Ujszászi Dániel2018. június 19.

Országos Bajnokság. Ennek a kifejezésnek a hallatán valószínűleg mindenki szigorú szabályokra, és egyfajta kiváltságra gondol annak tekintetében, hogy kik vesznek/vehetnek részt egy ilyen szintű megmérettetésen. Ellentmondani egyik feltevésnek sem tudok így, épp túl az első országos versenyemen, azonban fontosnak tartom kiemelni: ha lehetőség nyílik a részvételre, olyan tapasztalatokat szerezhetünk, melyekhez máshol jóval korlátozottabb mennyiségben van csak lehetőség hozzájutni.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal indultam neki a szinte egy teljes hetet felölelő májusi kihívásnak a szegedi Maty-ér irányába. A csomagtérben egy gyufaszálat nem lehetett volna üres felületre ejteni, mindenhol ott lapultak a várt megoldást nyújtó csalogatóanyagok, botok, versenyláda elemek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt bennem legalább akkora adag izgalom, mint amennyi felszerelés helyet követelt magának a csomagtartóban. Az Energofish Feeder Team tagjaként azonban több szempontból is szerencsés helyzetben vagyok, melyek közül talán a legfontosabb azon információk mennyisége, amelyek rendelkezésre állhatnak sokat tapasztalt tagjainknak köszönhetően. Ugyan egymás ellen is versenyeztünk, sőt, nem egy esetben szektor szinten kellett, hogy elvegyünk egymástól értékes pontokat, azonban hetünk közül senkinek sem esett nehezére a másikkal megosztani egy-egy olyan apró trükköt, praktikát, amivel néhány plusz kapást sikerült kicsikarnia.

A szép lassan benépesülő versenypálya

Benzár Competition botjaim már izgatottan várták az érintkezést első bottartó karom fejével. Május lévén, az előző évek tapasztalatai és tendenciái alapján egyértelműen opcióvá vált az első bójasor, valamint a középső táv mellett az úgynevezett „lógató” meghorgászása is. Ez az a technika, amely kívülről nagyon egyszerűnek tűnik, de ahhoz, hogy azok a bizonyos spiccet a vízig hajlító kapások bekövetkezzenek, nem elég csak a vízbe ejteni végszerelékünket. Rendkívül fontos – többek között – a nagyfokú pontosság, illetve a bejuttatott kukorica és etetőanyag aránya, igazodva a megetetett területen tartózkodó halak számához, aktivitásához.

Újabb tökéletesen megoldott feladat a Competiton botok listáján

De térjünk is vissza a két edzésnaphoz. A csapat Szeged környéki magja már hétfőn is a kitűzött szakaszt vallatta, a tőlük hallottak alapján pedig egyértelművé vált, hogy igencsak fel kell kötni az arra valót ahhoz, hogy sikerüljön bekerülni abba a 40 főbe, akik július végén utazhatnak Kunhegyesre a döntőre.

Izgatottan állítottam fel ládámat a 17-es helyen, és a megbeszéltek mentén a 15 métert vallattam főként a keddi napon. Egy viszonylag nagy alap került be erre a középső távra, melynek bejuttatásában egész héten tökéletes társ volt a Carp Expert Method Feeder botcsalád 3,30-as tagja. Kezdetben a „mindenből egy keveset” elvet alkalmaztuk az említett alapozó etetés összeállításakor, így került a kajába némi fojtott csonti, vágott giliszta, szúnyoglárva, valamint kukorica és kender is, amit mi sem foghatott össze jobban, mint a Benzár Panettone. Sikerült ugyan 7-8 pontyot fognom, de valami még érezhetően nem állt össze. Kezdett körvonalazódni azonban többek között az aromás kukoricák iránt mutatott jelentős érdeklődés, különös tekintettel a ponty-kárászos Benzár Sweetcorn-ra.

A siker (egyik) kulcsa

A mindig bizonyító Panettone, némi plusz adalékkal szárazon és „natúr”, bekevert állapotában

A szerdai kötelező edzésen alapvetően már semmi újat nem terveztünk kipróbálni, hiszen sok az éles szemű háttérember ilyenkor a versenytársak mögött. Lázár Józsival egymás mellé lettünk beosztva a 60-61-es helyekre, melyek közül utóbbi kiemelt pozíciónak számított, hiszen a vízben lévő rajtgépek miatt nagyjából másfél-két horgászhelynyi üres tér volt a jobbra következő állásig. Józsi 30 kiló körüli fogásával megmutatta, hogy ez milyen előnyt képes jelenteni olyan horgász számára, aki ki tudja használni egy ilyen hely előnyét. Én ezen a napon is a középső távot erőltettem, szinte mindenki onnan fogta a halat, így nem is nagyon gondolkodtam máson. A part alatti peca ekkor még csak néhány helyen működött igazán, de mind biztosak voltunk abban, hogy ahogy közeledünk majd a hét vége felé, szerepe annál inkább megnőhet. A tendencia jó volt, sikerült 16-17 kiló környékén fognom, és ezzel a szektorom első harmadában végezni. Az aromás kukoricák továbbra is jól működtek, az alapot tekintve változtattam annyit, hogy az előző napi kevés tartalomhoz képest még kisebb mennyiségű élő anyagot, illetve magot kevertem a kajához.

Edzésnapi mindenes teríték, Józsi már szerdán 30 kiló felett járt

Így érkezett el a csütörtök reggeli sorsolás, amikor is az első napi helye mellett azt is megtudta mindenki, hogy melyik szektorokban fog ülni a másik három forduló során. Számomra ezek a betűk sorrendben az F, H, D és A voltak, ami azt jelentette, hogy első nap pontosan abba a szektorba kerültem, ahol a kötelező edzés során horgásztam. Ennek örültem is meg nem is, hiszen tudtam, hogy a toronynál lévő szélső 2-3 hellyel nagyon nehéz lesz felvenni a versenyt a belsőbb pozíciókból. Végül az F7-es hellyel a toronytól számított 4. hely lett az enyém. Kocsiból ki, 8:30-tól a horgászhelyre be, 9:00 környékén a limitem ellenőrzése, majd pedig fókuszálás az aznapi taktikára, röviden így nézett ki a program. Álomszerűen indult a peca, hiszen az első néhány dobásból rögtön 2 pontyom is volt a 15 méteres alapról, és ez így ment tovább egészen a második óra közepéig. Akkor azonban egymás után 3 halat vesztettem, ami megzavart. Pontatlanabbá váltam, rossz ütemben próbáltam rá a part alatti távra - az említett 3 vesztett hal után -, hiszen a bajszosak ott voltak a középső etetésemen, és mire visszaváltottam már továbbálltak a szomszédok irányába. A nap vége egy szektor 9-es lett, nem erre számítottam, különösen a forduló kezdése után. De ahogy tisztultak az események a fejemben, úgy vált egyértelművé hol is hibáztam, mit kapkodtam el.

Első országos fordulóm végeredménye és Bence egy hallal közelebb az igazsághoz

A H szektorra már az első nap is jellemző volt, hogy jó néhány horgász kiemelkedően tudott fogni part alól, így mind a 15 métert, mind pedig a nyolcat igyekeztem felépíteni. Az etetési időben 8 dobást tettem be középre, és hármat láb alá. Az volt az elképzelésem, hogy az első másfél órát 15 méteren ülöm végig, miközben 40 percnél rádobok pár kosárnyi kukoricát a rövidebb távra. Annyit változtattam az előző napokhoz képest, hogy most már kis, 4 soros kosarat akasztottam a csúszó kapocsba, és ezzel vettem célba a középső távon létrehozott etetésemet. A kezdeti félórában a ponty-kárászos Sweetcorn-nak ismét elsöprő sikere volt, az első 5-6 dobás mindegyikéből pontyot vagy nagyobb kárászt tudtam fogni. Azonban egyik pillanatról a másikra megálltak az események, így gyorsan váltani kellett. Egy kis fojtott csonti került a kosárba, 4-5 darab a horogra, amelynek újabb 3 pontyot köszönhettem. Bejött a váltás, de jól látható volt, hogy belassult ez az opció. Rápakoltam még 2 kosárnyi tömény kukoricát a rövidtávra, majd dobtam is be az ekkor még nagyobb méretű kosarat. Az első két dobás üres volt, de harmadikra szerencsére megtörtént az, amire vártam. Felszólt az orsó, a 3,90-es Competition spicce pillanatok alatt a víz alatt találta magát. Ez a bajszos még meglépett, de tudtam, hogy ha kellően pontos leszek, társait ott tudom tartani magam előtt. Ez így is történt, a következő két és fél órában 12 pontyot sikerült partra segítenem, vesztett hal nélkül. Az utolsó órába lépve, egyik pillanatról a másikra azonban mintha minden eltűnt volna előlem, bármivel próbálkoztam azok közül, amik az előző 4 órában működtek, semmivel sem tudtam kapást kicsikarni. Így végül lecsúsztam az első három helyről, de (kis adag szerencsével) a szektor 4. helyét sikerült elhoznom. Fél távnál mindenki úgy számolt, hogy 20 pont fog kelleni a döntőbe jutáshoz, 13 egységemmel így egyáltalán nem lehettem nyugodt. De még hátra volt két forduló, bizakodtam.

A megkezdett sorminta azonban folytatódott, egy rossz és egy jó szereplés után a harmadik napi D szektor számomra nem sok jót tartogatott. A kezdést is odébb toló vihar elvonulása után pontosan ugyanazt igyekeztem megvalósítani, mint az előző két forduló során. Az egyetlen különbség az volt, hogy most már mindhárom távot pici kosárral horgásztam meg, az első két óra során kizárólag néhány szem kukoricával dúsítva annak tartalmát, amit a második szakaszra 5-6 szem fojtott csontira cseréltem. Egyik távolság sem állt össze azonban, egy-egy kóbor halat tudtam elcsípni mindössze, aminek a vége egy szektor 8. hely lett. Ezzel pedig 21 pontom volt az utolsó nap előtt, ami sajnos mindenhonnan nézve többnek tűnt, mint a döntőbe jutáshoz szükségesnek vélt húszas. De azért még hátra volt egy forduló, ami ezen a remek pályán, annak halbősége miatt mindig ajándék.

Végül közülünk öten is a döntőnek örülhettek

A kiemelkedő peca számomra bizony a végére maradt. Az első órában 15 méterről, a már szigorúan kizárólag pár szem kukoricát tartalmazó alapról gyakorlatilag minden dobásból kapást sikerült kicsikarnom, majd az építgetett „lógató” távra történő váltás időzítése is tökéletesnek mutatkozott, hiszen onnantól kezdve megszakítás nélkül tudtam fogni a halat, ami végül egy szektor kettesre lett elegendő több mint 25 kilóval.

Nem voltam elégedett, hiszen be szerettem volna jutni a júliusi döntőbe, ez pedig nem sikerült. Azonban ahogy ülepedtek az események, úgy kezdett tisztulni a kép abban a tekintetben, hogy hogyan is érdemes elhelyezni azokat a tapasztalatokat, amikkel gazdagabban térhettem haza ennek a remek versenypályának a partjáról. Ezek az élmények pedig azok az apróságok, amik összekötnek minket, horgászokat versenytől, körülményektől függetlenül!

Forrás: Ujszászi Dániel, Energofish Feeder Team

Képek: Lukácsi Béla, Szabó Bence, Ujszászi Dániel


Bolognai bottal a kikötőben

Bolognai bottal a kikötőben

2019-06-12 | Forrás: Frankó Zoltán

Hetek óta vártam, hogy kipróbálhassam új Benzár Allround Bolo 6 méteres horgászbotomat. A májusi, kiadós esőzések azonban folyamatos áradást okoztak szűkebb hazám, Csongrád megye folyóin, a Tiszán és a Maroson. Így úszós horgászatról szó sem lehetett a zavaros és gyors vizeken. Szerencsémre az áradás, szokás szerint, meghozta a halakat a szegedi Medencés-kikötőbe. Itt a víz is kevésbé zavaros, horgászatra alkalmas volt június első hétvégéjén....


Feeder kosár kalauz

Feeder kosár kalauz

2019-06-06 | Forrás: Szabó Bence

Bár a method horgászat népszerűsége töretlen, egyre többen látják meg a lehetőséget és egyben a kihívást a klasszikus, feeder technika alkalmazásában. Nem véletlen tehát, hogy a 2019-es Feeder Országos Bajnokságra eddig nem látott számú versenyző adta le a nevezését. A hosszú előkés feederezés, bár nem bonyolult, mégis lényegesen összetettebb, mint a töltögetős kosarakkal történő peca. Nem elég, hogy az előke gyakorlatilag bármilyen hosszú lehet 30...


Balinokkal ébredve

Balinokkal ébredve

2019-06-06 | Forrás: Lukácsi Béla

Valami éktelen, csontvelőig hatoló hang hasított a fülembe egész mélyen, majd rájövök ez a jól bevált ébresztőórám. Már rutinosan nyomnám le a szundi gombot, ami még enged egy rövidke ébredezést, de hirtelen belém nyilall a gondolat: Ma szabadul a balin, nekem pedig a vízparton a helyem. Mintha csak Ő csörgetett volna nekem ezen a hajnalon. Bármely halunk tilalmi idejének lejárta után, mindig jobban pezseg a horgászvér. Ennek lehet csak a...


Kedvenc nyári aromáim

Kedvenc nyári aromáim

2019-05-29 | Forrás: Szabó Bence

Nagyjából fél évvel ezelőtt, amikor még javában tartott a tél, bemutattam azokat az aromákat, amelyeket a hideg vízi horgászataim során használok előszeretettel. Már ekkor több kérés érkezett arra vonatkozóan, hogy tegyem meg ugyanezt azokkal a típusokkal is, amelyeket a legmelegebb vizekben használok szívesen, hiszen az igazi horgászszezon mégiscsak a nyár. Mivel minden ilyen jellegű kérésnek igyekszem eleget tenni, ezért máris itt egy olyan írás, amely...


Cseburashka, ahogyan a horgászok ismerik

Cseburashka, ahogyan a horgászok ismerik

2019-05-28 | Forrás: Lukácsi Béla

Ha valaki megnézi a wikipédián a cseburashka történetét, rögtön az elején ebbe fut bele: Külsőleg így néz ki: egy közel a feje méretével azonos fülekkel rendelkező, barna plüss szőrmés, hatalmas szemű lény, aki a hátsó két tappancsán jár. A bábfilmekből ismert figura. akkor mi is a Cseburashka? Természetesen a mesefigura révén vált híressé a cseburashka, a horgászathoz egyre elterjedtebb nevét a mesefigura fejéről kapta, ugyanis az első...


Két hangszín, egy orsó - beépített kapásjelző

Két hangszín, egy orsó - beépített kapásjelző

2019-05-28 | Forrás: Ujszászi Dániel

A cím első olvasata során teljes joggal merülhet fel a kérdés bárkiben azzal kapcsolatosan, hogy egy „tekerő" tekintetében vajon milyen jellegű hangokról lehet szó, amelynek ráadásul egy különálló írás is szentelhető. A mindig várt és remélt kapások eljövetelekor felszólaló nyeletőfék hangjánál a horgász fülének kedvesebbet azt gondolom nehezen találni, bár a túlsó végen meglógni igyekvő hal ideiglenes kirohanásait közvetítő, finomra...