A deltai alkonyat kettős élményt jelent számomra: egyrészt felejthetetlenül szép, másrészt a legértékesebb időszak kezdete. Az éjszakai pergetés az a műfaj, ami nélkül már nem tudnék élni: megsokszorozódik a kapás élménye, hevesebb a fárasztás, és a lámpafényben felbukkanó süllő felejthetetlen látvány!
Bevallom, az is szimpatikussá teszi számomra a partszéli süllőzést, hogy nem kell órákig motorozni a horgászhelyig. Csak kiballagok a kapu elé – szó szerint, hiszen az egyik legjobb süllős forgó éppen panziónk stégje előtt volt.
Alkonyodik… Fenem a horgokat! |
A panzió előtti stég környéke nagyon jó süllős helynek bizonyult | Ez is a ház előtt akadt horogra |
Továbbra is a Banax Blitz orsó szedte a zsinórt, eszembe se jutott lecserélni. A Banax Blitz, illetve korábban a Banax Iris zsinórrendező képességeit is dicsértem már, mindkét modell csodálatosan szép zsinórprofilt produkál – őszintén szólva, ebbe szerettem bele. A középkategóriás grafit orsó szívósságáról csak később tudtam megbizonyosodni, ez a deltai utam is jó alkalom volt arra, hogy növekedjék bizalmam a Banax vadiúj orsójában. A viszonylag egyszerű szerkezet hosszan tartó használat után sem mutatta kopás jeleit, törés vagy egyéb fatális meghibásodás fel sem merült. Vígan eregettem a Salmo wobblereket éjjel-nappal.
Sok Salmo modellt kipróbáltam a dunai süllőzésben, vannak személyes kedvenceim, mint például a Perch vagy a Sting, és hiába állítják sokat, hogy a süllő nem látja a színeket, én továbbra is mereven kitartok pár színkód mellett – sőt, néha újakat csinálok. Igen, néha átfestek pár Salmo wobblert. Összegyűjtöm a kevésbé bevált színű modelleket, és festékspray-el nagyszerű süllős wobblereket festek belőlük. A wobblerek újjászületnek, a készletem pedig újabb hasznos darabokkal bővül.
Valamiért úgy tűnik, bármilyen felszíni wobblert festek át fluo-zöld színűre, abból rögvest kiváló süllőző wobbler lesz. Én éppen a wobblerek alakját nem látom annyira fontos szempontnak. A lényeg, hogy megfelelően mozogjon, enyhe áramlásban megtartva is lüktessen. A kapások zöme ilyenkor érkezik: egy éles koppintás, és már tartom is a süllőt… Hű, de szép pillanatok ezek!
Festékspray-el átfestettem pár Salmo modellt | Az átfestett Pike is nagyon jó süllős wobbler lett! (A kigörbülő horog még éppen megtartotta a szép süllőmet.) |
Nemrég jelent meg a Salmo fluo-zöld színkódja… Éppen az a szín, amire mindig vágytam. Kár volt a házi festéssel bajlódnom? |
Bár a partmenti süllőzés szigorúan magányos műfaj, egyik este Barni barátommal indultam el. Ő elsősorban helyismeretben volt nagyon erős, nekem pedig a wobbler készletem volt ütős. Gondoltam, többre megyünk együtt! Alig értünk le a partra, Barni máris fogott egy kisebb süllőt a kétrészes wobblerével… Ő egyszerű fonott zsinórokat használ, és lehetőleg élénk színűeket, mint az ET Power Braid, míg jómagam inkább a bevonatos teflonokat preferálom, sőt egyenesen a Tuf Duracast az áhított zsinór nálam, nem tudok betelni vele. Csendes, nem surrog a gyűrűkön, nem hordja fel a vizet, jól dobható, és ráadásul erős is.
Átlagsüllő a part mentén | Barni rögtön beállás után fogta ezt a kisebbet |
Néha csak ezek jönnek | Visszamehet. Nem ártana, ha felszedne még pár kilót! |
Körülbelül két éve fedeztem fel magamnak a mélyre törő Executor modellt, és azóta is ez a titkos fegyverem, ha a Deltába jövök. A technikám egyszerű: egy behúzással „koppanásig” fenékre küldöm a műhalat, aztán hagyom lassan emelkedni. Állandóan feszesen tartom az árral szemben álló wobblert, és a felemelkedést fékezem: lassúvá kell tennem a műcsali felemelkedését, hogy időt adjak a támadó süllőnek. Persze, megnő az elakadás veszélye, és mivel számítok az elakadásra, sosem vágok be meggondolatlanul. Előbb meggyőződöm arról, hogy a wobbleremet ért ütés haltól származik, és akkor jöhet a határozott akasztás. Amennyiben csak kőbe akadtam, belazítom a zsinórt, és a wobbler rendszerint kiemelkedik az akadóból.
A Salmo Executor csak egy ággal, de nagyon jól tartotta a halat | A győztes Blitz, rajta a Tuf Duracast zsinórral |
A vesztes is elmehet | Barni méltó hallal zárta az estét |
A nappal csak arra jó, hogy lazítsunk, és testileg-lelkileg az estére készüljünk |
Ha belemerülünk az éjszakai süllőzésbe, meglehetősen fontos eszköz lesz számunkra a fejlámpa. Amellett, hogy a sikeres süllőzés érdekében pár szabályt ajánlott betartani (víz felé nem lámpázunk, parton is csak a legszükségesebbet), fontos a minőségi fejlámpa, amely rendelkezik a legszükségesebb funkciókkal. Hasznos, ha lámpánk két fokozatban is működik: egy halványabb fény a szereléshez, és egy erősebb telt fény a fárasztáshoz. Vannak lámpák, amelyek csak ennyit tudnak, de azt nagyon jól – mint például a Fuji-Toki FC-840-es modell, amely egyszersmind a legkönnyebb, legszolidabb fejdísz, amit valaha is láttam. Ő a kedvencem. Készenlétben tartom magamnál a Mactronic HLSK3 típusú lámpát is – ezt elsősorban a kis színes led-ek miatt szeretem: nagyon visszafogott fényekkel is tud funkcionálni, ha éppen szeretnék észrevétlen maradni.
Horgászat a Duna-deltában: www.duna-delta.ro
A mindössze kettő napba szorított katlovi pontyos túránk számos tapasztalattal gazdagított minket a rövid idő ellenére. Bár a nappali órák a jóslatoknak megfelelően nem hoztak pontykapásokat, Zsolti kollégám számtalanul fogta a szebbnél szebb dévéreket az aranyhasúaknak szánt kisebb wafterekkel, pop-upokkal. Naplemente után viszont minden megváltozott, a sötét éjszakában teljesen új arcát mutatta meg a tó. A szélrózsa minden irányából hatalmas...
A hosszú hétvégére nem terveztem pecát, de 16-án mégis úgy adódott, hogy a család nélkülözni tudott néhány órára. Emiatt hirtelen felindulásból „reggel”, 08:30 körül úgy döntöttem, hogy kilátogatok a lakóhelyemhez közeli Csömöri Horgásztóra. Gyors pakolás - persze minimál felszerelés, csak a legszükségesebbek – és 08:45-kor már úton is voltam. Mivel tényleg elég közel van hozzánk a tó, 9 órára oda is értem. Amíg a...
Az utóbbi hetekben a természet elkezdett éledezni és a tavaszi időjárás is már megmutatta magát. Ennek köszönhetően a körülmények ideálissá váltak ahhoz, hogy elkezdjem a 2024-es horgász szezont. A Törökbálinti Horgászparkot vettem célba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nagy testű halakat is eredményesen horogra lehet csalni kifejezetten kisméretű csalikkal. A Törökbálinti Horgászparkot methodos körökben azt gondolom...
A spiccbotos horgászat mindig is a legkedveltebb módszereim közé tartozott. Gyermekkoromban (sokakhoz hasonlóan) ezzel az úszós módszerrel fogtam meg az első halaimat és mind a mai napig szívesen nyúlok az orsó nélküli botokhoz. A FeHoVa kiállításon találkoztam először a CARP EXPERT új spiccbotjaival és a SCOBAR névre keresztelt típust kézbe véve egyből éreztem, hogy egy pazar eszközről van szó... Hol vannak már azok az idők, amikor bambuszbottal...
Szeptember második hétvégéjét már nagyon vártuk a srácokkal. Mindannyiunk gondolata, napokkal az indulás előtt, Csehország egyik legszebb és legszerethetőbb pontyos vizének partjára kalandozott. Teljes joggal, hiszen azoknak az estéknek a hangulata semmihez sem hasonlítható: a levegő lehűl, pára borít mindent, a természet zaja elhalkul. Majd a pontyóriások sorra, egymás után csobbannak bele a katlovi éjszakába. Isten hozott valóság! Az előzetes...
Megújult külsővel és minőségben kerültek forgalomba a Carp Expert márka zsinórjai. A tetszetős piros csomagolás messziről megismerhető, de természetesen nem csak ezért érdemes kézbe venni őket. A Specialist és Power család 4-4 tagja között mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A piros csomagolás szép és figyelemfelkeltő. A legtöbb horgász a zsinórok szakitószilárdságának adatait nézi, amikor választ. Természetesen így is remek...