Folyóvízi pergetés szerelmeseinek, talán a legrégebbi múlttal rendelkező találkozója a tiszaroffi. Az idén nem ünnepeltünk jubileumot, de több változtatást is tettünk az előző évek tapasztalatai alapján, a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében. Legjobban a gyerekek oktatását reformáltuk meg, mivel számukra, a nap záró felvonása, egy verseny, mely a pergetésre kiélezve, kevés sikert hozott az előző években tekintetében. Az idei évben is a háromfordulós Folyóvízi Pergető Triatlon kezdő állomása lett Tiszaroff:
|
A szervezés már rutin, szokták mondani. Tiszaroff, mint NÉV, KÖTELEZ! A rendezvény mellé az idei évben is sikerült két igen komoly szponzort állítanunk. Az Aggroff Kft Tarkó László vezetésével, az időszakonként száz fő fölé népesült tábori létszám étkeztetéséről, komphasználatáról gondoskodott, és felsorolni sem lehet még mi mindenben támogatta a rendezvényünket. Köszönet az Önzetlen támogatásér! Itt szeretném megköszönni a Tiszaroffi lakosoknak, a Mátrai Pergetőknek nyújtott egész évi segítséget. Az Energofish Kft a verseny díjazásában, nyújtott kimagasló segítséget. Köszönjük neki is a több éve tartó sikeres együttműködést.
A küzdelem tárgya |
A Mátra Pergető egyesületének minden évben a költségvetés tervezésekor, egyetlen fix pontja a Tiszaroffi találkozó megrendezése. A tagok is ehhez számítják az időt, perszer csak képletesen. Sokak számára az idei év igen lázas készülődést hozott. Elek Gyula szerette volna a tavalyi második helyezését, a dobogó első fokára cserélni, be is erősített, és Demeter Zsolttal indult a versenyen. Lehel Ivánnak már kétszer sikerült elhódítania, a Tiszaroffi vándorserleget, és így a harmadik győzelemmel már végleg otthon szerette volna tartani a kupát. A tavalyi győztes csapatukon nem változtattak, és Kürti Tibivel indultak. Persze azért a többi csapatnak is volt ehhez hozzáfűződő egy-két gondolata. A szombati versenynapot megelőző pénteken, a csapatok már megérkeztek a helyszínre.
Alakul a tábor |
Nem könnyítették az Ivánék szándékát, hogy időközben bejelentkezett a versenyre, a Péli-Szegedi világbajnok páros, és újra összeállt a másik világbajnok páros Kállai-Dávid duó is. Igaz Ők egy kicsit lazábbra fogták a versenyzést. A helyi csapatok minden versenyen meglepetést tudnak a Tiszán okozni, és most hat csapat nevezett Roffról. De ha csak a rendező Mátrai pergetők versenyzőinek a csapatait nézzük, közel 10-15fő, volt, vagy jelenleg is, a Magyar Pergető válogatott tagja. Természetesen eljött a tavalyi Pergető Triatlon Összetett győztese is, a Németi-Iványi Páros. Mondhatjuk, és teszem ezt magam is, hogy ez csak egy baráti találkozó. De a résztvevőket nézve igen komoly presztízse van a 24 órás pergető marathonnak. Az egyetlen lány duó is, az ország legjobb csajos csapatát alkotta, Elekné-Takécsné személyében. Ők már évek óta a férfimezőnyben élesítik karmaikat, és érnek el, igen kimagasló sikereket.
Csajos páros |
TÉT, vagy nem TÉT! Itt, és most, senki nem vette félvállról a versenyt. Ez már látszódott a pénteki készülődésen. Az ugratások, fogadalmak, igen szép számban megfogalmazódtak a kora esti malacsült vacsorán. Voltak csapatok kik már több nappal előtte megérkeztek a helyszínre, és nem bízva a véletlenben, edzettek a pályán. A többség látszólag nyugodtan készült a másnapi megmérettetésre, de talán abban voltak egységesek, hogy Iván harmadik győzelmét meg kell hiúsítaniuk. Mivel már pénteken megérkeztek a csapatok, és a helyiek is formabontó módon, kiköltöztek sátorokkal a kialakított táborba, estére majdnem a falunapok sűrűségével bírt a rendezvény.
Falunapok |
A sátrak gomba módra szaporodtak, és sokan most már hagyományosan, családostól érkeztek a helyszínre. Jó apropó ez mindenkinek, feleségek, barátnők strandolhatnak, a gyerekeket pedig lekötjük a foglakozásokkal. Nem részletezem a péntek esti bulit, de sokunknak részben maradandó, vagy éppen kieső élményben volt részünk.
Családiasan |
Reggel nem túl korán talán hat-hét óra között, kezdett ébredezni a tábor. Csomor Gabiék és nélkülözhetetlen roffi csapat gyorsan prezentált, egy „disznóságokból" álló reggelit. Nem győzöm méltatni az Ő érdemeiket a lebonyolítás sikerébe, csak KÖSZÖNÖM! Reggeli után többen kissé „álmosan" megkezdték a csónakok munícióval valóm feltöltését. Hát volt mit! Csalikból betöltötték a 24 órányi mennyiséget, motorokat feltankolták, és nyolc órakor elindult huszonegy csapatból álló mezőny.
Rajtra készen |
A szélrózsa minden irányába nekivágtak a csapatok. Persze, ahogy a folyó engedte. Egyik jellegzetessége a versenynek, hogy szabadpályás, nincsenek korlátok. A nagyobb motorokkal akár 20-30km-ereket elmentek a csapatok a jobb fogási remény jegyében. Persze ezt üzemanyaggal is bírni kellett. A versenyzők már rutinosak ezen a téren, 50-60l tartalék üzemanyagot hoztak magukkal. Ha kiszámoljuk, hogy volt olyan csapat ki a 24 óra alatt 40l vagy több benzint itatott meg az erőgépével, akkor közel 150km-ert motorozott az etapok között a vízen. Másik egyedi dolog a verseny lebonyolításában, hogy etapok vannak, melyeket bázis mérlegelések zárnak le. A bázismérlegelés az minden esetben a Tiszaroffi bázison történik, megadott időben. Ha valaki lekési, az büntető pontot kap. Azt is figyelembe kell venni a versenyzőknek, hogy időben visszaérkezzenek a bázisra. Egyébként verseny közben egymásnak mérlegelnek a csapatok. Innentől a tábor majdnem kiürül, de mégsem. Felnőttes hangokat felváltotta az előadásokra érkező gyerekek ricsaja.
Gyerekoktatás |
Részben Ők is a bázison töltötték az éjszakát szüleikkel együtt. Még el sem kezdődött számukra az oktatás, de már az ajándékokról faggattak. De hát volt is miért, a Mátrai Pergetők kitettek magukért. Hagyományosan az egyesület tagjai adják össze az ajándékokat a gyerekeknek. Többen szívesen válogattunk volna kínálatból. Közben megérkezett a Heves Megyei Szövetség finomszerelékes versenycsapatának különítménye! Élükön Mahlács Sándor csapatvezetővel. Tudni kell róluk, hogy az idén is Ők nyerték meg az Országos Csapatbajnokságot a finomszerelékeseknél.
Gyerek verseny |
A gyerekeknek és a becsatlakozó felnőtteknek volt kitől tanulni. Változtatás történ ezen a téren is az idei évben, mint a bevezetőmben már említettem. Most a gyerekek a folyóvízi spiccbotos horgászat rejtelmeit tanulhatták el a neves versenyzőktől. A felszereléseket a Mátrai Pergetők egyesülete biztosította minden gyereknek, Kökény József versenyhorgász hathatós támogatásával együtt, aki az oktatást levezényelte. Öröm volt nézni a nebulók lelkesedést az újdonságok iránt. Persze akadtak nehézségek a felszerelések összeállításánál de a segítők megoldották a problémát. 10.30-ra el is készültek a folyóvízi szerelékek, minden gyermek 3db szereléket állított össze, majd nekikezdhettek kipróbálni azokat. Nagy dilemma előzte meg, hogy ugyan tudnak-e halat fogni partról ezen a folyószakaszon majd a gyerekek, de kockáztattunk. Még a segítő versenyzők is meglepődtek az eredményen. Elkezdődött a gyerekek számára a spiccbotos verseny.
Gyerekverseny |
Az elején sokat kellett segíteni nekik, de az első félóra után igen profin kezelték a felszerelést a fiúk, lányok. Mit profin, egyszerűen tökéletesen. Sorra fogták a szebbnél szebb keszegeket, laposkeszeg, dévér, szilvaorrú, sneci került a terítékre. Az elején elhúzott Botos Kitti a szélső pályán, de hamarosan felzárkózott hozzá mezőny, Zakhar Levente vezényletével. Egyébkén Levi volt a legfiatalabb versenyző, és a verseny közepén fogott közel kilós dévérével már át is vette vezetést a többiektől. Botos Lacinak az elején nagyon nem ment, mint a tonhal horgászok, reptetni akarta a halait, így a nagyobb dévérek lemaradtak a horogról. A verseny második részében már ráérzett fárasztásokra, és sorra szákolta meg a jelentkező halakat. De a többiek sem panaszkodhattak, egyre másra fogták a halakat. A verseny vége felé nem lehetett tudni, ugyan kinek rejt több halat a haltartója. A másfélórás versenyzés végeztével, mindenki izgatottan várta szüleivel, barátaival a mérlegelést. Tényleg csak egy-egy hal döntött, Összesen a másfél órás verseny alatt 13kg halat fogott a hat versenyezni akaró gyerek. Az oktatók is megdöbbentek az eredményeken, de én sem számítottam ilyen mennyiségre. Minden gyereknek sikerült halat fognia, ami felülmúlt minden előző várakozást. Gratulálok a jövő nemzedékének, és hasonló sikereket kívánunk nekik az elkövetkezendőkben.
Közben szép lassan megérkeztek a felnőtt csapatok az első bázis mérlegelésre, amelyért egy birkapörkölt ebéd volt a jutalom, némi dinnyével fűszerezve. És persze a jó hideg csapolt sör, mely ebben a rekkenő hőségben egy infúzióval felért. Az első mérlegelés hozza rendezők számára a legnagyobb izgalmat, ugyan tudtak-e a srácok halat fogni? Persze az előzményekből már lehetett következtetni, hogy jó fogásokra lehet számítani, mivel minden horgászatunk alatt, ez évben, igen szép számmal lehetett ragadozóhalat zsákmányolni. Külön öröm volt a süllőfogások gyakorisága. A versenyzők eredményei nem cáfoltak rá erre!
Az ebéd elfogyasztása után a versenyzők elindultak a második etapra. Itt is a saját döntésük alapján indultak, voltak akik a strandolást választották, (Vojkuj-Andrási páros, az első etap kiváló második helyét el is bukta, a szabadstrandon) voltak kik csak sziesztáztak a közel 40 fokos hőségben a hűvöset adó sörcsap mellett, tehették ezt mivel a következő bázismérlegelés az 19.00.-kor volt. A gyerekekkel és a családokkal mi átvonultunk a közeli szabadstrandra. Csónakokkal gyorsan átszállítottuk a közel negyvenfős személyzetet, ők estig meg sem közelítették a tábort. Közben Petivel jómagam is csatlakoztunk a versenyzők táborához, délután négy óra felé. Gondoltuk behozzuk az eddigi lemaradásunkat, és az élre törünk. Na de nem így lett. Olyan rekkenő hőség volt, hogy így is kétszer megálltunk fürödni, valamelyik homokpadon, mert másként nem bírtuk volna ki. Elég nyögvenyelősen indult a horgászatunk, egyre nagyobb távolságba kerültünk a többiektől, „cm-ben". De egy cseppet sem bánkódtunk, mivel olyan rég horgásztunk már együtt, így volt bőven mit megbeszélnünk. Eljött a második etap mérlegelése, mindenki rendben beérkezett. A délutáni rekkenő hőségben a fogási eredmények a vártnál sokkal jobbak voltak. A leghalasabb etapot tudhatta maga mögött a mezőny. Pedig sokan köztük én is, félvállról vettük ezt az etapot, mivel ilyen körülmények között nem szokott enni a hal! De a halak nem így gondolták! Itt már kibontakozott a dobogóért harcolók élmezőnye. Több csapat vívott fej-fej mellett ádáz küzdelmet egymással. Tudták a harmadik etapban nincsen alvás, végig kell küzdeniük, ha versenyben szeretnének maradni. Egyébként három halasabb pálya bontakozott ki a versenyzők elmondása alapján. A Tiszaroffi kövezés, a Kőteleki kövezés, valamint a Sajfok fölötti ruganyok és párhuzam kövezés, de volt egy negyedik pálya is, ahol vezető Péli-Szegedi páros tevékenykedett, ez valahol Tiszabura felett lehetett.
A mérlegelés után mindenki megkapta a vacsora csomagját, és itt már nem várakoztak a versenyzők, a biztos halfogás reményében nekilódultak a kora esti- éjszakai etapnak, mely 24.00.-ig tartott. A tábor kiürült mint az indiánok korában, csak az asszonyok és gyerekek maradtak. „A férfiak elmentek halászni." A frekventáltabb helyeken több csapat is összeverődött. Így voltunk ezzel mi is. A Kőteleki kövezést választottuk. Mire leértünk már a pályát vallatta a Kovács-Varga páros, Antal Csörgő páros, Elek-Demeter páros, Oláh-Pocsai páros. Még jó hogy lementünk, legalább volt ki mérlegeljen nekik, mivel nekünk nagyon nem ment. A többiek viszont fogtak szépen. Bejelentkeztek az éjszaka közeledtével a jászok. Fogták a balinokat, és most már darabosak is beköszöntek, a fényváltáskor a süllők is megmozdultak, a csukák pedig szinte egésznap ettek. Nem volt felemelő érzés mérlegelni a többieknek, főleg úgy, hogy Ők nem tudtak nekünk mérlegelni, de hát van ez így. Az éjféli mérlegelésre megint összerázódott a mezőny. Sokan eltaktikáztuk ezt az etapot! Úgy gondoltuk a fényváltás meghozza a halak étvágyát, de nem így lett. Még a versenyben vezető csapatoknak is nagyon nyögvenyelősen ment. Zimány-Mérten, a Oláh- Pocsai, valamint a helyi erőket képviselő Orosz-Villás párosok felzárkózotak az élmezőnyhöz. Minden csapat fogott halat de a vártnál kevesebbet. Tisztán látszott, hogy öt csapat között dőlhet el a dobogó sorsa.
Ivánék nagyon versenyben voltak az első helyért a Péliékkel. De még az utolsó éjszakai, kora reggeli etap előtt sem dőlt el semmi, nyílt volt a versen. Persze voltak csapatok kik az esélytelenek nyugalmával hajthatták le a fejüket, köztük mi is. Olyan nagy volt a hátrányunk, hogy az behozhatatlan. De a többieknek igen nagy fejtörést okozott, hogy mitévők legyenek. Éjszaka pihenjenek, vagy bemenjenek horgászni! Végül mindenki a pár órás pihenő mellett döntött. Gyorsan csend telepedett a táborra. Nyugalmunkra a helyi rendőrség és polgárőrség állománya kiemelten vigyázott, mely így nagyobb biztonságot adott mindenkinek. Én jómagam a csónakban aludtam. Imádok a vízen szabadlevegőn aludni. Voltam is bajban, mivel a verseny után egy kenutúrát terveztem a nagyobb lányommal a Tiszán, és ott sátorban kellet aludnom. Rendesen nyomasztott a bezártság érzése. Kis kitérő után hajnal négykor arra ébredtem, hogy dobogós helyezésekért versenyben lévő csapatok megkezdik a kihajózást. Nem volt mit tennem, ha már felébredtem mi is elindultunk. Persze voltak kényelmesek, kik csak később keltek le az asszony szoknyájáról, de nekik már nem volt tét. Még akartak egy jót horgászni, azt meg lehetett tenni késői keléssel is. Kísértetiesen megismétlődött számunkra az esti etap, mindenki fogta körülöttünk a halat csak mi nem. Már kezdtünk hozzászokni! Hamarabb be is fejeztük a versenyzést, mivel a díjátadóra érkeztek a vendégek, meg a reggeli elkészítésében be kellett segítenünk a csajoknak. Nyolc órakor minden csapat szerencsésen megérkezett az utolsó bázis mérlegelésre. A reggeli fogások megint parádésan sikerültek. De itt már látszik az eredményből, hogy többen már ki sem mentek az utolsó etapra. Gratulálok minden résztvevő csapatnak, a kitartó és sportszerű versenyzésért.
Az összesítés hamar megtörtént, köszönhetően a rutinos csapatnak, így rendje-módja szerint kilenc órakor megkezdhettük az eredményhirdetést. Segítségemre volt ebben Forgó András az egyesületünk újonnan megválasztott elnöke, és a Tiszaroffi Önkormányzat valamint az Agroff Kft részéről Tarkó Laci bácsi. Az eredményekhez talán csak annyit érdemes hozzátenni, hogy közel 300db halat fogtak a versenyzők, és közel 100m összhoszban. Ilyen eredményeket még egyszer sem sikerült produkálnunk egyik Tiszaroffi versenyünkön sem. Mindig teszek egy kis bakit az eredményhirdetésbe, már ez is hagyomány Roffon. Most sem volt ez másként. Laci bácsival megbeszéltük, hogy az eredményhirdetés elején mond egy kis köszöntőt, hát ezt kihagytam. De a végére eszembe jutott, és inkább későn, mint soha, erre is tudtunk időt szakítani az értékelésnél.
|
Szeretném megköszönni minden résztvevőnek, a szponzorainknak, a Tiszaroffiaknak, a családtagoknak, hogy ilyen eredményesen segítették a munkánkat. Jövőre találkozzunk megint ugyan itt! És ne felejtsétek el a verseny után megint fogunk szervezni pergető tábort. Az idei szintén megérne egy ilyen misét!!!
Forrás: EnergoTeam
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...
A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...
Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...