Általában kétféle módszerrel készülök fel, ha bizonytalan vagyok a meghorgászni kívánt terület halasságában, de a múltkori úszózásnál megtapasztaltam, hogy egyszerűbb lenne fenekezővel meghorgászni a pályát, így felkaptam egy régi és az új 360-as Carp Hunter Feeder pálcámat és irány a Duna-ág.
A Carp Hunter Feeder 360-as nagyobb halak kifárasztására is alkalmas, érzékeny spiccű pálca. |
Ideális páros feederezéshez. |
A hajnal narancsos fényei éppen bearanyozták a parti nádas téli szelektől kopottas szárait és a hátizsákomra támasztott botjaim enyhén görbült végeit. Messzire feszült rajtuk a zsinór, le egészen a februárvégi hideg vízbe, a halak didergéstelen, sejtelmes téli birodalmába. Addig-addig táncolt a fény a damilon, hogy beremegtette az egyik gyufaszálnyi botvéget, én pedig bevágtam. A hajnali nap fényéből így született egy jó kilós pontyocska, mely álmosan feküdt bele a merítőm sűrű szövetébe. Oly gyorsan jött, hogy a lapos etetőkosárból szinte semmi nem hiányzott.
Éppen csak bedobtam és már jött is az alsó horogra ez a télvégi szépség. |
A párfokos vízben még a veresszárnyú is fenéken jött. |
Álomkezdet. Az új bot szépen jelzett, jól vizsgázott, de éreztem ez a pálca többre, nagyobbra hivatott – no majd áprilisban, a mederben – vigasztalom meg. A 22-es zsinórra szerelt harmincgrammos kosárba visszanyomtam a megázott anyagot, nehogy kiessen dobáskor, friss csontikat tűztem a roncsoltak helyére a 10-es horogra, és már szállt is vissza a mélybe új áldozatot lépre csalni. A másik boton hirtelen ideges rándulások jeleztek kapást, de a bevágás után alig éreztem ellenállást. Egy kistenyérnyi tűzpiros uszonyú veresszárnyú keszeg dobálta magát a horgon, na ilyen is csak télen, télvégén történhet fenéken a mély vízben. Miközben megszabadítottam a horogtól, lassú motoszkálás kezdődött a Carp Hunter-en. Ballal visszapottyantottam a keszeget, jobbal megemeltem a botot. Harcos ellenállást éreztem, közeledvén forogni, cikázni kezdett erősen a hal, melytől édes gyanú ébredt bennem, talán compó? Jól sejtettem, jó nyolcvandekás gyönyörűség forgolódott a horgomon. Miután kimerítettem, örömömben megkértem a szomszédot, hogy kapjon le vele. Így utólag visszanézve, talán nem kellett volna, mert beláttam, külcsínre közel sem vagyunk egy kategória, a compó javára.
Télvégi – tavasz eleji feederező horgok és hozzávaló kosarak. A nase/paduc/ felirat ne tévesszen meg senkit, ami nyáron jó paducra, az hideg vízben jó pontyra is. |
Milyen jól megy ez a szép compó a sapkám színéhez! |
Ahol már elég gyakran lehet pontyot akasztani, érdemes megpróbálni ezeket az aromásított pufikat, különösen a középső horogra tűzve. |
A spicceket szépen húzogatták, rázogatták a retúr és éppen pontyok, álmoskás mozgású, késpenge-hasú dévérek, sőt még egy mohó karikakeszeg is. Úgy bekapta a horgot, hogy az ki se látszott a szájából. Aztán végre óvatos ütögetések után komoly ellenállás. – Na, ezt már nem kell mérni – nyögtem izgatottan. Szépen görbült az új bot, most mutatta meg erősebb terhelés alatt hajlékony ívét, de érezni lehetett, rengeteg tartalék van még benne. Merítés előtt, mikor felerőltettem a halat, elakadt a zsákmánytól a lélegzetem. A csodától, csalódástól egyaránt. Két méretkörüli tőponyt fickándozott az alsó és felső horgon. Részint sajnáltam, hogy nem egy darabban vannak, ugyanakkor izgalommal töltött el a ritka kettős fogás. Jókedvvel kanyarítottam alájuk, két ponty egy bevágásra!
Amikor megláttam, hogy nem egy nagyobb, hanem két méretkörüli pontyot akasztottam, csalódtam is, nevettem is. |
A Gold Star versenymerítővel akár egyszerre két pontyot is ki lehet meríteni, kellett is, hiszen egyszerre jöttek. |
A Carp Hunter 360-as cserélhető spiccei utáni tag nagyobb terhelésnél már kissé bekeményedik, ezáltal jól állja a testesebb halak kirohanásait is. |
Mintha nem is február lenne, hamarosan újra bebólintott a bot, komoly erő feszítette a húrt. Egy újabb vaskos, narancsszemű gyönyörűség, egy még nagyobb compó forgolódott a horgon. A mérleg 1,06 kilót mutatott, aztán visszacsúsztattam a vízbe. Itt a Ráckevei Duna-ág vízrendszerén tilos az elvitele, de ki is mészárolna le egy ilyen csodálatos, ritka halat?
Ez a kiló feletti zöldike/compó/ apró húzogatásokkal jelezte, hogy szeretne velem találkozni. Érdekessége, hogy felső horogra jött. |
Így akad az Excalibur japán, lézerélezett horog. |
Hullámokban csipegettek a keszegek, pikkelyes pontyocskák, végül akasztottam egy tükröst is, de hogyan!? A hal ugyanis nem az én horgomat kapta be, hanem valaki másét. Azt a szereléket valahogy eltépte és belevontatta az enyémbe úgy, hogy forgókapcsát éppen az én felső horgomba akasztotta bele. Talán a lottó ötös találatával egyenlő volt az esélyem, hogy egy hatvan kilométeres vízben a menekülő hal a hárommilliméteres karikába képes legyen beleakasztani az aprócska horgom hegyét. Hát, az ötösnek azért jobban örültem volna, de nekem ezt adta a szerencsém. Miután megszabadítottam a komát, vissza is engedtem, legyen neki is szerencséje. A halak egyre lanyhuló tempóban csipegettek még délutánig, de háromfelé teljesen leálltak. A szép és érdekes fogásoktól eltelve, jóleső érzéssel csomagoltam össze és elégedetten nyugtáztam, az új bot remekül vizsgázott.
Finom szerelékkel még az ilyen kis karikák is megfoghatóak. |
Feederezéskor is kombináltan használom az aromásított etetőt a kukoricadarával, főleg folyásban, így lassabban mossa ki az áramlás a kosárból. |
Forrás: Székely Zoltán
Van egy tó Nyíregyháza mellett, ahová sokan járnak pecázni. A családom, barátaim és én is nagyon szeretjük. Szép, tiszta, kulturált környezet, gyönyörű halak, barátságos emberek. Mi is kellhet még egy jó horgászathoz?. Minden évben igyekszem 2-3 napot eltölteni itt, családi vakáció címszóval. Verba-tanya a hely neve, de szerintem sokaknak nem kell bemutatni. Szerintem, a legtöbben, a rendkívülinek számító ponty és amur állomány miatt...
A mindössze kettő napba szorított katlovi pontyos túránk számos tapasztalattal gazdagított minket a rövid idő ellenére. Bár a nappali órák a jóslatoknak megfelelően nem hoztak pontykapásokat, Zsolti kollégám számtalanul fogta a szebbnél szebb dévéreket az aranyhasúaknak szánt kisebb wafterekkel, pop-upokkal. Naplemente után viszont minden megváltozott, a sötét éjszakában teljesen új arcát mutatta meg a tó. A szélrózsa minden irányából hatalmas...
A hosszú hétvégére nem terveztem pecát, de 16-án mégis úgy adódott, hogy a család nélkülözni tudott néhány órára. Emiatt hirtelen felindulásból „reggel”, 08:30 körül úgy döntöttem, hogy kilátogatok a lakóhelyemhez közeli Csömöri Horgásztóra. Gyors pakolás - persze minimál felszerelés, csak a legszükségesebbek – és 08:45-kor már úton is voltam. Mivel tényleg elég közel van hozzánk a tó, 9 órára oda is értem. Amíg a...
Az utóbbi hetekben a természet elkezdett éledezni és a tavaszi időjárás is már megmutatta magát. Ennek köszönhetően a körülmények ideálissá váltak ahhoz, hogy elkezdjem a 2024-es horgász szezont. A Törökbálinti Horgászparkot vettem célba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nagy testű halakat is eredményesen horogra lehet csalni kifejezetten kisméretű csalikkal. A Törökbálinti Horgászparkot methodos körökben azt gondolom...
A spiccbotos horgászat mindig is a legkedveltebb módszereim közé tartozott. Gyermekkoromban (sokakhoz hasonlóan) ezzel az úszós módszerrel fogtam meg az első halaimat és mind a mai napig szívesen nyúlok az orsó nélküli botokhoz. A FeHoVa kiállításon találkoztam először a CARP EXPERT új spiccbotjaival és a SCOBAR névre keresztelt típust kézbe véve egyből éreztem, hogy egy pazar eszközről van szó... Hol vannak már azok az idők, amikor bambuszbottal...
Szeptember második hétvégéjét már nagyon vártuk a srácokkal. Mindannyiunk gondolata, napokkal az indulás előtt, Csehország egyik legszebb és legszerethetőbb pontyos vizének partjára kalandozott. Teljes joggal, hiszen azoknak az estéknek a hangulata semmihez sem hasonlítható: a levegő lehűl, pára borít mindent, a természet zaja elhalkul. Majd a pontyóriások sorra, egymás után csobbannak bele a katlovi éjszakába. Isten hozott valóság! Az előzetes...