eredeti formát, a hegye még szúrt – gondoltam, az elsõ kapásig pont jó lesz, miként arra is, hogy a következõ úsztatásnál beszakítsam.
Pár perc múlva aztán egy megtartás közben, az egyébként gyakran elmerülõ úszó félreérthetetlen mozgással bukott alá.
Akasztok, ült, a kamera forog.


Egybõl tudtam hogy hal, bár meg sem mozdult jóformán eleinte. A négy és feles bot és finom damil azonnal felvette minden moccanását.
Nem sok márnát akasztottam életemben, itt, a rakparton konkrétan kettõt. Még gyerekkoromban, fenekezõvel. Azok mentek, mint egy ló, a folyásnak felfelé, pedig csak 35 és 38 centisek voltak. Hatalmas élményt jelentett akkor megfogni õket.
Ez a jószág viszont nem igazán tudta eldönteni, hogy mit akarjon. Kilépett néha a meder felé, lehúzott pár métert, de mindig sikerült visszatornázni. Nem tudtuk mi ez. Harcsa is lehetett volna nyugodtan, a viselkedésébõl és a helybõl adódóan (itt márnázás közben sok harit akasztanak, de csak keveset szákolnak).


Némi hordalékot magára vesz a felszerelés, ha kifolyónál pecál az ember. (10-es horog, öt csonti, ólmok összehúzva. A szerencsehorog egyébként a szákban leszakadt, majdnem benne felejtettem a halban, nagy erõkkel sikerült csak a visszaengedés elõtt kiakasztani a csókos felsõajakból

Végig jó volt a kontaktus a hallal, a bot ragyogóan dolgozott, ez majd látszik a felvételen is talán.
Nagy mutatványokkal nem készült szerencsére az állat, inkább szép lassan, úgy tíz perc alatt kábé, feltornázta magát elém, a kifolyó alá közvetlenül. Ott állt meg a tiszta víz és a mocsok határán, itt pillantottuk meg elõször az úszót, de kellett még vagy öt perc, hogy a hal is feltûnjön.
Erõltettem kicsit, hogy érezze, nekem is vannak tartalékaim: jött is felfelé, a zsinór egyre nagyobb része vált láthatóvá, rátapadva a szennyvízkifolyók örök díszeivel, a szmötyicsimbókokkal...


Nem igen lehet ugrálni ilyen szakítóerõvel, viszont sokat segít fárasztásnál a jó csomótûrés és az ideális nyúlás

Márna! Gyönyörû aranyló test bukkant elõ a zagyszínû vízbõl. Idõközben kisebb szurkolócsapat verõdött össze mögöttem. Na ilyenben is a Balcsin volt utoljára részem, vagy húsz éve… Az a kétkilós ponty akkor mindennél nagyobb volt.
Ez a márna túl van a két kilón, bõven. Fenséges jószág. Amilyen eleganciával adja tudtomra, hogy õ még maradna egy kicsit, az utánozhatatlan: komoly gépészkedés közben felhúztam többször is víztetõre az orrát, ám mindannyiszor visszafordult, és még húzott pár métert. Az orsó fékje szó nélkül adta a szükséges zsinórt, ha kell, milliméterenként. De nem kellett sokat adakoznia, nem akart messze menni a bajszos. Jóllehet, nem is hagytam már.
Nem téptem, az hülyeség is lett volna, de erõsen tartottam, amint lehet visszanyertem a damilt és kényszerítettem óvatosan felfelé.
Közben összeraktuk a merítõt.
Pár percre rá már kezesebb lett a hal és sikerült fent tartani, nem segíthette a sodrás annyira. Úgy tûnt elérkezett az idõ, de az elsõ szákolási kísérletrõl még hallani sem akart, újra elszaladt, de ez volt az utolsó futása. Újra felpumpáltam a végig karikába hajló bottal, ami tényleg jól dolgozott, hatékony eszköznek bizonyult egész idõ alatt.


Magához tért, aztán ment vissza

Itt a pillanat.
A márna újra fent, a feje a sodrás felé áll, de nincs idõm tétlenkedni, a merítõt elé tartom, és bár a hálót kicsit kifordítja a víz, belekényszerítem a halat nagy nehezen.

A parton pár fotó és rövid mozgókép készül róla, rólunk, amit veszélyesen jól tûr. Teljesen elfáradt. Nem csodálom, én is érzem a kezemben a vívást.

Tíz percig, ha nem tovább, istápolom egy kevésbé mocskos partrésznél, közben egy hajó hullámai is betakarnak, csak, mert nem akarom útjára engedni idõ elõtt. A kéretlen vízmozgás viszont segít is: magához téríti a hatalmas testet. Érzem, már úszna. Pár tempóját még visszafogom, hogy meggyõzõdjek róla biztos-e a dolgában, aztán útjára engedem.

Igazán már be sem dobnék, annyira elégedett vagyok, de talán nem is ez a jó szó. Nem gondoltam volna, hogy ilyen zsákmányt tartogat nekem szûkebb szülõföldem Dunája… Úgy látszik, érdemes néha visszatérni a gyökerekhez...


Ez maga a hely… a helyi spori utánam állt be, õ inkább maga elõtt tartotta a szereléket
Tavaszi eső harcsát ígér
Tavaszi eső harcsát ígér
Megjelent: 2025. április 02. | Forrás: Kiss Gábor | Írások

Március elején téli alacsony vízállásban, majd a hónap végén már áradó vízben kellett keresni, megfogni a tiszai harcsákat.  A kisvizes peca nagyon nem volt egyszerű, így nagyon örültem, hogy az áradó Tisza, mint annyiszor már, a segítségemre sietett. A tavaszi, zavarosodó, melegedő, áradó víz kimozdítja téli tartózkodó helyeikről a halakat, így a harcsákat is, éppen ezért, ha szorgalmasan keresgélünk, előbb-utóbb összefutunk velük. A...

Pontyozás PVA Baggel
Pontyozás PVA Baggel
Megjelent: 2025. március 26. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A hideg vízi pontyhorgászat során figyelembe kell vennünk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy a pontyok aktivitása az ősz elejéhez képest jelentősen csökkent. A horgászatunk sikeressége a megfelelő technika és a csali használatán múlik! Hűlő, 12 foknál alacsonyabb vizeken is előszeretettel alkalmazom a PVA módszer előnyeit, ott, ahol dobótávon belül számíthatok a pontyok kapásaira. Novemberi horgászatom helyszínéül a...

Pisztrángozás Nagycsécsen
Pisztrángozás Nagycsécsen
Megjelent: 2025. március 12. | Forrás: Ország Bálint | Írások

A február végi fagyok miatt eléggé beszűkültek a pergetési lehetőségeim, ugyanis a csukázás ki volt zárva, a közelgő süllőtilalom miatt már a tüskéshátúakat nem akartam zavarni, illetve a domolykózáshoz jócskán visszahűlt a víz. Ekkor érkezett "mentőövként" Szepka barátom és csapattársam meghívása, hogy menjek el vele pergetni a nagycsécsi tóra, ahol igazán különleges élményben lehet részem, ugyanis pisztrángra fogunk horgászni. Ki tudna egy...

Derűs nap Fine Method Feeder-rel
Derűs nap Fine Method Feeder-rel
Megjelent: 2025. március 05. | Forrás: Heincz András | Írások

A method feeder horgászatra készült felszerelések sorát hivatott erősíteni a nemrégiben megjelent CXP újdonság, a Fine Method család. Kimondottan angolos tavakra való finomabb pálcák ezek, melyek nyéltag feletti átmérője alig nagyobb a karcsú waggler úszókénál. A horgászat népszerűsége következtében egyre szaporábbak Magyarországon a szórakoztató jellegű tavacskák. Angolos jelleggel, kis területen elterülő, viszont annál intenzívebb 2-3 nyaras...

Wizard tesztek - Gumis süllőzések
Wizard tesztek - Gumis süllőzések
Megjelent: 2025. február 22. | Forrás: Bokor Károly | Írások

A múlt nyáron jókat balinoztam, az ősszel sokat pergettem csukákra, gyakran wobblereztem süllőkre, bőven tesztelhettem a Wizard termékeket. Szívesen végeztem a „munkát”, amely a pergetőbotok tekintetében csak részben volt újdonság. A pálcák széles családjába tagozódtak be a jól bevált Bokor Spin-es pálcák immár hosszú ideje bizonyító darabjai is. Ezek mellett több pergetőorsó, új zsinórok, műcsalik, apróbb kiegészítő kellékek is alkotói...

Téli süllők nyomában - Wizard pergetőfelszereléssel
Téli süllők nyomában - Wizard pergetőfelszereléssel
Megjelent: 2025. február 15. | Forrás: Kiss Gábor Zoltán | Írások

A süllőfogás egyre szerényebb esélyekkel kecsegtet itt lent, a déli Tisza szakaszon, ám késő ősztől a fajlagos tilalom kezdetéig mégis sűrűn csónakba szállok és nyomukba eredek. Elöljáróban, no meg azért is, mert azt gondolom, így illik, néhány szóban bemutatkozom én is, és azt is elárulom, hogyan kerül az a bizonyos csizma az asztalra, vagyis a Wizard pergetőfelszerelés a csónakomba. Minden lényeges a képen, az új felszerelés, a Tisza és...