Iszapfelhő felett!
A ragadozó halaink viselkedését szinte lehetetlen kiismerni. Vannak alap szituációk, mikor valamely helyen szinte biztos, hogy számíthatunk megjelenésükre. Ilyenek az ajkadók környéke, a kövezések vagy egyéb tereptárgyak, de beszélhetünk egyszerű homokredőről is. Aztán van amikor számunkra érthetetlen módon olyan helyen jelennek meg amelyre ritkán számítunk, például az iszapon.
Eleve az iszap réteg taszítja a horgászokat, hiszen abba minden belesüllyed, a halak kopoltyújára rárakodik az iszap, és hasonló kifogásokkal élünk az iszappal szemben. Persze ebben van némi igazság is, de mint az X akták óta tudjuk, az igazság odaát van. A halak szempontjait nem ismerjük, mi miért történik, csak következtetéseket próbálunk levonni, sokszor, ezt némi tapasztalattal alátámasztva.
A lényeg, azonban az,hogy vannak helyzetek, mikor a ragadozók az iszapon tartózkodnak és vadásznak. Az iszapos terület persze lehet egy vastagabb vagy akár egy vékony iszap is, a lényeg, hogy az általunk vezetett csali nagy valószínűséggel belefog süllyedni. A normál jigfej talajt érve azonnal belesüllyed a talajba, ez bizonyos esetekben még jó is lehet a felkevert iszap miatt, de nagyrészt ez inkább zavarólag tud hatni. Az egyik megoldás, hogy ne süllyedjen az iszapba a csalink a Dropshot. A dropshotos módszer lényege, hogy az ólom fölött a főzsinórra van erősítve a horog, ez valóban működhet is hiszen az ólom fölött van a horog, melynek a távolságát tudjuk szabályozni. Nagyobb távolságban azonban a zsinór és a talaj által bezárt szög kicsi így közel kerül a talajhoz a csali. Természetesen az ólom és a horog távolságot tudjuk változtatni, ami segíthet abban, hogy a talaj, vagyis az iszap fölött maradjon a csalink.
A másik nagyszerű megoldás a Tokyo rigre elnevezett szerelék, ez egy egyszerű, de mégis zseniális előke. A legfontosabb alkotóeleme az ólom, amely egy huzalon csúszik. a végén pedig egy forgó van, ez csatlakozik egy kulcskarikába, amire a főzsinórunk vége, és a horog kerül. A horog lehet sima egyágú, vagy akár offset horog is, melyek alkalmazása az éppen meghorgászott terület akadósságától is függ. It a kulcskarika miatt a talajtól való távolság sokkal statikusabb, így biztosabbak lehetünk abban, hogy kellő magasságban van a talajtól a csalink. ezt legjobban fotókkal illusztrálva lehet elmagyarázni.
Mikor Dropshot és mikor Tokyo rig? Ezt nehéz megmondani. Talán mikor pontosan tudjuk hol vannak a halak akkor jobb a Dropshot, a keresésre, illetve a nagyobb terület átfésülésére pedig a Tokío rig lehet jó megoldás. Mivel mindkettőt lehet offset horoggal is szerelni így az akadóban is használható mindkettő egyaránt. Annyit megjegyeznék, hogy az alkalmazott plasztikok anyagára érdemes odafigyelni, érdemes ugyanis floating, vagyis felúszó anyagú plasztik csalikat alkalmazni amelyek elemelik egy picit a horgot, így biztosabbak lehetünk abban, hogy a csalink jó helyen kelleti magát. A horgászat metódusa hasonló a jiges horgászatéhoz, vagyis jól működik, az elemelem, besüllyesztem metódus, de nem kell attól félni, hogy a Tokyo rig belesüllyed az iszapba. hacsak nem estrém vastag iszapról beszélünk. De ez természetesen csak az alap, mivel itt még nem vesszük túl sok előnyét a Tokyo rignek.
Normál horoggal használva mint említettem, az akadó mentes terepek jöhetnek szóba elsősorban. Ezeken érdemes vontatni a szerelékünket, ami annyit tesz, hogy tényleg csak vontatjuk a csalit. Ez lehet sokaknak meglepő - régen én sem hittem benne - azonban, kiválóan tud működni, és ami érdekes sok nagy süllő szereti ezt az egyenletes talaj közeli csali vezetést.
Persze nem minden esetben. de ez valóban adott szituációban veszélyes fegyver lehet kezünkben. Mi jelent a Tokyo rig esetében ez a vezetés? Amennyiben összehasonlítjuk a normál Jiges technikával, akkor könnyen belátható, hogy a Jiges megoldással egészen a talaj közelében vagy adott helyzetben az iszapban vezetjük csalinkat. Míg a Tokyo riggel, egy picit elemeljük a csalit, és a talaj, vagy iszap felett tudjuk vezetni a csalinkat. Érdemes megjegyezni, a technikával kapcsolatban, hogy már régen is használtak hasonlót, csak akkor még halszelettel. Akkor az ólom egyik lényege az volt, hogy az ólom direkt felkeverje az iszapot, ezt elsősorban német horgászok alkalmazták. A tokyo rignél a vezetési stílusunk függvényében szintén ez történik, az iszapot felkeverjük a csalink alatt/előtt, így egy speciális effekt alakul ki a csalink körül. Mint említettem offset horoggal az akadókban illetve azok környékén is alkalmazhatjuk, ekkor is hasznát vehetjük, annak, hogy a csalink egy picit elemelkedik az ólomtól. Nem állítom azt hogy ez
lenne a minden, mindenesetre egy olyan lehetőség, ami lehet meghozza az átütést, akár több kapás elérése érdekében, akár egy kapitális hal megfogása reményében.
Március elején téli alacsony vízállásban, majd a hónap végén már áradó vízben kellett keresni, megfogni a tiszai harcsákat. A kisvizes peca nagyon nem volt egyszerű, így nagyon örültem, hogy az áradó Tisza, mint annyiszor már, a segítségemre sietett. A tavaszi, zavarosodó, melegedő, áradó víz kimozdítja téli tartózkodó helyeikről a halakat, így a harcsákat is, éppen ezért, ha szorgalmasan keresgélünk, előbb-utóbb összefutunk velük. A...
A hideg vízi pontyhorgászat során figyelembe kell vennünk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy a pontyok aktivitása az ősz elejéhez képest jelentősen csökkent. A horgászatunk sikeressége a megfelelő technika és a csali használatán múlik! Hűlő, 12 foknál alacsonyabb vizeken is előszeretettel alkalmazom a PVA módszer előnyeit, ott, ahol dobótávon belül számíthatok a pontyok kapásaira. Novemberi horgászatom helyszínéül a...
A február végi fagyok miatt eléggé beszűkültek a pergetési lehetőségeim, ugyanis a csukázás ki volt zárva, a közelgő süllőtilalom miatt már a tüskéshátúakat nem akartam zavarni, illetve a domolykózáshoz jócskán visszahűlt a víz. Ekkor érkezett "mentőövként" Szepka barátom és csapattársam meghívása, hogy menjek el vele pergetni a nagycsécsi tóra, ahol igazán különleges élményben lehet részem, ugyanis pisztrángra fogunk horgászni. Ki tudna egy...
A method feeder horgászatra készült felszerelések sorát hivatott erősíteni a nemrégiben megjelent CXP újdonság, a Fine Method család. Kimondottan angolos tavakra való finomabb pálcák ezek, melyek nyéltag feletti átmérője alig nagyobb a karcsú waggler úszókénál. A horgászat népszerűsége következtében egyre szaporábbak Magyarországon a szórakoztató jellegű tavacskák. Angolos jelleggel, kis területen elterülő, viszont annál intenzívebb 2-3 nyaras...
A múlt nyáron jókat balinoztam, az ősszel sokat pergettem csukákra, gyakran wobblereztem süllőkre, bőven tesztelhettem a Wizard termékeket. Szívesen végeztem a „munkát”, amely a pergetőbotok tekintetében csak részben volt újdonság. A pálcák széles családjába tagozódtak be a jól bevált Bokor Spin-es pálcák immár hosszú ideje bizonyító darabjai is. Ezek mellett több pergetőorsó, új zsinórok, műcsalik, apróbb kiegészítő kellékek is alkotói...
A süllőfogás egyre szerényebb esélyekkel kecsegtet itt lent, a déli Tisza szakaszon, ám késő ősztől a fajlagos tilalom kezdetéig mégis sűrűn csónakba szállok és nyomukba eredek. Elöljáróban, no meg azért is, mert azt gondolom, így illik, néhány szóban bemutatkozom én is, és azt is elárulom, hogyan kerül az a bizonyos csizma az asztalra, vagyis a Wizard pergetőfelszerelés a csónakomba. Minden lényeges a képen, az új felszerelés, a Tisza és...